Tükörszilánk

Képzelj egy egy hatalmas tükröt, és azt, hogy pont elötte ülsz...

Látod magad a tükörben?
Te vagy az...
Kicsi vagy még, a székre is nehezen ültél fel, de nézed magad és barátkozol a tükörképeddel....
Ezt teszed minden áldott nap és közben figyelsz....
Pár nappal korábban rossz dolog történt veled, az egyik kisbarátod eltépte a legkedvesebb mackódat.
Szomorú voltál, ahogy nézed képmásod, egyszer csak arra leszel figyelmes, hogy a tükrön egy hajszálrepedés van...
Közelebb mész és jobban szemügyre veszed....pár centis és nem több ....követed a vonalát .....és nem érted még...

Érnek furcsaságok amiket még nem tudod hogyan élj meg, hová rangsorold...jó vagy rossz.....de a tükör egyre jobban vissza adja a napok emlékeit....hol reped és hol begyógyulnak a "sebek"
Az idő telik, te egyre nagyobb vagy és még mindig odaülsz a tükör elé....már nem egész, már nem tiszta....
Minden egyes bú és bánat, öröm és boldogság ott van....benned van és látszik....hisz ismered magad, megmutatja a tükör a lelkedet....

A tükör elött nincs álarc..s nem hazudik...nem csaphatod be.

Van, hogy nem repedések keletkeznek rajta, hanem egész szép nagy törések.....aztán van, hogy 10 törést helyrehoz egy óriási dolog, ami akkora boldogságot ad, hogy feldolgozni sem tudod.
Jócskán elteltek az évek....az évek során rengeteg tapasztalattal lettél gazdagabb.....a legtöbb amit átélhet egy ember, azt megtapasztaltad...lehet az születés...barátságok...munkatársak...gyerekek....rokonok....halál.....

Nézd meg a tükrödet........látod magad?
Milyen vagy most?
Milyen lettél az évek során?
Van, hogy visszavágysz?
Szeretnél újra kicsi lenni, mikor a tükör még ép volt és sérthetetlen?

Nem tudjuk megőrizni tükrünk érinthetetlenségét....képtelenség, hogy akár egy repedés ne lenne rajta.
Mivel nincs boldog ember....mindenki sérült valahogy....sérült boldog ember lehetsz....de egész már sosem.

Vajon mért van arra szükség, hogy az emberek bántsák a másikat?
Hisz ha bántanak, akkor valaki megsérül.
Mért nem tudják ezt oly sokan?

Lehet ők nem látták sosem magukat.....van tükrük, de nem néznek bele...csak azt látják, amit látni akarnak?
Szép vagyok, jóképű, csinos, vékony vagy épp molett...de nekem így jó.!
Vajon így gondolkodnak?
Lehetséges, hogy csak a világ fele ismeri önmagát?
A másik fele vajon mitől fél....vagy csak...gyáva?

Vajon mért nem néznek tükörbe?

Meszrop

Címkék: