A kiégett szoba története

kiégett szobaTudom, hogy sok mindent tudtok már rólam, jót és rosszat egyaránt.
Tudom, hogy sokan nem is ismertek.
Most mégis szeretném mindenkivel megosztani örömömet. Tudnotok kell, hogy vannak még nagyon jó emberek ezen a világon és én ebben a hónapban nagyon sok ilyennel találkoztam.

Talán hívhatnám ezt a blogomat úgy is, hogy Minek örültem ebben a hónapban?
Engedjétek meg, hogy elkezdjem május elsejénél és a mai napnál fejezzem be.

Az egész azzal kezdődött, hogy a fiam utazott volna Belgiumba és Németországba egy focitornára. Aki még nem tudja, a fiam 15 éves és a BUDAPEST VÁLOGATOTT tagja lett április végén. Mivel azonban nagyon drága lett volna a kiutazás, mondtam az edzőnknek, hogy ezt nem tudom megengedni magamnak. Nagyon sajnáltam a fiamat, de ami nem megy, hát nem és kész.
Nagyjából két nap múlva odajött hozzám az edző és megkérdezte, hogy nincs-e kedvem dolgozni a Magyar Labdarúgó Szövetségnek. A munka itthonról végezhető, internetes. Szinte önkívületi állapotba ugrottam a nyakába. Természetesen igent mondtam. Most az MLSZ-nek dolgozom itthonról és a Budakeszi Labdarúgó Akadémia honlapját szerkesztem. És mennyit fizetnek ezért? Pontosan annyit kapok ebben a hónapban, hogy a fiam kijut Belgiumba és Németországba. Költőpénzt pedig spórolt a locsolkodásból…. Nagy volt az öröm, most nagy a készülődés.
Az edző nagyon meg van a munkámmal elégedve, nem győzöm a dícséreteit besöpörni.
Ó igen ám, de a hónapnak ezzel a pár nappal nincs vége….

Éltünk, éldegéltünk. A gyerekek ovi, iskola, a kicsi itthon velem. A történet május 7-én folytatódik. Hannával épp reggelizni ültünk le az asztalhoz, amikor egy hatalmas durranásra lettünk figyelmesek. Rohanok az emeletre, ahol terjengetett az átláthatatlan fekete füst. Benyitok a 12 éves lányom szobájába, ahol ég az íróasztal, néhány plüssállatka, papírfecnik. Kapom a vizet, oltom a tüzet. Hanna-baba lett a földszinten. Mire a tüzet eloltottam, már akkora füst volt a felső szinten, hogy nem láttam semmit. Kereszthuzatot csináltam, rohantam Hannához. Hívtam a szomszédot, hogy jöjjön segíteni.

Telefonon tűzoltóság, biztosító. És aztán ültem és zokogtam. A szomszédom pedig nem győzött vigasztalni. Kijött a tűzoltó, aki megállapította, hogy feltehetőleg a mobiltelefon akkumulátora melegedett át, így gyulladt meg az íróasztal. Az íróasztalon rajta volt a dezodoros flakon, ami felrobbant a meleg hatására, az szétvitte a tüzet. Ez a hivatalos tényállás.
A hétvégét kormos, büdös lakásba töltöttük, mert a biztosító csak következő héten jött ki. A kárszakértő nagyon korrekt és rendes volt, komoly összeget állapított meg. Tönkrement nagyon sok minden a szobában, a számítógéptől elkezdve a szőnyegig.

De nézzük a dolog jó oldalát. Hannával épp lent ettünk és épp nem fent játszott, így nem lett semmi baja. Felrobbant a flakon, komoly hangot kiadva, így felfigyeltem az eseményekre és felrohantam, tehát nem terjedt át más szobákra is a tűz. És legfőképp itthon voltunk, ami miatt megmaradt a házunk, csak egy szoba veszett kárba.

Ekkor már a következő hét csütörtökénél jártunk. Kárszakértőnk elvégezte vizsgálatát, elkérte a tűzoltóság által kiállított Hatósági Bizonyítványt, a néhány tönkrement dolog számláját és még vár szakvéleményt a számítógépről és más apróságról.

Hát pénteken gondoltam egyet. Én ezt a szagot nem bírom, nosza festés. Péntek délután álltam neki javítani a tapétát, glettelni a falat, és ami ezzel jár. Estére már az első réteg festéket fel is tudtam kenni a plafonra, mondván majd én megcsinálom, és megspórolok egy csomó pénzt. Úgy hat órányi kemény küzdelem után lefeküdtem aludni. Másnap reggel felmentem és mintha semmit nem csináltam volna. Pedig előző éjszaka úgy tűnt. Izomlázam volt még a hajam végén is, és a szobában nem látszott semmi.

Kiborultam.

Felhívott pont az ingatlanügynökünk, akivel nagyon jóban vagyok, és időnként jókat szoktunk együtt kávézni. Elsírtam bánatom. Rá egy félórára már egy festővel jött, aki felmérte a terepet és mondott egy árat. Én elfogadtam. Aznap délután háromkor már fel is vonultam, le is festették mégegyszer a plafont, a kijavított falakat. Míg festettek, kávéztunk, beszélgettünk. Mivel a folyosónk is kormos volt, a lépcsőházunk úgyszintén, árat kérdeztem. Mondták, hogy milyen négyzetméterbe dolgoznak, amire közöltem, hogy az a következő projekt lesz.
Befejezték a munkát majd elmentek, hogy szombaton reggel ismét jönnek.
Annak rendje módja szerint meg is érkeztek. És képzeljétek. Hoztak nekem festékee, és ingyen és bérmente kifestették az egész közlekedőt és lépcsőházat. Nagyjából egy kilencven négyzetméternyi falfelületet. Többszöri festéssel. Én szinte sírva fakadtam, amikor mondta a vállalkozó, hogy ez a gyerekeknek ajándék. Látta, hogy ráfér, neki pedig némi munkával jár, ezért megcsinálják szívesen. Még az ebédet sem akarták elfogadni cserébe.
Közben beállított a fiam osztálytársának az anyukája, aki takarításból él, hogy segít kitakarítani és ő sem kér érte semmit.
És egyszer jön egy telefon annak a gyerekeknek a szüleitől, akikre esténként vigyázok. A telefonbeszélgetésünk lényege, hogy megköszönjék a munkámat, ezért a Domcsinak felajánlottak egy hatalmas tükrös tolóajtós fenyőszínű gardróbszekrényt, amelyet még aznap a férje össze is rakott a szobában.
De még mindig nincs vége a történetnek. A szomszédaim átjöttek, hogy segítenek fúrni és bepakolni a szobába.

Ma vasárnap este van és gyönyörű szép rend. Köszönhetem ennek a sok jó embernek, akik kérés nélkül is jöttek, és nem vártak cserébe a köszönömön kívül semmit. Köszönhetem a gyerekeimnek, akik sokat segítettek és gondolom, hogy legalább annyira fáradtak, mint amennyire én, de ez nem zavarja őket sem.
Tudjátok, hogy ezt egyedül mennyi időmbe tellett volna megcsinálni??????

Hát a történetem ennyi. Vannak még jó emberek, vannak akik tudják, hogy hol kell segíteni, és ha nem is pénzzel, némi mosollyal és fizikai erővel ott vannak, ahol szükség van rájuk.

Köszönöm, hogy elolvastátok.

Hozzászólások



Drága Admin!

Köszönöm neked.
Nagyon jól érzem magam a bőrömben. Szinte ragyogok a boldogságtól és ezt sokan észre is veszik.
Szeretem az életet, szeretem az életem. És ha lenne madárfogási verseny, hát tuti, hogy én nyerném meg.
Ölellek



Szia Domcsi! Én is

Szia Domcsi! Én is örülök hogy ilyen jól alakult minden körülötted, és a nehézségek ellenére bevonzottad azt is aki segített és melléd állt a bajban. Gondolj arra, hogy ha ezt sikerült, akkor mennyi minden jót tudsz még teremteni a saját életedben! Szeretettel, A.



Köszönöm

hogy velem örültök.
Tényleg jó tudni, hogy vannak még segítőkész, szeretetre méltó emberek, akik önzetlenül minden kérés nélkül segítenek a másiknak.



Kedves Domcsi7!

Nagyon örülök, hogy ilyen jól alakultak a dolgaid és valóban a rossz mögött ott van a sok jó!
Örülök, hogy vannak még jó emberek, mert kezdtem azt hinni, hogy nagyon- nagyon kevesen vannak!
Szép napot mindenkinek!

Cheeroke_24



Tudod Domcsi akárhányszor

Tudod Domcsi akárhányszor olvaslak mindig az az érzés fog el hogy nagyon hálás vagyok neked hogy ismerlek.
A sok jó szív csak arra vár hogy megtalálják egymást.
Teremts továbbra is ilyen hittel és szeretettel és kivánok neked nagyon sok sikert és boldogságt,és persze a fiadnak is hogy a legjobb legyen a válogatottban!

" Életünk minden pillanata kockázat,amelyet a szeretet vagy a félelem vezérel.Ha sikerül a tudatosságot elérni akkor ezek a pillanatok felismerésekben fognak megnyilvánulni.Így minden pillanatban új világok nyílnak meg.Merj kockáztatni."



Domcsilli:) Jó hogy megírtad

Domcsikám, melegszívű emberekből a te példád alapján úgy tünik sosem lesz hiány:). És köszönöm, hogy megírtad! Így az emberekbe vetett hit, a bizalom izmosodhat az oldalon :))

Bár sajnálom ami történt veletek, a tortura, stb. amivel ez járt, mégis! A végeredmény annyira melegszívű, szívmelengető, inkább, hogy le a kalappal előtted, és a csodás kis családod előtt:)
Áldás.

Szeretettel: Anikó

Igen. Igen. Igen. Élni jó:) És én IGENT mondok életemre.



Drága Domcsi!

Ezt pont annyi időbe tellett volna egyedül megcsinálni, mint amennyi időbe tellett egyedül megcsinálnod.
Örülök Veletek együtt, mint ahogy örül az a sok segítőkész ember is, aki adott Nektek sok örömet és egy
tiszta, gyönyörű házat. Millió ölelésem!:))))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery

www.lyoness.hu



Sok puszi! Van még sok sok jó szív a világon!

http://www.youtube.com/watch?v=Q5uKa1bDtsk

Kívánom neked, hogy a sikerrel kézenfogva járj!
http://www.youtube.com/watch?v=RaHgxfZZEm4&feature=related
lollipop - a Csillagközi Nyomozó