Kávépénz

Sziasztok! Szeretném megosztani veletek a következő történetet.

Az egyik nap túlóráztam. Hétig bent voltam, és nagyon elfáradtam, csak utaztam hazafelé és meredten néztem a semmibe, a szokásos világmegváltó agyalásokkal a fejemben. A villamoson ültem, arra várva hogy induljon, mikor hallottam hogy felszállt egy kéregető. Gondoltam ha megszólít, bedobom a szokásos sablon szöveget. Valakitől hallottam korábban és én is ezt szoktam mondani, hogy sajnos nekem sincs.

Mégis amikor odaért mellém a "kéregető" valami megváltozott. Egyáltalán nem volt büdös, vagy ápolatlan, vagy visszataszító, nem talált ki semmilyen sablon szöveget, csak Fedél nélkül című újságot árult. Már nem is emlékszem hogy mivel szólított meg,de adtam neki aprót. Azt az összeget amit mindennap legalább egyszer kávéra költök. Azt mondta, hogy nincs a lapnak konkrét ára, én meg ennyit gondoltam. Megköszönte, tovább állt én meg ott maradtam
Nem tudom hogy Ti hogy vagytok vele, de ha elém raknak egy újságot, lapot akkor én általában elolvasom. Most is így tettem. Nos már az elején majd elsírtam magam. 4 oldalban több értéket találtam, mint bármely puccos, drága újságban. Kedves kis történetek voltak benne, ami engem leginkább Móricz novellákra emlékeztetett, amelyeket imádok. Valamint apró faviccek voltak a hátoldalon, de elmondhatom, hogy rég nevettem ilyen jót. Aztán megint rám jött a sírhatnék, de az örömtől. Úgy éreztem boldog vagyok és hálás, mert egy kávé áráért feltárult előttem a világ. Hirtelen nem voltam olyan fáradt, nem meredtem búsan magamban, hanem feltöltödtem, és felébredtem. Pont ahogyan egy kávétól várnánk, csak ez egészséges volt, olyan emberi, olyan igazi. Nem volt benne a világon semmi mű.
Köszönöm hogy olvassátok és hogy megoszthattam, és hogy mindezért hálát adhatok.
Köszönöm, köszönöm.
Nadin

Hozzászólások



vállalkozás

Mindig veszek ilyen újságot. Egyszer a tévében volt róla egy műsor, amiben elmondták, hogy ők nem koldulnak, hanem gyakorlatilag vállalkoznak, hiszen az újságot ki kell fizetniük, és ha eladják, jó, ha nem...
Ez még akkor volt, amikor fehér fénymásolt lapok voltak :) Azóta nem tudom, hogy van, viszont a színvonal jelentősen nőtt, igazi magazin jellege lett, és hát akkor már inkább ezt, mint a ... :)



szia, én is ismerem az

szia,
én is ismerem az újságot, és venni is szoktam
hihetetlen jó történetek vannak benne időnként, és ugyanúgy lehet mazsolázni benne, mint egy irodalmi lapban, versek, novellák, interjúk, rajzok, élettörténetek..
egyikben olvastam egy fedél nélküli emberrel írt beszélgetést, aki azt mondta: az újság visszaadja a tartását, ezzel szolgáltat az embereknek ugyanúgy, mint bárki más.., erőt ad neki, mert a társadalom egyenrangú tagjává teszi őt ez a lap, és hogy kínálhatja az embereknek..

üdv,
Vanda



:) Adni is kapni is egyformán jó, és értéke növekszik az ...

....Embereknek.
Ha mindennap ennyi csekélységgel ajándékozhatnánk csak meg magunkat és a világot, már egy sokkal szebb élőhelyünk lehetne. Lenne.



Igen

Sziasztok!
Sajnos még mindig előítéletekkel vagyunk néhány ember iránt. Én mindig abba gondolok bele, hogy vajon miért került erre a sorsra. Lehet, hogy nem is az ő hibája volt, mert sajnos sokan vannak így. Régen én sem adtam nekik, mert volt aki büdös volt és erőszakos, volt aki, minden nap odajött, én egy hétig adtam is neki, következő héten megint odajött a buszmegállóba hozzám és nem adtam, mert hó vége volt vagy nem is tudom már miért és le k...va anyázott!!!!Legközelebb, meg a vonaton odajött egy kéregető úgy gondoltam nem adok egy fillért se még haragudtam a múltkorira. Mire odaért csak annyit kérdeztem van egy szendvicsem kéri? Azt mondta igen, lesütötte a fejét megköszönte és elment, a világ minden szégyene és bánata benne volt a szemébe, akkor gondolkodtam el rajta, hogy én hála istennek adhatok, akkor adok. Hálás vagyok, mert van munkám, van pénzem, és van szerető családom. Ezt kívánom mindenkinek. Boldogabb és Gazdagabb napokat kívánok mindenkinek! Ha tudtok segítsetek ti is!!!!!



Kedves Nadin

Most, hogy elolvastam történetedet, nekem is egy eszembe jutott amit meg szeretnék osztani. Kb. 1 éve a fogorvosomnál várakoztam. Egy 70 év körüli hölgy ült mellettem és szóba elegyedtünk. Az élet minden féle dolgairól beszélgettem vele és olyan nyíltan, hogy hihetetlen. 30 perc után szinte annyi mindent tudtam róla, és én is olyan nyitottan beszélgettem vele, mintha már évek ota ismertem őt. Az érzés ami aznap és még a következő napokban átjárt, lehet, hogy most kinevetsz, de a szerelemtől sokkal magasabb szinteken járt. Azóta nem találkoztem vele, de amit akkor átadott nekem az örökre megmarad bennem.



Sziasztok.

Ezt a köszönet és hála "rovatba" akartam írni, de ha már így hozzászóltatok, gondoltam reagálok.
Szeretném megköszönni azt a sok jó hozzászólást amit írtatok. Nagyon jól esik, főleg mert ezennel teljesült néhány apróság, amit szerettem volna. Admin gondolom hogy a képet Te töltötted fel. Nagyon köszönöm, jobbat én sem találhattam volna.
Szóval már egy ideje az oldalon vagyok, és szerettem volna valami jót írni, hogy ki adjam magamból ami bennem van, de ne siránkozzak folyton. Szerettem volna egy írással a Címoldalra kerülni, és hogy Secret Admin tegyen fel hozzá valami igazán odaíllő képet.
Szóval tényleg nagyon köszönöm nektek, mert most Ti aranyoztátok be az estém, és Uni, köszi az újabb pipákat. :D



'adomany'

Bekesseg nektek!

Aki onfeledten ad, az valojaban onmaganak ad.:)

Kedves Nadin,
koszonom, hogy elmeselted. :)

Bekes, szep delutant!



a kéregetésre nem szorulók a

a kéregetésre nem szorulók
a kávéhoz hasonló
nélkülözhető dolgaiknak
feladásával
csökkenthetnék a kéregetők számát

ez a demagóg változat

mert ugyebár a társadalmi dinamika
akkor megszünne

mondhatnám kimerülne az elem
nem tudnánk hány óra

csak sütne mindenkire
egyformán
ez a szép szeptemberi
nap



Remek írás

Örülök ennek a bejegyzésnek, mert ahányszor szóba - vagy helyzetbe - kerül az adjunk-e pénzt a kéregetőknek, mindig fellángolnak a viták...
Mindig mindenki ott helyben akar egy, és mindenkire érvényes villantani, sőt szinte néha parancsba adni saját véleményét másoknak.

Nem akarom saját meglátásommal szaporítani a szót, de ez az írás remek, köszönöm, hogy olvashattam.



Jó ember vagy Nadin.

Ezt a történetet tényleg jó volt olvasni.(én is igy tettem volna).
Annak az embernek ez nagyon jól esett,Reméljük egy pár óra mulva tán élelemre költi,és nem
veszi el tőle senki.Rendes lány vagy. szia :) Zs.



Ezek azok az apró pillanatok,

Ezek azok az apró pillanatok, a nem várt boldogságok, amire ha visszaemlékezünk mindig mosolyt csal majd az arcunkra, és megnyugvást hoz a lelkünknek.