Az Élet ajándék

Ne kiesett éveknek, napoknak, heteknek, hónapoknak fogjátok fel mindazt, mikor nem voltatok teljes mértékben jelen földi életetekben. Földi életük alatt az emberek munkát keresnek, munkával töltik idejüket és mindenféle haszontalansággal, ami -gondolják- kielégíti őket: étel, ital, s bármi testi vágy formájában.
Gondolják ez az élet, ez az örömöt adó forrás mi éltet, s a tárgyak, a különböző ruhák jelenléte, ruháknak tárháza, a külső testiségnek látványa.
Gondoljátok ez az élet? – Ez nem az élet valójában, ez csupán része az életnek!

Az élet nem ezt akarja, az élet nem erről szól nektek.

Az élet megfoghatatlan dolog számotokra, mert nem értitek, mert ahhoz szellemi szinten szárnyalni kell nektek. Szárnyalni, megnyílni, tudatotoknak magasba emelkedni, s akkor érted meg mi értékes, s mi nem, mi számít életnek, s mi csak eszköze. Ti az eszközöket, tárgyakat látjátok magát az életnek.

Az élet nem erről szól, a titok nem ebben van!

A titok az, mikor rátalálsz önmagadban önmagadra, és megérted a teljességnek keresését, a léted okát, mi hosszú évek alatt zajlik – de van, mikor egy élet is kevés hozzá, hogy rátalálj. Vannak emberek, kik hamarabb megértik ezt, de ahhoz mélyen lecsúsznak, s elveszítenek. Elveszítenek társat, gyermeket, elveszítenek tárgyakat.
Mi könnyebb nézd meg? Mi könnyebb ember, gyermeket, társat veszíteni, vagy tárgyakat?
Mégis veszteség van jelen, mikor az ember igazán tudatára ébred, hogy mi élteti őt valójában, mi az, mi több lehet az életnél, s mi az, mivel változtatni tud. Változtatni tud mindennel, s bármivel, hogy megtegye azt a lépést melyből elmondhatja, hogy él, újból él, s az élet része önmaga.
De ahhoz el kell esned, koszosnak lenned, hogy utána lemosd magad, majd sebeidet megnézd és azt mond: "Tovább megyek, bármennyire fáj a sebem, a lábam működik, s él a rendszerem.”
Még él a rendszered képes vagy tovább haladni egy úton, mi adatik neked, s ez az út ilyenkor mindenkit az élet felé vezet.
Afelé az élet felé, mikor megtanulsz élni, s boldog leszel bármi vesz körül téged. Már nem az eszközöknek, s az eszközökre mondod, hogy az élet ő maga, hanem tudod, Te vagy az élet magad, s csupán eszköz minden.
Az élet szépségét segítő, mi körbe vesz téged. Segítik a tárgyak, a házak, segítik a ruhák, segíti minden mi körbevesz, de mégis előbb találod meg a szépséget a földben, a napban, s bármiben, mert már tudod, mind az élet része, minden mi jelen van. Nincs olyan mire azt mondhatnád, hogy különálló, s nem benne van. Nincs fény sötétség nélkül, nem létezik, nem mondhatod, hogy ez kell, s azt eldobod mert nem létezik.
Minden létező miről tudomásod van neked, minden létező mi az élet játszóterének része, mert az élet egy nagy játék, s Te játszod mikor felismered, hogy Te képes vagy játszani, mert Te nem játék vagy.
A játék az eszköz, s Te vagy a játékos. Ne eszköznek tartsd magad, mert még labdának, vagy bármi játék eszköznek érzed magad, addig játszanak veled!
Azok játszanak, kiknek kezébe kerül egész rendszered. Pattogtat, s gurít ide-oda, azt sem tudod merre vagy, merre haladsz, s minek mi az értelme. Lehetsz éppen pingpong labda, tenisz labda, aki magasba száll ide-oda, onnan-vissza, majd leesik, s újra száll innen-oda, onnan vissza.
Te irányítod? – Nem!
Vagy szállsz éppen, vagy földre esel, s aztán letesznek egy darabig, s pihensz, mert nem te irányítod, egy játék vagy.
Egy napon ráébredsz, hogy te magad, te vagy a játékos, s neked vannak eszközeid mivel játszhatsz, mivel játszhatod az élet játékát, s azzal a játékkal játszol, mi boldoggá tesz téged.
Már tudsz használni mindent, már tudod, mert átlátod, rálátsz az egészre.
Ne felejtsd, hogy nem mindegy, egy játékeszköz vagy te, vagy maga az, ki játszik vele, mert ha más játszik veled, irányíthatatlan vagy bárhova kerülhetsz, bárhol lehetsz, beleszólásod nincsen neked!
Lehetnek segítő elemek, kerülhetsz olyan emberek kezébe kik játszanak veled, kik szeretettel teszik, de van, mikor oly emberek körébe kerül egy játék, ahol nem vesznek tudomást róla, csúnyán, rosszul játszanak vele. Ez is egy megtapasztalás, mikor engedik az emberek.

Az élet nem erről szól, az élet sokkal több ennél!

Több annál, hogy elmenjenek az emberek, s reggeltől estig dolgozzanak, munkával töltsék életüket, aztán elvásárolják mindazt mit megkerestek, s újból kezdik, halmoznak, raktároznak.
Van-e örömük, boldogságuk az életben? – Nincsen.
Mikor az élet értelmére ébred egy ember, boldogság minden pillanat. Mindent értékel, mindent észrevesz, minden momentumot követni tud, mert valójában éli az életet.
Valójában jelen van, s irányítja, mert irányítani tudja, hisz békében van vele, szereti, elfogadja és tiszteli mindazt, mit ad neki.
A napot, az esőt, a villámokat, s nem ítélkezik, nem ítéli meg, hogy jó-e vagy nem jó, elfogadja csupán, s az élet erről szól.
Játszol, hisz játékos vagy magad, elfogadod a körülményeket, elfogadod a játékokat, s elfogadsz mindent, s mégis te játszol, nem veled játszanak.
Nem mindegy, irányítanak-e, vagy játékból éled az életed. – Nem mindegy!
Az emberekben rendet kell tenni e szinten, hogy megértsék, s megtudják a valós, tág fogalmat, meglássák miről szól, s mi van benne. Mennyi időt vesztegetnek el, mikor keresnek egy láthatatlan dolgot magukon kívül, s közben úgy tesznek mintha örülnének, boldogok lennének, s eljön a nap mikor szomorúak, boldogtalanok, mert nem élnek.
Aki nem él, az unatkozik, boldogtalan, megkeseredett, s nem tud mit kezdeni idejével, nem tud örülni pénzének, nem tud örülni családjának és semminek. Nem teszi boldoggá már a ruha, saját látványa, mikor tükörbe nézve saját magát látja viszont benne. Ezek az emberek nem élnek, hiába mondják, hogy boldogok, s megvan mindenük.
Miért nem boldogok ők? – Mert szellemük elbutult, mert nem keresnek, s ha keresnek is, nem jó úton járva haladnak, nem azt látják mit láthatnak, nem érzik szerepüket, helyüket, s nincs alapja egyiknek sem.
Így mit vársz tőlük, mit építsenek?
Homokra várat, kastélyt nem lehet. Felépíthetik, de mindig attól rettegnek, mikor dől össze, mikor veszít el mindent, mert tudja, érzi legbelül, hogy nem ő irányít, s ezért fél. Van, ki félve, rettegve éli életét, s van, ki boldognak hiszi magát, s este mikor lefekszik, félve teszi le fejét, mert rájön egyedül van, s boldogtalan.
Mikor elmúlik az élvezet, a testi vágy és hiánya nincs neki, kis idő múlva üresnek érzi önmagát, nem tudja mi az, mi még ki tudja elégíteni, mi az a tett, mi az a tárgy, minek megvétele, megléte boldoggá teheti, s boldogabbá teszi életét.
Nincs ilyen, sosem talál rá ily módon ki így keres. Sosem találja meg, mert rossz helyen keres, mert nem ez az út mit megtalálhat, s meg tud találni egy napon. Elveszett idő hát mindaz míg így éli ember az életét. Elveszett idő, mikor nem ismeri fel saját lényegét, s őt mi táplálja, mi élteti.
A tűz, az élet tüze, az élet energiája.
Mondhatsz neveket; Föld, Ég, Isten – Minek hívod, minek hívhatod?
Ne korlátozd be! Mondj egy nagyot, s értsd mennyi minden van benne! Ne egy szót mondj mi elérhetetlen neked, s nem érted ki Ő maga!
Mondj egy más szót, mibe benne van minden! Benne van a Föld az Ég, benne van a Szeretet a Hit, a Megértés, a Nyugalom, a Boldogság, a Kitartás, mind az Élet maga.
Nem irányítod életed, nem akarod minden áron az áramlat felé fordítani, s meghatározni merre menj.
Örök körfolyamban vagy, mikor az élet része vagy, s te magad vagy az élet irányítója.
Örök körfolyamban vagy, s haladsz, mész hová utad vezet, hol utad van, hol jelenléted van, mert vezet maga az élet téged, a jelenléte az egésznek, a teljességnek, a forrást találod meg az életben, az eredetet, s a titkot, miről beszélnek az emberek.

A titok: maga az élet!

A titok az, hogy élhetsz, élvezheted minden pillanatát, percét, meglétét, mikor megérted a lényegét.
Hát élheted így életed, s éld is így minden napon, hogy rátalálj, s megtaláld elveszett, eldobott előtted még fel nem tárult kincseket. Mind ott van előttetek, karnyújtásnyira van csupán tőletek, de el nem érhetitek.
Hogy érhetnél el valamit, ha nem is vagy benne?
Hogy érhetnéd el az élet adta kincseket, míg nem érted az életed, még nem voltál az élet része, nem értetted a lényeget.
Mikor megérted, hogy a tied, s ott van karnyújtásnyira tőled, akkor markolj bele, vedd ki mi szükséges neked.

Forrás: