Szevasz Tavasz:)

Tavaszi fáradság

Mindannyiunk ismeri az érzést: tavasz közeledtével szellemünk alig várja a felfrissülést és a természet éledését, testünk mégsem képes a környezettel együtt megújulni és üdén, frissen belépni a tavasz körforgásába.

A tavaszi fáradtságként közismert tél végi vitaminhiány nemcsak megelőzhető, hanem le is gyűrhető tudatos táplálkozással. A megkérdezett dietetikus többek között zöldséget, gyümölcsöt és sok folyadékot ajánl a télen elfogyott vitaminok pótlására.

De mi is történik ilyenkor a szervezetben? Az időjárás változása bizony kihat ránk, főként a vérnyomás ingadozásán keresztül, mely ilyenkor alacsonyabb lesz, ennek következménye pedig sokrétű: az arra érzékenyek, (főként idősek és gyerekek esetében) fokozott fáradékonyság, álmosság, levertség, gyengeség, enyhe zavarodottság, étvágytalanság, rossz közérzet, akár depresszió is jelentkezhet.

A tavaszi fáradtság minden bizonnyal a hosszú téli hónapok hatásának köszönhető, felfogható hiánybetegségnek is. De a tél mely "áldásos" hatásainak tudható be testünk és szellemünk tavaszi meglassultsága, mélázása?

Okolhatjuk a napsütéses órák számának csökkenését, a hőmérséklet alacsony voltát, a testmozgás hiányát, táplálkozásunk megváltozását, mely hatások szervezetünk tartalékainak kimerülését okozzák.

Ahogy közeledik a tél, úgy csökken a napsütés mennyisége: a napsugarak ereje és a nappali természetes fény mennyisége. Ez kedélyállapotunk romlását (és a D-vitamin hiányát) okozza, mely megfelelő kompenzációk hiányában tavasszal igen nehezen száműzhető. Tudományos tény, hogy az északi népeknél a depresszió előfordulása gyakoribb, mint például a mediterrán országokban, melyet a napsütés kevesebb mennyiségével is magyaráznak.

Az idő hidegre fordul, a nappalok szürkülnek, melyek összességében azt eredményezik, hogy nem szívesen megyünk ki a szabadba, inkább töltjük időnket bezárva a négy fal közé, a melegben.

Télen megfigyelhetően többet alszunk. Az alvás mennyiségének nagyfokú növekedése paradox módon viszont nem okoz kipihentséget és frissességet, éppen ellenkezőleg: a túl sok alvás lassúvá, kábulttá tesz, mely fokozza tavaszi melankóliánkat.

A hideg téli hónapokban táplálkozásunk is megváltozik. Ennek evolúciós okai vannak: az ősember megjelenése óta az emberi szervezetnek volt ideje megtanulni, hogy - természetesen még a modern fogyasztói társadalmak megjelenése előtt - a tél a nélkülözés, az éhezés és a hideg időszaka, melyek ellen a szervezet lassuló anyagcserével, tartalékolásra való átállással válaszol, biztosítva ezzel a faj túlélését. Így a hideg időjárás miatt ösztönösen az energiadúsabb ételeket választjuk: a friss salátákat tápláló krémlevesekre cseréljük, melyek élettani hatása merőben eltérő, mint a könnyebb ételeké.

A tavaszi fáradtság tüneteit azonban nemcsak a gyakrabb bevitelt igénylő C-vitamin hiánya okozza, hanem a D-vitaminé is, amely a téli kevés napfény miatt lép fel. Emellett a különféle ásványi- és nyomelemek hiánya is gyengeséget okoz: a vas, a kálcium, a magnézium is pótlásra szorulhat.

A D-vitaminhiány mellett a sötétség lelkileg is befolyásol, és ezek a tényezők is fáradtsághoz vezetnek. „Télen sokat voltunk sötétben, szürkeségben, ez is hat a lelkünkre és sok energiánkat elviszi. Most, amikor jön a sok napsütés, hirtelen nem is tudjuk, hova tenni. Szeretnénk energikusak lenni, mint az ébredő természet, de időre van szükségünk, hogy újra feltöltődjünk. Ezt az átmeneti időszakot viszont észrevesszük magunkon és sokszor elégedetlenséggel tölt el, hogy nem tudunk egyből friss energiával kezdeni minden napot” – magyarázta kérdésünkre Seer Szeréna pszichológus.

Az energiahiány nemcsak lelki okokkal magyarázható, hanem azzal is, hogy télen kevesebbet mozgunk. A tavasz beköszöntével aktívabban kezdünk élni, így a lassabb tempóhoz szokott szervezetünk nehezebben alkalmazkodik az új tempóhoz.

Egyes vélemények szerint a tavaszi szeszélyes időjárás okozza a tavaszi fáradtságot: a gyakrori front- és légnyomásváltozások azokat is megviselhetik, akik amúgy nem érzékenyek erre. A fáradékonyságot a melegfrontok okozzák, míg a hidegfrontok koncentrációs zavarokat, ingerlékenységet válthatnak ki.

Van aki feldobottságot, szétszórtságot, hevesebb szívverést tapasztal. Az angolul spring fever (tavaszi láz) néven ismert jelenséget hormonműködésünk változásával magyarázzák: télen a szervezetünk nagyobb mennyiségben termeli az alvásritmusunkat szabályozó melatonin hormont. Tavasszal a több napfény hatására csökken a melatonin-szintünk, így többet és könnyebben vagyunk ébren.

Másfelől az örömhormon, a szerotonin szintje tavasszal megnövekedik, ezért energikusabbnak, jókedvűbbnek érezhetjük magunkat – amennyiben nem éppen a tavaszi fáradtság jelentkezik ehelyett.


Gyógyteák
A tavaszi fáradtság leküzdését és életerőnk növelését elősegíthetjük a gyógyteákkal is. A citromfűből, ginzengből vagy gyömbérből készült teák hatásosak lehetnek vitalitásunk növelésében.

Rendszeres étkezés
A vércukorszint, s így az energiaszint stabilan tartásában tavasszal is sokat segíthet, ha betartjuk a táplálkozási szakértők tanácsát, és a napi táplálékbevitelt 5, viszonylag kis adagra osztva fogyasztjuk el.

Zöldségek, gyümölcsök
A tavasszal termő zöldségek és gyümölcsök általában gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban, s így jelentős szerepet játszhatnak egészségünk, energikusságunk és jó közérzetünk megőrzésében, így érdemes a napi ajánlott mennyiséget mindenképpen elfogyasztani belőlük.

Az emésztőrendszer tehermentesítése
Az emésztőrendszer tehermentesítésében már az is sokat segíthet, ha legalább egy időre mérsékeljük, vagy akár el is hagyjuk a túl magas zsír-, cukor- és alkoholtartalmú élelmiszerek fogyasztását.

Tavaszi zöldségek, gyümölcsök
A spárga méregtelenítő hatású lehet, valamint gazdag C-, E- és B-vitaminban, a spenót mint az A-vitamin kiemelkedő forrása ismert, de E- és C-vitamin-, valamint szelén-, cink- és magnéziumtartalma sem hanyagolható el. Az újrépa a C-vitamin kitűnő forrásaként az immunrendszer fokozásával járulhat hozzá a fáradtság legyűréséhez és a kirobbanó forma eléréséhez. Ez több, tavasszal termő gyümölcsről, így a cseresznyéről és az eperről is elmondható. A cseresznye összetevőinek köszönhetően emellett még a szervezet méregtelenítéséhez, az eper pedig a vérkeringés élénkítéséhez is hozzájárulhat.

A legfontosabb természetesen a megelőzés. A napfény hiányát úgy pótoljuk, hogy mikor lehetőségünk van, tartózkodjunk sokat szabad levegőn, sétáljunk nagyokat, a sportolást sem kell feladnunk, csak válasszunk megfelelő ruházatot (a szabad levegőn végzett testmozgás áldásos hatását nem pótolhatja az edzőtermi futópad használata).

Figyeljünk arra mit eszünk,együnk sok gyümölcsöt.
Sétáljunk nagyokat a szabadban!
SPORTOLJUNK!
És pótoljuk a vitaminokat ásványi anyagokat a szervezetünkben!

Jó ébredezést:)

Címkék: