Mint a mesében...

...itt a vége, fuss el véle!!!! Élt nem egész 2 hónapot...már nem vagyunk egy pár Matoval! Az én kezdeményezésemre alakult így...

Címkék:

Hozzászólások



A mese folytatódik...

...de ezt már ismerem...nem ő az első, aki én utánam szédületes sebességgel talál magának ismét egy hatalmas szerelmet, de még azon a héten??? Én ezt borítékoltam is, tudtam, hogy így lesz...érdekes szerepem ez az életben, többször fordult elő azokkal, akikkel hosszabb távon terveztük az életünket. Igaz, korábban is én kezdeményeztem a kapcsolatok végét...persze előtte én voltam a "minden" és utánam majd nem kell senki! Ez most is elhangzott, nem is egyszer!!! DE elgondolkodtató...ez egy új, igazi szerelem, vagy csak bosszúállás és hirtelen gyógyír a fájdalomra??? Menekülés? Félelem? A szerelem érzését kergeti, vagy valóban a személynek szól? Már nem az én dolgom...soha nem akartam, hogy ne legyen boldog...velem, vagy nélkülem, de az legyen:)))
A szeretet egyik ismérve a megbocsájtás...én ezt nem kaptam meg, akkor lehet csak illúzió volt a 2 hónap is???
Világomban minden rendben van és egyre jobban is vagyok:))))
Evelyn:)



:))))

Köszönöm!!!! És nagyon igazatok van!!!! Én NEM így terveztem, hogy így legyen vége...de az idő gyógyít...
Evelyn:)



Ajándék

Minden perc ajándék, amit úgy tölthet el két ebmer, mint ahogy ti tettétek. :)



:(

Azért gondoljatok egymásra nagyon nagy szeretettel, és úgy fogjátok fel, hogy ez a két hónap ajándék volt az életetekben :)
pusszancs: öbike



Evelion:-(

...
Ercsi