Egymásért születtünk

Marcus Aurelius örökérvényű gondolatait, szeretettel osztom meg Veletek:

"Légy szerény és megfontolt,életed legyen biztosíték ehhez.Ha már rájöttél,mi az élet célja,aszerint élj,hogy bensődnek
megfelelj:lényegtelen,mit gondolnak felőled.Érd be azzal,hogy hátralevő napjaidat,bármennyi van még hátra,éned belső
parancsának megfelelően morzsold le.....
Annyi tévelygés után végre rájöttél,hogy a boldogságot nem lelheted a gazdagságban,a hírnévben,az élvezetben,de a
képmutató szeretetben sem.
Hol lakik hát? Az emberi természet megkívánta tevékenységekben,a rossz dolgok megvátoztatásában,a szív megelégedettségében,
az értelmes és érzelmes kapcsolatokban....
Ha sorsod valakivel összekötöd,tudd,hogy mit vall az ember jóról és rosszról.
Amint nem veheted rossz néven,hogy a fügefa fügét terem,így azon sem szörnyülködhetsz,ha az emelkedett lélek a jóra,
a romlott pedig gonoszságra hajlik...
Mégse vádolj senkit!
Ha teheted igazítsd helyre mások hibáit,ha nem teheted,fogadd el őket olyannak,amilyenek.
Míg tőled függ,amit teszel,magad felelsz érte.Ha mástól függene,kit vádolnál?
Az atomokat vagy az Istent?Minden lény valamire született:az ember,az ökör,a szőlő és a kő is tudja a maga szerepét.
Az emberrel semmi nem eshet meg,ami nem emberi,az ökörrel,ami ökörhöz,a szőlővel,ami szőlőhöz,kőhöz,ami kőhöz nem illik....
Aki nem tudja,mi a világ,az nem tudja,hol van ő maga.
Aki nem tudja mire született,az nem tudja,kicsoda ő tulajdonképpen,és mi a világ.

Másokkal együtt lélegezzük be a körülöttünk szétáradó levegőt.
Az emberek egymásért születtek! Vagy formáld őket,vagy fogadd el valamennyit,
ha boldog élet után vágyódsz....."

Mert:"Nem az a fontos,hogy velünk mit tesznek,hanem az,hogy mi mit teszünk..."

Ágica

Címkék:

Hozzászólások



Köszönöm Kunigunda...

a kiegészítést........Ágica