thesecret.hu

Ha majd Anya leszek,
nem fogok meggondolatlanul átrohangálni az úttesten,
hiszen az életem már nem csak az enyém lesz.
Hanem a Tiéd is.

Ha majd Anya leszek,
minden mást félre fogok tenni,
csak Neked fogok létezni,
hiszen ez az a gondoskodás,
ami egész életedet megalapozza.

Ha majd Anya leszek,
Magzat korodtól fogva védeni foglak,
míg csak szükséged lesz rá. Tovább »

A gimi után úgy éreztem, nem találom a helyem. Addig a társadalom által kijelölt utat szinte vakon követtem, fel sem merült bennem, lehet másként is, hiszen az érettségi, az kell. Anélkül nincs tovább. Aztán az első nagy vizsga után - amit ma, sok-sok vizsgaidőszak túlélése tükrében nüansznyi semmiségnek látok :) - eltévedtem. Persze jöhetett volna az egyetem, de amit akkor akartam, nem sikerült. Azt is tudom, hogy miért: egyszerűen nem akartam eléggé. Tovább »

Hogyan lesz egy egyszerű baráti beszélgetésből afrikai út?
A recept: elsősorban hit, hogy képes megvalósítani. Elszántság, hogy igenis elmegy, bármi áron. A támogatók és az anyagi kérdés ebben a történetben nem játszanak komoly szerepet. (Miután alig gyűlt össze pénz az útra.) Tovább »

Drága Naplóm,

Remény Angyalai most nálunk vannak. Nadin hozzánk is elküldte őket. Hogy milyen érzés? Határtalan Nyugalom van Otthon. Nálunk a hétköznapok is harmóniában telnek, a Szüleim roppant fejlett Lelkek, szerencsés vagyok, hogy a gyermekük lehetek. (Noha vannak gondok, de dolgozunk rajta, hogy megoldjuk őket. Mindig. Együtt. Egységben.) Örülök, hogy ebben a néhány napban megtapasztalhatom, milyen érzés az, amikor az ember Otthona, Odúja Angyalok átmeneti szállása. (Bár inkább munkásszállónak nevezném, hiszen "dolgozni" jöttek papírforma szerint.) Szeretnék hinni Bennük. Tovább »

Köszönöm mindenkinek, aki ma gondolt rám és szurkolt. Sikeresen - mitöbb, a vártnál jobban - lediplomáztam. Ezzel egy hosszú korszak ért véget az életemben. Nagyon meghatározó évek állnak mögöttem. Olyan főiskolára járhattam, ahol a tanáraim facilitátorként vettek rész az életemben, tudományos munkásságom mindig figyelemmel kísérték és segítettek mindenben. Tovább »

Ez a nap is elérkezett. Holnap a főiskola utolsó nagy kihívása előtt állok. Brrrr... államvizsga. Az elmúlt 7 félévben (a BA képzés sajátja, hogy három és fél évre jött ki a képzés) mindent megtettem, hogy szakmailag fejlődjek és elérjem a céljaim. És már csak egy nagy vizsga és vége. Fura feldolgozni, hiszen annyi élménnyel és Barátsággal gyarapodtam, hogyegy életre feltöldődtem. Tovább »

Rádöbbentem, hogy néha milyen önző vagyok akkor, amikor panaszkodok erről-arról. Hogy most munkát keresek és időnként kilátástalannak találom eme helyzetet. De ezzel semmi pozitívat nem teszek, sőt, mások rezgését is lehúzom a magam szintjére és mi ez, ha nem önzőség?

Bár néha nehéz pozitívan látni a világot, amikor Tovább »

A minap a Nyugati felé vezetett utam, amikor a felüljáró villamosmegálló feletti oldalán lévő korláton a következő feliratra lettem figyelmes: Békés, boldog vásárlást kívánunk!

Először arra gondoltam, talán valaki szarkasztikus énjét éli ki és fel akarja hívni az emberek figyelmét arra, hogy miről szól a Karácsony szelleme. De aztán belegondoltam abba az eshetőségbe, hogy talán komolyan Tovább »

A hétvégén csillaghullás volt, bár a fényszennyezés és a havazást ígérő felhők elfedtek előlünk látványukat - bár álmomban szemtanúja voltam milliónyi fényes kődarab életének utolsó fázisának.

Mint tavaly nyáron, amikor Dobogókőn töltöttünk néhány napot Kedvesemmel. Emeleti szobát kaptunk, az ágy felett pedig egy tetőtéri ablak volt. Tökéletesebb nem is lehetett volna. Már rég feljöttek a csillagok az égre, Újhold volt, így fényük Tovább »

Ha kinézek az ablakon, ragyogó, tavaszias idő köszön vissza rám. Drága Oszlómat idéze emlékeimbe. A tenger illatát, a kövér sirályok lusta napozását - talán egyikük épp Richard Bach Jonathanja volt. Azért tartom fontosnak lejegyezni ezt, mert tulajdonképpen a Vonzás Törvényének köszönhettem, hogy kimehettem Norvégiába. Még elsős koromban kiszúrtam magamnak az Erasmusos helyek között, de úgy gondoltam 4 hónap túl hosszú idő lenne Tovább »

Kedves Szerencse, Anikó és Judit!

Köszönöm Nektek, hogy írtatok. Sokat jelent :) Most készülnöm kell vizsgára, de később még írni fogok.

Trillian

És a Szeptember újra a maga pompájában ragyogott. A levelek őszi kosztümbe öltöztek, a kora délutáni Nap lágyan simogatta őket.

A telephelyen minden békés volt. Vasárnap révén ünnepi csend telepedett a kamionok közé. Kálmán köztük rótta sétáját. Tovább »

Tengernyi dolgot szeretnék Veletek megosztani, szinte nem is tudom, merre induljak el, hol kezdjem... Meglehet, mostani írásom gondolatai úgy fognak csapongani, ahogy a pillangó szálldogál egyik virágról a másikra. Hajt előre az írás édes terhe; hogy elmeséljem, mi történt velem, mit tapasztaltam; hogy kapcsolódási pontokat találjak a Világgal.

Így pillanatnyi tétovázásomban először egy történetet szeretnék lejegyezni Nektek: Tovább »

Világéletemben keresgéltem, kutattam, a Nagy Kérdésre a Nagy Választ óhajtottam felfedezni, ami felelet az Élet, a Mindenség meg Mindenre (és ami nem a negyvenkettő... :). Sodródtam erre, sodródtam arra, ütköztem hozzám hasonló vagy tőlem éppen különböző, de ugyanúgy Útkereső Lelkekkel. Tovább »