Bőség, cselekvés, egyenlőség

Az előbb érkezett hozzám egy kérdés emailben, és gondoltam megosztom veletek, a válaszommal együtt!

Szia András !

Az alábbi gondolatok felvetették bennem, hogy gondolat által teremtett bőségért valakinek azért Tenni is kell ??!!

Mi a véleményed ?

Egy egyetemi professzor azt állította, hogy soha nem buktatott meg
senkit, de egyszer megbuktatott egy egész csoportot.

Az az osztály azt állította, hogy a szocializmus működőképes és soha
senki nem kéne sem gazdag, sem szegény legyen, mindenkinek EGYENLŐNEK
kellene lennie!

A professzor azt mondta nekik: "OK, akkor ezen a csoporton végzünk egy
kísérletet a szocializmussal kapcsolatban. Mindenkinek a jegye
átlagolva lesz, mindenki ugyanazt a jegyet fogja kapni, így végül
senki nem fog megbukni és senkinek sem lesz A (kiváló) jegye."

Az első teszt (vizsga) után, a kapott jegyek átlagolva lettek és
mindenki B-t kapott.

Azon diákok akik keményen tanultak nagyon mérgesek voltak, akik
keveset tanultak azok örültek.

Ahogy közeledett a második teszt, azon diákok akik keveset tanultak
korábban, most még kevesebbet tanultak. Akik korábban keményen
tanultak, azt mondták, hogy most ők is szeretnének alamizsnát, így
kevesebbet tanultak.

A második teszt eredményeként mindenki D-t kapott.

Így már senki sem volt boldog.

A harmadik teszt végén a jegyek átlaga F (megbukott) lett.

A jegyek nem emelkedtek, mert a diákok elkezdtek veszekedni, vádolni
és utálni egymást, és senki nem akart a másik javáért tanulni.

A diákok nagy meglepetésére mindenki elbukott.

A professzor azt mondta nekik: a szocializmus legvégül így is - úgy is
elbukott volna. Amikor a jutalom nagy, az erőfeszítés a siker
érdekében úgyszintén nagy. De amikor az állam már nem biztosítja azt a
jutalmazást, senki sem próbál meg sikeres lenni.

Ennél egyszerűbb magyarázat nem is lehetett volna.

Íme egy idézet ami összegzi az egészet:

"Nem lehet törvényesíteni, hogy a szegény szabad legyen és a gazdag ne
legyen szabad. Azt amit megkap egy személy, anélkül, hogy megdolgozott
volna érte, azt valaki másnak kell előállítania, aki, nem kapja meg
azt amiért megdolgozott.

Az állam nem tud adni valakinek, anélkül, hogy előtte elvenne valaki mástól.

Amikor a lakosság fele azt látja, hogy megteheti, hogy nem dolgozik,
mert a lakosság másik felének gondja lesz rá, és amikor az a fél
amelyik dolgozott rájön, hogy nincs értelme dolgoznia, mert mások a
haszonélvezői az ő munkájának, ez a végét jelenti bármelyik nemzetnek.

Nem tudod sokszorosítani a gazdagságot azáltal, hogy elosztod."

-------------------------------------------

Szia!

Több csúsztatás is van a dologban.

1 Nem a gondolat teremti a bőséget, hanem bőség van, amit vagy megengedsz magadnak, vagy nem!

2 A bőség azt jelenti, hogy szabadon, minden eszközzel megáldva, teheted azt, ami a szívedből jön. Vagyis csak kevesen ücsörögnének igazán szívből koktélos pohárral a kézben pálmák alatt egy életen át! A bőség tettek nélküli elképzelése félelemből és tehetetlenségből fakad.

3 A példában mindenki a jegyért tanult, nem a tudásért, ezen bukott el a dolog. Ha a pénzért dolgozol, akkor nem a bőségtudatot éled, ezért nem is azt teremted. Ha tudod a bőséget, akkor nem a pénzért cselekszel, hanem azért, mert ezt szereted csinálni!

4 Mindenki mást képzel el és él meg, mást jelent számára a bőség. Így nem egymáséit éljük, hanem a sajátunkat, ha hagyjuk!

5 Az elengedésben nem szűnik meg a cselekvés, csak a kényszeres fajtája. Nem csak a világ hozza a bőséget, hanem a belülről jövő, inspirált cselekvés is!

Engedelmeddel ezt most, így, ahogy van felteszem a blogomba, mivel másnak is hasznára lehet!

Köszi a kérdést!

András