A tudat gyermekei

A tudat gyermekei
avagy kérdések és intuitív válaszok, beszélgetések a Teremtővel, és Önmagammal

TUDAT

Beszélünk emberi tudatról. De mi is az valójában, megfogalmazható-e, értelmezhető-e a tudattalan vagy éppen nagyon is tudatos univerzumban, az általunk élő és élettelen világra osztott valóságban?

Azt mondom erős felindulásomban a TUDAT az ember természetfeletti képessége. A probléma, hogy a természetet csak kis mértékben ismerjük, de benne élünk, tehát lételemünk. A tudattalan létezési dimenziója.
És akkor mit kezdjünk a természet-felettivel!? Ha a természetet sem ismerjük teljességében, s olykor részleteiben sem. Ez a nagy kérdés, amit nem lehet megkerülni, elbagatellizálni, mert nagyon sok megválaszolatlan kérdésre itt a felelet!

A tudat három fő építőeleme:
- képesség
- készség
- késztetés

A tudat és az evolúció; a tudat helye az evolúció folyamatában, szerepe a fajok kialakulásában, a tudat szerepe a valóság megismerésében.

A TUDAT EVOLÚCIÓJA

Vajon a tudat is meg tud felelni az evolúció törvényeinek, egy izgalmas kérdés: a tudat is evolúciós termék? Segíti, vagy gátolja, esetleg módosítja ezeket a törvényeket?
Azon töprengek, hol a határ a tudat és az ösztön között, azonos, vagy ellentétes fogalmak ezek? Vagy éppen egymást kiegészítő, az EGÉSZ két alkotóeleme?
Az ösztön a tudat evolúciós építőköve, motorja?! Gondoljuk végig!

Isten a tudat terméke, vagy a tudat isten ajándéka az ember számára? Eszköz Isten megértéséhez!?

A SZERETET egyszerű: a Szeretet az Elfogadás! A szeretet a tudatos elfogadás, a szerelem a tudattalan! Szeretni azt jelenti, hogy elfogadjuk azt, ami volt, ami van, és azt, ami még nem történt meg.

Nem feltétlenül azok a boldog és kiteljesedett személyek, akiknek minden dologból a legjobb van, hanem azok, akik a legjobbat tudják kihozni mindabból, amijük van.

A LÉLEK a tudat szinonimája, megterhelve spirituális spekulációval, egy -
elsősorban klerikális hatalom szolgálatában! Elvonatkoztatás a tudat esszenciájától. és ehhez kapcsolódva;
A HATALOM - a lélek nyomorúsága, a tudat kábítószere. Birtoklásának illúziója nem Igaz Érték, az ember értelmetlen és szánalmas erőlködése, hogy Istennek képzelhesse magát de a vége többnyire, de inkább mindég, keserű felismerés,hogy milyen ostoba és igaztalan téveszmék határozták meg az életét!

Az UNIVERZUM attól csodálatos - hogy MŰKÖDIK!!! - és ÉRZÉKELHETŐ, - tehát a valóság egyetlen létező aspektusa.

Az emberi TUDATNAK úrrá kell lenni az elemeken is! - és ezt a részét a letisztult tudat már réges-régen megvalósította, hisz nem abban a dimenzióban helyezkedik el, mint az úgynevezett elemek, őselemek!

A TUDÁS

A tudás az ember ősi, ösztönös birtoklási vágya! A tudás az ismeretek birtoklása és mint olyan
önmagában nem érték! Az érték a késztetés, a hajlandóság és a képesség, az elme folyamatos gazdagítására, késztetés, hajlandóság és képesség az érték felismerésére.
Az, hogy ki tudjuk rostálni tudatunkból a gondolatok pelyváját, az értéktelent, a haszontalant, a szemetet.
Így a Tudás - mint az anyag különös megjelenési formája - az emberi ösztön pozitív megnyilvánulása, híd a tudat és a tudattalan dimenzió között, és mint ilyen az ember számára nélkülözhetetlen alapszükséglet mint a víz vagy a levegő. A tudás passzív tudatállapot, és mint ilyen alárendelt a megismerés folyamatos késztetésének. Galilei ezt így fogalmazta meg: "az embereket nem tudod megtanítani semmire, de segítheted, hogy önmaga találja meg a választ!" Boldog vagyok, hogy ez évszázadokkal ezelőtt megfogalmazódott egy nagy gondolkodó tudatában, és ismeretlenül is találkozott az én hitvallásommal!

Az IGÉBEN önmagában életet alakító erő rejlik, amelyet nem szükséges emberi "bölcsességgel" igazságnak tüntetni fel! Az ige mindenkinek annyi és olyan érték, amennyit képes feldolgozni belőle, önmaga, belső énje, személyisége és tudata által! Már csak az Igét kell megtalálni!

"Egyik fő gondunk, hogy nagyon kevés embernek van saját élete. Mindenünket másodkézből kapjuk, még az érzelmeinket is. Sok esetben másodkézből szerzett információ alapján létezünk. Elfogadjuk bizalommal, amit az orvos, a tudós, a termelő mond. Ez nekem nem tetszik. Mégis el kell fogadnom, mert tudják azt, amiben én tudatlan vagyok. Ha más szavait hiszem el vesém állapotáról, a koleszterin hatásáról vagy a csirkenevelésről, az még csak hagyján. Ám az élet célja, értelme vagy a halál esetében nem elégszem meg más véleményével. Használt hittel nem hihetek másodkézből kapott Istenben. Ha valóban önmagamban létezni akarok, saját, személyes információra van szükségem." Ez a tudásvágy nektárja!

"A saját tudatlanságunk felismerése - tudásunk legértékesebb része" /Kínai közmondás/

A PILLANAT

A PILLANAT a jelen igazsága,determinált és oszthatatlan!
Múltunk már nincs, jövőnk még nincs, jelenünk meg nem létezik. Úgy van, hogy nincs, nem volt és nem lesz! Ez vicces! :)
Tudod istenem olyan szánalmas ez a világ! Egy pillanat és nem is létezik, és nem is létezett soha!!! De mennyi idő egy pillanat? Mint mondottam, a pillanat a JELEN IGAZSÁGA, - determinált, és oszthatatlan!
Az összes többi hazugság, képzelgés, vagy kényszerképzet a külső világról, folyamatokról irányokról érzetekről, amit úgy hívünk élet.
Tehát; Külön csodákat ne várj és ne keress az életben, mert a csoda maga az élet! Az IDŐ áll! Csak mi haladunk benne, miután az idő alkotó eleme a tér, megbonthatatlan determinált kölcsönhatásban! Ők is az univerzum meghatározó de anyagtalan elemei, egymás nélkül értelmetlen és értelmezhetetlen fogalmak. Tehát a PILLANAT ezek alapján az egyetlen hiteles valóság, végtelen és végtelenül kicsi időatom, a tér és az anyag meghatározott valóságában!

A KILÁTÁSTALANSÁG az emberi tudat vaksága. Állapot, nem folyamat! - ami nélkülöz minden belső kontrollt!

A KITAPOSOTT ÚT és a nagy összefüggések törvényei: a járt utat a járatlanért el ne hagyd! De az ember nem érti ennek a lényegét, mindig új utat tapos ki magának, ami az ő járt útja - és közben letapossuk az egész bolygónkat. Röhejes!!!

Az engem körülvevő embereket ebbe négy csoportba sorolom. A Figyelő, a Barát és a Lelki-társ, meg Azok.

AZ EMBERI SZÜKSÉGLET

Nagy falat, de nem szabad nagyobb jelentőséget tulajdonítani neki, mint amit megérdemel.
Az emberi szükséglet, csak a tudat, az elme szükségletével különbözik az élővilágtól. Ez az a pont ahol kizárólagosan emberi szükségletről beszélhetünk. És ez igazából megfogalmazhatatlan, de van, létezik, és ez maga a szükséglet.
Az emberi szükséglet ilyenképp anyagtalan, dimenzionálhatatlan, az összes többi ami ebbe a kategóriába megemlítésre kerül,
az csak az univerzum anyagi valósága, a maga törvényei, és törvényszerűségeivel együtt!
A valódi, tiszta és nélkülözhetetlen emberi szükségletek, anyagtalanok, és determinálják az összes többi életszükségletet, a létezést, az életet! Az emberi faj korcsosulását jelzi, hogy nem ismeri fel valós szükségleteit, és örök küzdelmet, szélmalomharcot folytat,ezek megszerzéséért. Nincs értékrend, nincs határ, nincs regula. Következésképp sérül a szabadság és a boldogság szükséglete, elértéktelenedve az emberi tudatban! És nézünk mint a moziba, mi a franc van ezzel a világgal?! De hát mi van velünk!!!!????
Segíts azokon akik már kérni sem tudnak!
Amit magadról gondolsz, hozzád tartozik; amit másokról gondolsz, az is hozzád tartozik. Amit rólad gondolnak, azzal semmi dolgod, ha meg akarod őrizni lelked békéjét.

A MOHÓSÁG esküdt ellensége a gravitáció! A kielégületlen vágyak meg az élet sava-borsa, melynek a motorja a motivált tudat, és testünk a tökéletesség ami vágyja mindezt érzékei által.

Az ERÓZIÓ, mint alaptörvény, az anyag törekvése az új struktúrák, tartalmak, és formák felé.
A lélek is erodálódik, a lélek eróziója, az individuum, az egó változása, egy, az általa eddig megismerhetett minőség új formája felé.
Gyakorlatilag a törvényszerű útkeresés egy tisztább, igazabb, és ami a lényeg; EGYSZERŰBB életminőség felé!

Az IGAZSÁG kurvára tud fájni ha eltalál, csinálj hát hazugságokból hamisságokból, tudatlanságból és érzéketlenségből magadnak jó erős fedezéket! De vigyázz, nagyon sokszor fegyvernek látszó tárgy van az igazságosztók kezében,vagy büdös szájában!

Figyelj a JELEK-re!

Életünk folyamán számtalan, tehát végtelen számú jelet kapunk! Jelet és jelzést. Vajon mi kell ahhoz, hogy ezeket észlelni képessé legyünk, és ha felismerjük őket, tudjuk mi végre, és honnan-kitől kaptuk ezeket!?
Ehhez a tárgyi és szellemi világban lévő nagy és jelentőségteljes összefüggéseket, törvényeket meg kellene ismernünk, szűkös lehetőségeink, a tanulás-tapasztalás-érzékelés útján. Ezek közül az igazán fontosnak a tapasztalás - ami éber figyelmet feltételez a külvilág irányába-és az érzékelés - ami szintén éber figyelmet feltételez a belső énünk felé.

A tanulás folyamata szelektív és komplex elfogadása, a felhalmozott emberi tudásnak, tapasztalásnak, arra irányuló akarat, hogy bepillantást nyerjünk a világ-tudat fejezeteibe, és ezáltal szelektíven beépítsük saját személyiségünkbe, tudatunkba, szellemi érzésvilágunkba.
Bonyolult és nehéz feladat tehát a JELEK észlelése és értelmezése.
A legizgalmasabb, amikor várunk a JEL-re tudatosan keressük, és néha elkeseredetten próbáljuk felfedezni, szinte követeljük egy, a tudatunkon kívülálló erőtől, hogy a JEL által adjon útmutatást számunkra.
Pedig a jelek beszélnek! A siketnémák jelekből értik egymást, a vak emberek érzékeik felfokozása által képesek kommunikálni a világgal! Tehát a Jelek fontossága nem lebecsülhető a világ és önmagunk megértése szempontjából! Ezért: Figyelj a JELEK-re!

A DOGONOK rejtélye Afrikában és a Szirius B a különleges csillag! Rejtélyek amik az bizonyítják nagy előszeretettel, hogy nem tudunk semmit a világról, vagy örömet lelünk egymás hülyítésében.

A SZENVEDÉS a valóság tagadása

A pillanatot, a jelen valóságát*, sokféleképp megélhetjük. Örömnek bánatnak szenvedésnek! Ha a valóságot képes vagyok elfogadni, akkor csak érzések sokaságával találkozhatok, de nem szenvedek. A fájdalomtól sem feltétlen kell szenvedni, mert a fájdalom jó barát. Valamire figyelmeztet, hogy nincs rendjén! Csak egy érzés, amin úrrá lehet lenni, de semmiképp nem szenvedés.

Testünk csak érez, jót-vagy rosszat! Lelkünk szenved, ha nem fogadjuk el a valóságot, ha nem fogadjuk el a rajtunk kívüli világot, a maga természetességében, belső törvényeivel, és egyszerűségében! Mert a világ egyszerű, és tökéletes. Az ember is az! Csak ezt fel kell ismerni az emberiségnek és nem homályos tudálékossággal önös érdekből megbonyolítania azt!!! Mert nem ez az ember útja!
A fájdalom nem szenvedés, a fájdalom a test jelzése a tudatnak, a régi bölcsek szerint jó barát! Nagyon szubjektív, mások számára érthetetlen és érzékelhetetlen, az ember legintimebb sajátja. A fájdalom /testi-lelki/ hiánya az Igaz Érték kategóriájához csatlakozik.

AZ IGAZ ÉRTÉK

Az érték az ember számára egy olyan fogalom, ami mindig kapcsolódik valamihez, relatív, és szubjektív megítélést feltételez. Azonban nézzük meg a " legnagyobb értéket", és ennek szerepét az emberi tudatban. Ez az érték pedig az egészség!
Az egészség - Igaz Érték!
Ez azt jelenti, hogy feltétel nélkül elfogadható, nem relatív, megítélése pozitív. Ezt talán mindenki be is ismeri-általában.
De, hogy megértsük mi az igaz érték általam megfogalmazott lényegi tartalma, nézzük meg közelebbről ezt a kérdéskört az egészségről, mint Igaz Érték!
Az egészséges ember a teremtés tökéletessége, az élet alapállapotában. Ennek az embernek nincsenek tapasztalatai az egészségről, mert nem tapasztalta a betegség állapotát. Így az igaz érték számára csak egy közhely, egy kinyilatkoztatás, egészen addig
amíg meg nem ismeri a fájdalom, a tökéletlen életfunkciók okozta szenvedés érzését. Ha ezt végiggondoljuk arra a következtetésre jutunk, hogy az Igaz Érték rejtve van az ember számára, az igaz érték nem érzékelhető! Ez elég megdöbbentő következtetés!

Tehát ennek fényében nézzük meg mit is gondolhat az ember az érték fogalmáról, milyen is az ember ÉRTÉKRENDSZERE?!
Sokszínű-e mint maga az emberi életminőség, vagy egyszerű és meghatározott - mint a TUDAT megnyilatkozása?!
Én az utóbbi felé hajlok, azzal a szerény megjegyzéssel, hogy az ember természetfeletti képessége mindenki számára adott, pontosabban-megadatott.
Az, hogy az egyes ember milyen mértékben, milyen minőségben ismeri fel ezt, az egy bonyolult metafizikai - emocionális rendszer eredménye,élete folyamán kialakult szerzett képességei által meghatározva!
Tehát, miután az embert az univerzum részeként tekintem, annak müködő részeként- a maga értékitéletet alkotó képességével- annak törvényszerü meghatározottságával alakukhat ki az emberi értékitélet.

Igy az Igaz Érték, mivel az Univerzum általános jellemzője, a megismerhetetlen evidencia, a természetes, a tudat által nem minősithető abszolut etalon.
Az Igaz Érték nem örömforrás, nem befolyásolja az egót, hisz felette áll, vagyis az individuális szenzorok számára csak viszonylagosan és közvetetten észlelhető! Ugy gondolom tehát hogy az Igaz Érték - az abszolut - maga az univerzum ezáltal létező, müködő és örök.
De bátorkodjuk feltenni a kérdést; az Ember által - ezáltal - megismerhető?
Hitem szerint igen, mert az univerzum részeként az ember is hordozza magában az Igaz Értéket! :)

AZ UNIVERZUM ANYAGTALAN /meghatározó/ ELEMEI

Vagyok bajban; besompolygott gondolataim közé, tudatom ködös valóságába a gravitáció, a gondolat, az érzés, a tér és az idő anyagtalan állapota, de mégis az univerzum meghatározó tényezői, az információ hálozatába beágyazódva.
És evidenciaként, mitegy kikerülhetetlen lépésként ide került a tudat is, mint természetfeletti képesség, anyagtalan eleme az univerzumnak,tehát mindenképp igaz, valós része, amely nélkül azuniverzum anyagi teljessége nem létezhetne, a törvényei érzékelhetetlenek lennének.
Mi hát a meghatározó? Ismerős jó öreg dillema: az anyag vagy a tudat? Mindenesetre nem gondoltam volna, hogy ide jutok! :)
Szóval az univerzum azért csodálatos, egyedi, és tökéletes ill. a Tökéletes, mert müködik. Tehát feltételezem sohasem volt a nem-müködés állapotában.
Vagy volt, és elkezdett müködni, vagy - elkezdték-elkezdte müködtetni valami -vagy -valaki?. Igy oda jutok, hogy az univerzum a nem müködés állapotában volt, az Anyag-energia egyetlen elemként létezett, és ehhez kapcsolódott az anyagtalan elem amely müködére birta és igy komplex a müködés definiciója.
Ugyanakkor szoros kölcsönhatást gyanitok mert egyik a másik nélkül értelmetlen és müködésképtelen elemek, melyeknek a fuziója nem más mint amit ugy hivunk TEREMTÉS!
És döbbenet, de a teremtés alanya az EMBER, lényege -tárgya a tudat, mely meghatározza helyét-szerepét az univerzumban!
A kérdés kézenfekvő: ki volt, vagy mi volt az első a meghatározo és - vélem - anyagtalan szubsztancia ami a "gépezetet" beinditotta.
Oda jutottam: Ő a TEREMTÖ!
Hiba anyagi és főleg emberi normák, szempontok, és tudati tényezők által meghatározni, magyarázni a magyaráthatatlant.
Mert nem is szükséges, nincs értelme, mer nem kell magyarázni a kézenfekvő igazság-valóságot.
Az Univerzum Anyagtalan elemeit.

Egy szép idézet Buddhától:
Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy tovább adni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon és örökre a tiéd marad.” (Buddha)
...és J.Murphy-töl:
“Isten vagy az Élet sohasem büntet. Az ember bünteti önmagát az Istenről, Életről, Világegyetemről alkotott téveszméi révén. Gondolatai teremtő erejűek, ő tehát megteremti saját nyomorúságát.”
Tehát gondolataink révén, vagyis tudatunk által tesszük magunkat nyomorulttá, beteggé és reménytelenné! :(

Az IDŐ áll! Csak mi haladunk benne, miután az idő alkotó eleme a tér, megbonthatatlan determinált kölcsönhatásban! Ök is az univerzum meghatározó de anyagtalan elemei, egymás nélkül értelmetlen és értelmezhetetlen fogalmak. Már foglalkoztam ezzel a pillanat kapcsán de mostmár nyilvánvaló, hogy az idő egy egész, bonthatatlan, meghatározott csak a mozgással értelmezhető, de a mozgás nem az IDŐ sajátja, ez örök antagonizmus. Olyan fontos, miként a föld forog a Nap körül, már rég megértette az ember, de ez még a kezdetek kezdete.

IMA

Kérlek uram mutasd meg a CÉLT és az ESZKÖZT! Adjál erőt ezek által megvalósitani azt, amiért jókedvedben megalkottad lelkemet és testemet, tudatom tökéletes és múlandó hordozóját! Kérlek adj képességet a JELEK felismerésére, amellyel mindezt valósággá tehetem! Ajándékozz meg az ERŐVEL, ami képessé tesz emberpondró állapotomból nemes élő orgazmussá válnom, melynek a legbensőbb lényege: a TUDAT!!! Adj erőt tisztességgel végigmenni az uton, melyet kijelöltél számomra!
Mert ahol nincsenek kérdések és nincsenek válaszok - ott vannak a TÉNYEK. Vagyis az örök, megmásithatatlan valóság, az elmúlásban fogantatott ujjászületés, a gyengébbek kedvéért, az UNIVERZUM!!! :)
Köszönöm uram! Köszönöm. Az egyetlen szó, amivel valódi kapcsolatot teremthetünk az urral, minden más hablaty, hizelgés, koldulás és hazugság. Értelmetlen kommunikáció a saját megnyugtatásunkra. Mert tanitották: kérjetek és megadatik! De ebbe hinni is kéne ember!
Igy hát élő márványtábla vagyok, melyre egy szó van vésve: KÖSZÖNÖM!

AKARAT

Beszélünk akaratról, mely többnyire nemes erény. Pedig az akarat a tudat önáltató kreálmánya, mely valójában ellentétes és ellenkező előjelü az egóval, többnyire valós, értelmes cél nélkül.
Kivétel a VÉGAKARAT, mert annak megvalósitásához mi már nem kellünk! /hehehe/ :)
Tehát az igazán életfontosságu dolgokat, lélegzés, epemüködés, vizelési inger, vagyis az életünk, nem az erős akaratunk dicsősége!
Vagyis kivánság, óhaj, akarat - egykutya. Elfogadni az életet a maga valóságában az az igaz nemes erény, mert akkor megértettük mit keresünk itt ezen a világon, ebben az univerzumban!

A JÓZAN ÉSZ ÖSVÉNYE

Mindenkinek ki van jelölve élete utja, mely a józan ész ösvényén vezet.Ez bizony rögös ut. Sok utonálloval, akadályokkal melyet a természet, a lélek, és önmagunk állitunk magunk elé.
Az ÉLET egy furcsaság; determinált káosz, melyen probálunk urrá lenni, és nem veszzük észre, hogy nem is tudunk és nincs
képességünk erre! Lehetőségünk egy van csupán, a Józan Ész Ösvényén haladni!

HATALOM

A hatalom az erőszak, és az agreszivitás szubsztanciája, mely társadalmilag tolerált képződmény. Nem Igaz Érték, az emberi tudat
beteg állapota, a valóságtól és az Igaz Értékektől elszakadt állapota.
A hatalom valós - az univerzum törvényeinek megfelelő - gyakorlása a teremtő joga és képessége, emberi dimenziói nincsenek!
Tehát emberi tudatzavar, hogy hatalommal rendelező ember , embercsoport, netán nemzet létezik, ami sulyos következményekkel jár az emberi lét tekintetében, az önmegsemmisités rizikófaktora.
A hatalom - az igen és a nem, a van vagy nincs - megjelenése a tudatban veszélyes és ingoványos területnek bizonyul számomra
negativ tudati összetevő.

ÉN - ÉN VAGYOK! IMA.

Nincs a világon még egy ugyanilyen ember. Egyes részleteket tekintve sokan hasonlítanak hozzám, de egészében véve senki. Ennélfogva bármit teszek, azt magamnak tulajdoníthatom, hiszen én magam választottam.

Én rendelkezem mindenemmel –

a testemmel és annak minden mozdulatával;

az elmémmel, valamennyi gondolatommal és ötletemmel;

a szememmel és a képekkel, melyeket észrevesz;

az érzéseimmel, legyen bár az harag, öröm, csüggedés, szeretet, csalódottság, vagy izgalom;

a számmal és minden szóval, ami elhagyja, akár udvarias, akár durva, kedves, helyénvaló vagy sem;

a hangommal, legyen az hangos vagy kellemes;

minden cselekedetemmel, függetlenül attól, hogy saját magamra vagy másokra irányul.

Magam birtoklom a képzeletemet, az álmaimat, reményeimet és félelmeimet. Az enyémek győzelmeim és sikereim, kudarcaim és balfogásaim.

Mivel a magam ura vagyok, tökéletesen megismerhetem magamat. Ezáltal minden részemhez bensőséges szeretet és barátság fűzhet. Minden porcikámat érdekeimnek megfelelően használhatom. Tudom, hogy akadnak bennem érthetetlen vagy számomra még ismeretlen vonások, de amíg barátsággal és szeretettel viszonyulok magamhoz, addig bátran és bizakodva kereshetem a rejtélyek megoldását és önmagam jobb megértésének lehetőségeit.

Akármilyennek tűnök, bármit mondok vagy teszek, gondolok vagy érzek egy adott pillanatban, az mind-mind én vagyok. Bármely időpontban hitelesen képviselem saját magamat. Ha később visszagondolok arra, milyennek mutatkoztam, szavaimra, cselekedeteimre, eszméimre és indulataimra, talán ez vagy az tőlem idegennek tetszik majd. Akkor elvethetem azt, ami nem hozzám való, megtarthatom azt, amit lényemhez megfelelőnek bizonyult, és kitalálhatok valami újat ahelyett, amitől elfordultam.

Érzékeim és képességeim segítségével megállhatom a helyemet, közel kerülhetek másokhoz, eredményeket érhetek el, értelmet és rendszert vihetek az engem körülvevő személyek és dolgok tömegébe.
Bírok magammal, tehát irányíthatom magamat.
Én én vagyok, és így vagyok jó. Érts velem egyet uram. Ámen!

Idézet:
Szegénynek kell lennie az embernek, alacsony sorban lévőnek, a világban jelentéktelennek, s szűkös életével megelégedettnek ahhoz, hogy-
joga legyen CSAK AZT HINNI és MONDANI, amit IGAZNAK TART!!!

AZ ANYAG önnön magára eszmélése; a tudat alfája és omegája.
Nagy kérdés: mi az ok és mi a cél? Tehát mi az oka és mi a célja a faj természetfeletti képességének, hogy "megáldatott" a tudattal?
A másik nagy kérdés, hogy az ember miért törekszik visszaadni, vagy továbbadni az anyagnak azt a képességét amit tudatnak nevezünk. Mert a számitástechnika jól látható törekvése ez!!! És itt meg kell állni, emellett nem lehet elmenni! Mert ismét itt a kérdés: mi az ok és mi a cél?
Mert addig élek - természetesen biologiai értelemben - amig a tudatomnak szüksége van a test-anyagra!

A NÉGY ALAPPILLÉR - És nyilvánvalóvá lészen a lehetetlen!

Tér - Idő - Inho - Információ. / Inho: INformácio-HOrdozó, másképp de helytelenül az Anyag /
Ezek az univerzum tartóoszlopai - az örök és egyetlen igazság körforgása - visszatérése önnön magába.
A tér és az idő passziv, és felfogásom szerint állandó, valamint az egyetlen objektiv megnyilatkozás! Az információ ezek dinamikája mely determinálja az INHO mindenkori státuszát és szubsztanciáját!
A négy alappillér lényege az egyszerü emberi tudat által, leginkább egy gömb formájában képzelhető el, ahol a "kint" és a "bent" egymás tükröződése, kölcsönhatásban vannak és egy permanens folyamatban megvalósitják az univerzum egyensúlyát.
Mind a négy "pillér" integrált erőfeszitése - ebben beleértendő, mint aktiv rész, az ember is - ennek az egyensulynak a fenntartására, biztositására irányul. És ezáltal nyilvánvalóvá lészen a halandó számára a lehetetlen, a maga ellentmondásaival együtt!

János

Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt
kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami
lett. Őbenne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága. A
világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be. Föllépett
egy ember, akit Isten küldött: János volt a neve. Azért jött, hogy
tanúságot tegyen: tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa.
Nem ő volt a világosság, ő csak azért jött, hogy tanúságot tegyen a
világosságról. Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy
megvilágítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett, de
a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be.
Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei
legyenek; azoknak, akik hisznek benne, akik nem vér szerint, nem a test
kívánságából, és nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. És
az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő dicsőségét,
mely az Atya Egyszülöttjének dicsősége, telve kegyelemmel és igazsággal.
János tanúságot tett róla, amikor ezt hirdette: "Ő az, akiről mondtam,
hogy utánam jön, de megelőz engem, mert előbb volt, mint én." Hiszen mi
mindannyian az ő teljességéből nyertünk kegyelemből kegyelmet. A törvényt
ugyanis Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság azonban Jézus
Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta; Isten
Egyszülöttje, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.

Szedjük szét atomjaira, hogy megértsük, a maga tér-idő valóságában!!!!
Mert, mint a rossz/?!/ gyerek kiváncsi vagyok mi van benne, mitől mozog, mitöl MÜKÖDIK

NAMÁRMOST:

Sikerült kideriteni a mai szent napon, hogy ember vagyok,és mindaz amit eddig firkálgattam, agyament faszság !!! iíyen egyszerü ez a játék, ugy hivják: élet!
Szóval marad a honda és a kámfor utcai Nagy Fal! :) Sorry!
ahhh...

HAIKU SZERÜ VERSIKE A'la NYIRŐ

Hé!!!
Légy"csak" ember!
Mosolyogj
A hó elolvad egyszer!

A DEPRESSZIÓ SZUBSZTANCIÁJA

Vagyok.
Jól vagyok!
Kurva jól vagyok!!!
Voltam...
Leszek?

A VALÓSÁG

A "valóság" vagy amit annak vélünk tudni, NEM az örömök forrása.
Az örömök forrása a " belső valóságunk" már amennyire képesek vagyunk ezta fogalmat felismerni, elfogadni, értelmezni!
Adódik tehát, hogy a valóság örömtelen, de nem sivár egyszinű érzelemmentes tényező a tudat világában,
hanem, a pillanatok végtelen sorának meghatározó és meghatározott szinpompás "forgataga"!
A "normális" ember nem ismeri a valóságot! Ezért rendületlenül csinál magának. És elfogadja vagy küzd az általa valóságnak titulált tudat-melléktermékért vagy ellene. Jó kis időtöltés /szórakozás/ csak emészthetetlen és értelmetlen a többi "egyed" számára.
A valóság - hogy hü maradjak önmagamhoz- az igazság édestesvére, vagy inkább ikertestvére, egyfajta tükröződése tudatunk egy szeletének. És mivel a Pillanat a jelen igazsága egy és oszthatatlan, a valóság sem kereshető csupán az "ismert" dimenziókban / tér -idő/ !
A valóság az életben rejlik, jóllehet az élet maga, onnan csirázik mint egy virágmag, és válik láthatóvá akinek szeme is van hozzá!
Ha hűek akarnánk maradni az előbbi metaforához, akkor a "mag" - ami rendelkezik az élet anyagi és metafizikai tulajdonságainak összességével - egyértelmüen eljuthatunk oda, hogy a valóság az élő MAG!
Érdemes végiggondolni ezt a "csodát"! Ebből étrhető lesz a valóság minden eleme. Belehelyezhető az univerzum négy alappillérébe, /tér-idő-információhordozó és információ/ és igy -legalábbis előttem- teljesen világossá és érthetővé válik.
Ezért tehát ugy vélem a valóság nem lehet relativ, hanem - az ebbe a fogalomkörbe tartozó dolgokkal együtt, mint az igazság, a világ tükröződése tudatunkban stb - determinált és az univerzum törvényei szerint való!

ÉRZELEM

Az érzelem a tudat deformativ megnyilvánulása, reakciója a külvilág változásaira. Individuális és ezáltal negativ hatást gyakorol a reális, valós
tudat elemeire.
Az érzelem hiánya nem a "kiégettség" az "elszürkülés" hanem a tudat világlátásának egyensulya.
Az érzelemnek sokkal kissebb a tudatra való hatása, mint azt vélni tudjuk.
Többnyire káros, negativ.
A verbális kommunikációban a ködösités felső szférájába sorolható. Mankó,
ami -gondoljuk - emészthetővé tesz sok tudati deformációt, aberrációt.
A kérdés, és nagy kérdés; lehet-e érzelmek nélkül élni?!
Gondolom: nem lehet, mert tudatunk többnyire nem tökéletes, DE gondolkodni elmélkedni a világot szemlélni és megérteni csak igy lehet.
Az egyetlen járható ut! A metafizikában és a valóságban nincsenek érzelmi elemek. Csak az emberek hiszik azt, hogy az érzelmeknek nagyon fontos szerepet kell tulajdonitani életük során. Ez persze végeláthatatlan érzelmi káoszhoz vezet, amitő az ember, és elsősorban a tudat, szenved. Ennélfogva keresi a különbözö tévutakat, rákényszerül önnön magát hazugságok hálójába vergődni.
Ezért sem önmagunkat, de főleg másokat az érzelmi szegénység, vagy nicstelenség miatt vádolni ostobaság. De ezzel persze lehet vitatkozni, de véleményem szerint ez a TÉNY ami tudvalevően - makacs dolog!

AZ ÚT és a BŰN

Minden ember utja ki van jelölve. A BŰN erről az Útról letérni!
Bármerre vezessen is ez az ut, /bár azt hiszed te választottad/ végig kell járnod, hogy megértsd a teremtő célját, szánékát és akaratát!
A kérdés; hogy mi van az út végén?! Vagy ki?! Esetleg mindkettő vagy egyik sem. Sokesélyes egyenlet! -mondaná egy matematikus.
Én nem vagyok matematikus, sose nem isvoltam-leszek, mert nem szeretem a számokat. Elterelik a figyelmet a valóságról és a számok azt a hamis illuziót keltik a tudatban, hogy általuk meghatározhatjuk a "világot" és annak jelenségeit.A matematika drog, de mint ilyen jótékony az ember számára, de káros a belső egyensuly megtartására. Nincs eleje és nincs vége. Illuzió, melyet a "tudomány" szintjére emelt az ember.

Aki az Emberben hisz - a Teremtőben hisz!
Ha a napba nézel, nem "megvilágosodsz"- hanem elveszted szemed világát!
Mit csinálj!!!??? - Majd ha CSELEKEDNI akarsz, fogod TUDNI!!!

A BOLDOGSÁG

Régóta foglalkoztat, vajon mi a boldogság. Megint egy fogalom, ahol nagy a zürzavar, az értelmezés igencsak szines, széleskörű és ellentmondásos.
Én azt gondolom erről, hogy a boldogság lényege a KIEGYENSÚLYOZOTTSÁG.
De tökéletes kiegyensúlyozottság viszont hitem szerint nem létezik, igy a boldogság is időben és térben nagyon behatárolt á l l a p o t!
Ebből számomra az következik, hogy a boldogság sem létezik tiszta, idealizál formájában, hiszen ez a test és a lélek harmóniája, az anyag és a szellem egyensúlya.
Mint oly sok szubsztancia az anyagi és szellemi világban, ez is egy folyamat, a kiegyensúlyozottságra való örökös törekvés folyamata.
Bár a boldogság az ember célja, alapvető szükséglete, de a csoda ott rejlik, hogy szépsége nem a cél megragadásában, hanem a folyamatban, a törekvésben van - a cél elérésére!!!
Boldog vagyok? Igen, mert eszelősen törekszem a kiegyensúlyozottságra. Ez a boldogság-érzés viszont csak a pillanatban, a jelen igazságában létezhet.
Ha merészen belegondolok, aboldogság nem kizárólagosan az "élő" tudat kategóriája, hanem az anyag belső, nagyon fontos képessége, tulajdonsága. Csak az anyag az erózión keresztül, próbálja megvalósítani a születés és elmulás örök körforgásában ezt az egyensúlyt. És hasonlóan az emberhez, / bár a látszat néha csal/, mindég egy -nem alacsonyabb-hanem egy egyszerűbb struktúrában történő átmenetre törekszik. És afejlődés?
Nos a fejlődés, ami nem egyszerűbb, hanem bonyolultabb anyagi és szellemi strukturák létrejöttét feltételezi, nem egyértelmüen - vagy egyáltalá nem - a boldogság kritériuma.
Sok esetben pontosan az egyensúly felborulásához vezet, ami viszont ennek helyreállítására inspirál.
Vagyis /bár kissé neccesnek tűnik/ nem a cél elérése a boldogság alappillére, hanem az o d a v e z e t ő út!

CéLOK ÉS ÁLMOK

Minden élő és élettelen anyagnak van célja!
Ez az OK -OKZATA

FoHÁSZ

Adj Uram erőt,

hogy amit nem tudok megváltoztatni,

azzal együtt tudjak élni!

Adj Uram bátorságot,

hogy amit meg tudok változtatni,

azt megtegyem!

Adj Uram bölcsességet,

hogy meg tudjam különböztetni

egyiket a másiktól!

A SZENTNÉGYESSÉG!

Isten-energia-anyag és tudat.
Egy hosszú komment párbeszéd során jutottam el ennek felismerésére.
Nem igazán találtam megértésre, ami egyáltalán nem csodálható!