Eckhart Tolle-Új Föld

"A föld lakóinak jelentős része hamarosan rájön, ha már rá nem jött, hogy az emberiség manapság kemény választás elé kerül: fejlődj vagy pusztulj! Az emberiség még mindig viszonylag kicsiny, de gyorsan növekvő hányada már tapasztalja magában a régi egós minták széttöredezését, és a tudat új dimenziójának a felbukkanását.
Ami most megjelenőben van, az nem valami új hitrendszer, új vallás, spirituális ideológia vagy mitológia. Nemcsak a mitológiák, és a hitrendszerek végórái felé is tartunk. A változás mélyebbre hatol, mint elméd tartalma, mélyebbre, mint a gondolataid. Az új tudatosság középpontjában történetesen a gondolat transzcendálása (átlépése) áll, az újonnan megtalált képesség a gondolat fölé emelkedése, egy olyan dimenzió felismerése önmagadban, ami végtelenszer hatalmasabb, mint a gondolat. azt követően már nem eredezteted identitásodat- annak tudatát, hogy te ki vagy- a gondolkodás szüntelen áramából, amit a régi tudatosságban élve önmagadnak hittél. Micsoda felszabadulás, hogy a "hang a fejemben" nem én vagyok! De akkor ki vagyok? Az, aki azt hallja. A gondolkodást megelőző tudat vagyok; a tér vagyok, amelyben a gondolat -vagy az érzés, vagy érzékszervi érzékelés- megjelenik, illetve megtörténik.
Az egó nem több ennél : azonosulás a formával, ami főként gondolatformát jelent. Ha a gonosznak van egyáltalán bármilyen realitása (valóságtartalma) - és relatív, s nem abszolút realitása van-,akkor ez is a definiciója : teljes azonosulás eredménye: sejtelmem sincs az egésszel való összekapcsolódottságomról, a minden "mással" és a Forrással való belső egységben levésemről. Ez a feledékenység az eredendő bűn, a szenvedés, a káprázat. Ha a totális elkülönültség e káprázata irányítja minden gondolatomat, szavamat és tettemet, akkor vajon milyen világot teremtek ? Hogy választ kapj erre a kérdésre, figyeld meg az emberek közti kapcsolatokat, olvass el egy történelemkönyvet, vagy nézd meg este a tévéhíradót!
Ha az emberi elme struktúrái változatlanok maradnak, akkor végül újra és újra alapvetően ugyanazt a világot, ugyanazokat a gonoszságokat, ugyanazt a működészavart teremtjük újra."

Sziasztok!
Halev ajánlására megvettem ezt a könyvet....és rájöttem,hogy idáig szinte semmi se történt velem az életemben tulajdonképpen,csak azt hittem,de igazából minden csak szerepjáték volt részemről és mások részéről is...én meg komolyan vettem....tök égőnek érzem magam most,mintha elbuktam volna....ha esetleg olvastátok légyszíves írjátok meg milyen hatással volt rátok a könyv mondanivalója.Köszönöm.



Kérdés.

Miért érzem úgy amikor jönnek a negatív gondolatok és emlékeztetem magam arra,hogy ez csak kamu,hogy átverem magam? Honnan tudhatom meg,hogy melyik az igazi,a negatív vagy a pozitív?Hogyan gondolkodjak pozitívan,ha olyankor úgy érzem,hogy ha megpróbálom akkor csak a szőnyeg alá söpröm a negatív gondolatokat és hazudok magamnak?