A világ elfogadása :-)

Jó, ha tisztában vagy vele, hogy jó néhányan ott voltunk a fátyolon túl, mikor ezt a szoftvert amely a világunkat működteti megírták :-) Akkor beleszólhattál, hogy milyen alapelvek szerinte működjenek a dolgok, ott lehetett volna változtatni, de itt miután beleszülettél az éppen aktuális testedbe, a legjobb ha egy dolgot teszel: elfogadod a dolgokat, az embereket olyannak amilyenek. Ha ezt megteszed, máris könnyebben élsz, máris megszabadulsz egy csomó feszültségtől.

Nagyon sok embernek – köztük nekem is néha – problémát okoz a másik ember és saját magunk tökéletlenségének elfogadása. Emiatt frusztráltak és idegesek leszünk, magunkban csöndesen dühöngünk, és ez a belső feszültség beárnyékolja az egész napunkat, egész életünket.

Azt gondoljuk, hogy amit mi már értünk és látunk, az a másik ember számára is ugyanolyan világosnak kellene lenni. Ahogy mi hitünk szerint cselekszünk, az a helyes, és úgy kellene cselekednie mindenkinek. No, most jön a csoda, a nagy igazmondás ideje :-) Mi nem klón hadsereg vagyunk a Star Wars-ból, ahol minden egyed egyforma képességekkel, és azonos fejlettségi szinttel rendelkezik. Gondolj csak bele, milyen unalmas lenne az élet egy ilyen társadalomban…Könnyen kiszámítható kimenetelű érzelmi konfliktusok, semmi küzdelem, semmi fájdalom, ezért semmi fejlődés. És ez itt a szoftver lényege, a fejlődés!

Minden ember, különböző genetikai adottságú testben, különböző élet feladatokkal, teljesen különböző fejlettségű lélekkel születik le a földre. Ezért gondolkozunk a dolgokról a legtöbbször teljesen másként, reagálunk a dolgokra néha a másik ember számára érthetetlen módon. Amit nekem nagyon sokáig tartott megértenem: a Világ viszont csak így tud működni. Csak így tudjuk a fejlődésünkhöz szükséges szituációkat megteremteni. Kinek-kinek mire van szüksége, azt csak így kaphatja meg. Mindenkinek pontosan az jár, amire éppen szüksége van. Kinek a pap, kinek a papné, vagy valami hasonló :-) Valakinek kell egy idióta kollega, aki a testnyílásain gázokat ereget, másnak kell egy macsó pasi, aki érzelmileg kihasználja Őt, megint másnak pedig egy fogyatékkal élő gyermekre van szüksége, hogy teljesíteni tudja életfeladatait. Legyünk hálásak nekik ezért, amiért vállalták ezt a játékot velünk, segítenek fejlődni, azzal, hogy konfliktusos kapcsolatot teremtenek velünk. És, hogy Ők mit értenek meg ebből a szituból, fejlődnek-e általa, ezt bízd rájuk, ez legyen az Ő „problémájuk” :-)

A dolgok elfogadása, nem azt jelenti, hogy add fel az értékrended, és menj bele olyan személyes helyzetekbe, ahol meg kell erőszakolni magad, hogy működtess például egy kapcsolatot. Sokáig csináltam ezt, bele is betegedtem :-( Együtt élj olyannal, akiről tudod, hogy nem őszinte hozzád, vagy tudod, hogy nem Te vagy neki az egyetlen partner. Ez az, amit nem szabad megtenned, az élet nagy dolgaiban nem szabad kompromisszumot kötni, csak a kicsikben :-) Ha nincs Borsodi a sörözőben, csak Soproni ne légy miatta feszült (szerintem e miatt viszonylag kevesen szoktak azok lenni, de láttam már hasonlót :-), vagy ha a postás késve és morcosan hozza a levelet, mosolyogj egy D betűset rá, és ne légy miatta ideges :-D

A dolgok elfogadása azt sem jelenti, hogy elfogadod, ahogy erőszakoskodnak Veled egy szórakozó helyen, vagy a munkahelyeden kihasználnak. Ez a lúzerek dolga, és az nem Te vagy! Neked ilyenkor ki kell állni az érdekeidért. Majd 40 évembe került, hogy ezt meg tudom már szemrebbenés nélkül tenni. Egy afrikai kirándulás kellett hozzá, hogy a felszínre jöjjön bennem a vadállat :-) A barátaim sörözésekkor azóta is emlegetik azt a forró afrikai éjszakát, pedig én csak annyit mondtam a helyi erőknek, halkan csendesen: We have to go, now. :-) Na, jó nem halkan és nem csendesen. :-) Azóta, bátran merem a másik ember szemébe mondani, hogy NEM, ha az érdekeim és a szívem úgy kívánja. Könnyebb lett az életem, nem is kicsit. Régen sokszor vibráltam a belső feszültségtől, most laza vagyok mint a riga lánc :-) Aztán, hogy a másik ember a döntésemet el tudja-e fogadni, vagy sem, ez legyen megint az Ő „problémája”. :-)

A lehető legkönnyebb, ha általában elfogadod a dolgokat, embereket olyannak amilyenek, és máris nyugodtabban veszed a levegőt. Érdemes belegondolni, hogy Te a másik ember helyzetében, az Ő eddigi életével, hátterével tudnál-e jobbat kihozni az adott szituból vagy sem? Ha ezt gyorsan átgondoltad, rögtön térj is vissza a saját kis életedhez, biztos vagyok benne, hogy van tenni valód a saját életeddel is még rendesen. Adjuk meg a lehetőséget a másik embernek is, hogy hibázzon, és had tanuljon a hibáiból! Persze egyszer-kétszer szólj neki, hogy hé, ez így nem jó, rossz irányba mész. Ha a szívedhez közel áll az illető, akkor szólj neki megint és megint és megint. De, ha mindezek ellenére a vesztébe rohan, próbáld meg elfogadni Őt ilyennek. Tudom, baromi nehéz, ha az ember szeretteiről van szó, de hidd el egy idő után mást nem tudsz tenni. Csak azon lehet segíteni, aki akarja, hogy segítsenek rajta!
Ha úgy érzed, hogy Nálad minden ok, elfogadásból már summa cum laude diplomáztál, harmóniában élsz a világgal, önmagaddal, a környezeteddel, és már nem tudsz hova fejlődni, privátban írj egy üzit nekem, szívesen megismernélek és tanulnék Tőled :-)

Az én alapelvem az, hogy hozzam ki minden helyzetből a maximumot, ami tőlem telik. Budha mondott zárásként hasonlót: Tégy meg mindent, ami Tőled telik :-) És ha ez kevés, azaz nem az jött ki az adott szituból az, aminek ki kellett volna jönnie szerintem, akkor elgondolkozom, hogy mit csináljak legközelebb másként. Néhány ember van csak a környezetemben, akikkel ilyen dolgokról tudok beszélgetni, nekik szoktam azt kívánni, hogy csinálják jobban az életüket, mint ahogy én csináltam a sajátom! :-)

Miközben ezt írom, próbálom elfogadni a fiaimat gyerekeknek, olyanoknak, mint amilyennek egy gyereknek lennie kell, végignézve azt a kuplerájt amit tegnap este csináltak egy óra alatt a nappaliban :-) Előtte fél napig takarítottam, és ma ismét ez lesz egy darabig a progi :-) De az élet szép, uh megyek is vacsit csinálni, aztán holnap irány velük szánkózni egész nap :-)

Hozzászólások



Válasz,vélemény Newman 71-nek!

Kedves Newman 71-nek! Jó az írásod,tetszik! A mai világban lazának kell lenni mint a szóda víz,különben nem megy tovább...........Sok ember a vesztébe rohan,és hiába segítek neki,nem veszi a lapot,nem hallgat rám,ám legyen,ő akarta,talán ez az ő úta. Először el kell tudni fogadni magadat,olyannak amilyen vagy,aztán a világot mindenkit,olyannak amilyen,és nem kell ezen görcsölni. Szoktam nemet mondani,mert tudok nemet mondani,csak ezt sokan nem tudják elfogadni,de le sz@rom. Próbálók segíteni az embereknek,de nem könnyű,mert nem mindig hagyják.............Én se nagyon tudok beszélni erről a témáról túl sok emberrel,mert sokan nem hisznek benne,meg nem érdekli őket. De itt a netten ez az oldal nagyon jó szerintem:) Nah mielőtt még el kanyarodnék a témától(az írásodtól):mindenkinek hinni kell valamiben ez segít szerintem,én magamban hiszek,és mindig csak megyek előre,mint a buldózer. Imádkozni lehet,ha hiszel benne,meg templomba járni,de az életeden csak te magad tudsz változtatni! A világ meg úgy is folyamatosan változik,ahogy mi is. Örülök hogy olvashatlak! Szép estét neked! Szia:Sünike



Szia Feri :)

Örülök, hogy itt vagy :)
Teljesen azonos a világnézetünk.
Te meg én, kiforgatjuk a tengelyéből az eddigi hazug világot.
Lehet csatlakozni, ha valaki segíteni akar.

Szép napot :)



helló

,,tégy meg mindent, ami tőled telik"
szóval fogadjam el olyannak a világot amilyen,ezt jelentené Sákjamuni mondása?
Különben tudom miről beszélsz,el kell fogadni a másságot,az embereket ahogy vannak,ok elfogadom.
DE! Nem fogadom el azt a helyzetet amit teremtettek ,nem fogadom el ezt a háborúval,éhezéssel,pénzel teli világot!
Itt minden,de minden már csak a pénzről szól,hányingerem van tőle!
Voltak szép korszakok a világunkban,de mindig a pénz ,az egoizmus tönkretette.
Ja ,meg az a hülye felfogás,hogy kell vezető az embereknek.Lehet ,hogy kell,no de pont ilyenek?
Ilyen phszihopaták?(nézd meg wikipédiában mit jelent!)
A családdal kapcsolatban: alapvető az életben,fontosabb mindennél,úgy ahogy kivettem a szavaidból,így igaz.
A másik: a világmindenség állandó mozgásban van,úgy ahogy a mi gondolataink is.
köszönöm,Feri!