Karácsonyi ételek a nagy világban

Karácsonyi ételek

Karácsonyi menük a világ minden tájáról
A karácsonyi menü sok családban évtizedekig változatlan marad, sokaknál a halászlé és a töltött káposzta nélkül nem is lenne teljes az ünnep. De vajon mi kerül az asztalra a Föld másik oldalán? Induljunk hát képzeletben egy Föld körüli utazásra, és kukkantsuk be különböző országok karácsonyi vacsoráiba!
Az USA-ban és Kanadában a karácsonykor felszolgált menü szinte teljes egészében megegyezik a Hálaadás napján kínált ételekkel, ennek értelmében szinte kötelező az áfonyaszósszal nyakon öntött pulyka, a gyömbér süti, almabor, sütőtökös és húsos pite. A Hálaadásnapi ismétlést, a fényűzést kedvelőknél pezsgő és osztriga emeli a luxuskategóriába, viszont az elképesztően idétlen poharakban kínált tojáslikőr (egg nog) karácsonykor garantáltan ott lesz minden amerikai család asztalán.

A gasztronómiai élvezetek „Szent Földjén” Franciaországban, a hagyományok szerint az éjféli mise után szervírozzák a karácsonyi vacsorát, amit Le Revellion névvel illetnek. Étvágy gerjesztőként Foie gras, azaz liba vagy kacsamáj, osztriga, füstölt lazac és a crepes nevű palacsintaféleség kerül az asztalra, a főmenü gyakran gesztenyével töltött liba, bár a pulyka is egyre népszerűbb. Hagyományos desszert a buche de noel nevű sütemény, ami talán a mi piskótatekercsünkhöz hasonlítható, csokis krémmel töltve, fatörzset mintázva, habcsókgombákkal és porcukorral dekorálva. Na és mivel öblítik a jó falatokat a vérbeli franciák? Természetesen pezsgővel!

A perui templomok már december elejétől megkezdik a Chocolatadas nevű rendezvényt, melyen adományokból süteményt és fűszeres forró csokoládét kínálnak a rászorulóknak. A hagyományos karácsonyi vacsora éjfélkor kezdődik, az asztalon pulyka, friss gyümölcsök, almaszósz, tamales és saláták várják a családot és a barátokat. Desszertnek panettonét és marcipánt kínálnak.

Litvánia 12 fogásos Kucios nevű karácsonyi vacsorája akkor veszi kezdetét, amikor az első csillag felragyog az esti égbolton. A Balti országokra jellemző szokás szerint egy helyet szabadon hagynak az esetleg betérő megfáradt vándoroknak. Jellemzően nem fogyasztanak húst, csak halféléket, süteményeket és gyümölcsöt. Nagyon kedvelik a mi mákos gubánkra emlékeztető tejbe áztatott süteményt.

Spanyolországban este 10 és éjfél közt vacsoráznak, és mivel indítanának mással, mint tapas-szal és sonkával. Ezután felszolgálják a tengeri hallevest, főételként királyrákot, angolnát, tengeri keszeget fogyasztanak. Kedvenc karácsonyi desszert a marcipános süti.

Bizonyára nem meglepő, hogy a marhahús etalonjával rendelkező Argentínában a karácsonyi fő fogás is csak marha lehet, bár manapság egyesek sertéssel és pulykával is próbálkoznak. Az argentinok is imádják a karácsonyi darált húsos pitéket, az almabort és pudingot.

Németországban december 24-én hal legfeljebb előételként kerül a fehér damaszttal megterített asztalra. Az ünnepi menü általában négyfogásos, az első hideg előétel (többnyire kaviár pirítóssal, vagy kagylóból, rákból készült saláta). Ezután általában húsleves következik, majd liba-, esetleg kacsasült. A sültet párolt zöldségekkel, káposztával vagy gyümölccsel körítik. A desszert is kiadós: mogyorós vagy csokoládés torta zárja a menüsort.

A németek sült libát, vagy pontyot szervíroznak az ünnepek alatt, főleg burgonyával, zöldségekkel és savanyú szósszal. Bár a németek nem nagy talentumok a konyhában, érdekes módon a süteményeik nagyon finomak. A kandírozott, aszalt gyümölcsökkel készült karácsonyi stollen, vagy a hagyományos platzchen nevű adventi gyömbéres süti igazán remek finomságok.

Lengyelországban érdekes szokás dívik. Az ünnepi vacsorát ostyával kezdik, amely a kenyeret szimbolizálja, majd 12 fogásos vacsora következik a 12 apostol tiszteletére. Ilyenkor különféle halakat, céklalevest, hideg töltött tojást szolgálnak fel. Az ünnep gasztronómiai fénypontjának a halleves számít, amelynek mágikus erőt tulajdonítanak.

A lengyelek is fenntartanak egy helyet a magányos utazóknak a karácsonyi vacsoránál, ahol céklalevest, sült heringet, csukát kínálnak főleg burgonyával, desszertként mézes-mákos sütik, kompótok és egy babka nevű édes kenyérféleség kerülnek terítékre.

A magyarokat valószínűleg még jó darabig nem lehet megingatni a halászlé-töltött káposzta-rántott ponty „szentháromságba” vetett hitből, bár újabban néhányan már pulykával, a még bátrabbak pedig tengeri étkekkel is próbálkoznak. Hazánkban jó magyar bor kíséri leginkább a kiadós karácsonyi vacsorákat.

Az ausztrálok előszeretettel szerveznek barbecue partikat az ünnepek alatt, mivel a december a legforróbb hónap. A nagy hőségre való tekintettel inkább rákot, tengeri halakat és sovány húsokat grilleznek, amit könnyű ausztrál borokkal és sörrel öblítenek le, végül általában tejszínhabos gyümölcsöt fogyasztanak. A britek kora délután, a királynő délután 3 órai karácsonyi üdvözlő beszédét követően szervírozzák a sült libát, vagy pulykát, esetleg marhát, kenyérszósszal, mellé Yorkshire puding, chipolatas nevű baconbe tekert kolbászka dukál. Desszertként a híres karácsonyi pudinggal rukkolnak elő, melyet sokszor hetekig érlelnek, és tálaláskor konyakkal flambírozzák.

Karácsonykor az olaszoknál temérdek hal, sült húsok, antipasti és az elmaradhatatlan pasta súlya alatt roskadozik a hatalmas családi asztal. Az olaszoktól indult világhódító útjára a panettone nevű, mazsolával, citrom és narancshéjjal ízesített kenyérféleség, amit gyakran zabaione-vel, azaz tojáslikőrrel, vagy mascarponéból és aszalt gyümölcsökből készült édes krémmel kínálnak.

Svédországban december 13-án Luca napon indul a karácsonyi ünnep, amikor a család legidősebb leánygyermeke fehérbe öltözik, vörös áfonya koronával a fején kávét és sütit szervíroz a családnak. A karácsonyeste neve Julbord, ahol büféasztallal kápráztatják el a családot és a vendégeket. A svédasztalon a világ vezető konyháihoz képest kissé ízetlen sonka, húsgolyó, kolbászkák sorakoznak, az édesszájúakat mandulás rizspuding, a skandináv hidegben didergőket pedig a helyi forralt bor, a glogg várja. Svédországban szenteste füstölt sonkát esznek sárgarépa- és zöldborsópürével, majd az elmaradhatatlan Lutfisk, a vajas-hagymás pácolt ponty következik. A böjtösnek nem mondható szentesti vacsorát valóságos ételorgia követi december 25-én és 26-án.

Svéd karácsonyi asztal – Julbord
Julbord vidékenként változik, mindenhol megvannak a különbözö jellegzetességei. Ilyenkor úgy meleg, mint hideg ételeket feltálalnak.
Az ünnepi ebédet hideggel kezdik. Az asztalon mindenképpen megtalálhatóak az elmaradhatatlan, különböző ízesítésű sill-ek (nyersen eltett besózott hering): mustáros, fokhagymás, paradicsomos, citromos, franciás, fekete-ribizlis vagy kimondottan karácsonyi változatban, melynek a fűszerezése történhet csillagánizzsal, egy áfonyára hasonlító bogyóval, amit tranbär-nek neveznek (északon található, vadon növő), vagy gyöngyhagymával, stb .
Majd jönnek a karácsonyi sajtok, mint a zöldpenész-sajt, az elmaradhatatlan brie sajt, melyeket a cefrével ízesített kenyér kísér (vörtbröd), mazsolával vagy anélkül.
Pástétomok egészítik ki a felhozatalt, borjúkocsonya, préselt kocsonya, karácsonyikolbász, pácolt lazac hovmästarsås-al (majonéz alapú kapros szósz), vagy füstölt lazac, főtt tojás kaviárral vagy majonézzel és garnélarákkal, kaporágacskával díszítve, majonézes céklasaláta és egy nagyon hasonló céklasaláta heringgel.

Romániában december 20-án nagy dínom-dánom közepette levágják a karácsonyi disznót, aminek a legjavát a Craciun nevű szent esti vacsorán tálalják fel szilvapálinka, friss kenyér és kalács társaságában.

Mexikóban karácsonykor a tengeri halak mellé saláta és enchiladas jár, Közép- Mexikóban az olivával, darált hússal, dióval és tojással töltött pulyka, és a bunuelos nevű fahéjas porcukorral hintett fánk a legjellemzőbb karácsonyi fogás.

A japán keresztények csodaszép hófehér krémes tortát készítenek az ünnep tiszteletére tetején friss eperrel és csokoládéforgáccsal.

A Fülöp-szigeteken a spanyol kolóniáktól eltanult szokásoknak köszönhetően igen nagy tiszteletnek örvend a karácsony, aminek ünneplése december 16-án a hajnali imával veszi kezdetét. A templomok környékén forró csokit árulnak, és a puto bumbong nevű, bambuszcsőben kínált kókuszos rizset. A Szent Este neve Nocha Buena, ekkor sonka és sült malac, ököruszály pörkölt, edami sajt kerül az asztalra a kalamay nevű desszert mellé, ami nem más, mint mogyoróvajjal és barnacukorral ízesített kókuszos rizs.

Franciaországban december 24-én érkezik a Mikulás, akkor kell a csizmát az ablakba tenni. Itt egyébként egyáltalán nem vallásos jellegű az ünnep, 24-e munkanap. Este vagy otthon eszik a család vagy étterembe megy, ahol sokan táncra is perdülnek. A tulajdonképpeni ünnep 25-e, amikor az ott is csemegének számító libamájat fogyasztják. A franciák híres karácsonyi süteménye a buche de noel, amit mi egyszerűen csokoládés fatörzsnek ismerünk.

Skandináviában akár 38 fogásos karácsonyi vacsora is elképzelhető az egyébként gasztronómiailag is puritán népeknél. Ennek eredete abba a korba nyúlik vissza, amikor a parasztok és halászok az év minden napján heringet és bogyókat ettek. A család egyetlen libáját vagy kacsáját karácsonyra tartogatták. A történelmi múlt mai maradványa, hogy az év legnagyobb ünnepén csak a legjobb minőségű, különleges ételek és italok kerülhetnek az asztalra, leggyakrabban hideg büfé, azaz svédasztal formájában. Utána elmaradhatatlan a habos tejberizs, amibe egy szem mandulát rejtettek. Aki megtalálja, ajándékot kap. Ez a kedves, és gyerekek számára izgalmas szokás egész Skandinávia-szerte dívik.

Oroszországban jókorát késik a karácsony: a pravoszláv hit szerint január 7-én ünnepel evőkanál A nem vallásos oroszok a karácsonyt a szilveszterrel együtt, december 31-én ünneplik meg, ilyenkor a fenyőfa mellett durran éjfélkor a pezsgős dugó

Hozzászólások



csodálatos Ajándék :)

Süti