Hó, hó, hahóó

Január, hóesés, tél...még mindig tél. Tetszik, nem tetszik, szeretem, nem szeretem. A téllel kapcsolatban vegyesek az érzelmeim..., de mégiscsak tetszik. Igaz van hótakarítás, ami bentről a jó meleg szobából nézve, nem túl vonzó tevékenység, de mikor kimegyek rögtön tetszetőssé válik. Érdekes.

A hó elfed, betakar...jóindulatúan elfedi az esetleges hibákat, érdekes mert az emberi hibákat is elfedi, valahogy az emberek barátságosabbak lesznek. Nem?

Érdekes, ismét érdekes??? Kicsit bőkezűen használom ezt a szót ma!! De mégiscsak a tény, tény! Ma reggel már hétkor nekiveselkedtünk az égi áldás ellapátolásának, ami ördögi körnek tűnik mivel este 9 után fejeztük be. Így a hóhányás elölről kezdődött, a hó különösen szép, friss és ropogós. No meg sok! A lakás kiszabadítása után, megszerveztük a mentőakciót, a kutya kiszabadítására. Mert van egy nagyszerű, kis-nagy keverék kutyink a város hegyén, ahova nemigen lehet már feljutni kocsival. A sejtésem beigazolódott, kocsival nem, csak gyalog, az érintetlen térdig érő hóban baktattam fel. A tüdőm csak úgy szipákolta a friss "hegyi" levegőt. Pár emberrel találkoztam, akik szintén a hóval küzdöttek, mosolyogtak. Furcsa nem??? Mosoly, az idegenek felé! Ennek nagyon örültem, az arctalan alakok megteltek élettel, a szomszédok csevegtek egymással, az úton bandukoló jómagamnak köszöntek, visszaköszöntem, mosolyogtam, beszédbe elegyedtem! Valahogy egy időtlen kisváros képe kúszott a szemem elé, ahol béke van és harmónia.

A hó megtette a hatását a maga tisztaságával, elfeledtette a bút és a téli szürkeség okozta komorságot. Lemosta a táj arcáról a homályt. Mosolyt csalt az arcokra, talán az elmúlt telek emlékét. A forralt bor melengető érzését, a szánkózások emlékét?

A választ nem tudom, de azt igen, hogy nagyon jó érzés volt sétálni a friss hóban, nagyot játszani a kiszabadított kutyussal, aki élvezettel gázolt a hóban. Talán ő is mosolygott. A táj nagyon idilli, kint hóesés, hólapátok zaja, bent pedig a sülő muffin melegen gőzölgő illata.
Tiszta paradicsom :D

Címkék:

Hozzászólások



Kedves Lujzicat

Jóleső érzéssel olvastam írásod.Nekünk is a hétvégénk hasonló élményekkel telt el.Köszönöm.Hajni