Adjatok tanácsot, légyszi!!!

Légyszi segítsetek nekem, mit tegyek??!! Szinte mindenben összejön, amit szeretnék, szóval már tök jól megtanultam a "teremtés mesterségét", csak egy nagyon fontos dologban nem jön össze sehogy sem! Hétfőn vizsgázok forgalomból, a héten már pótórákat veszek, de még mindig nincs elég önbizalmam ahhoz, hogy normálisan vezessek! Egyszerűen, amint beülök a kocsiba elszáll az a kevés is, ami van, és mindent elrontok....és az oktatóm sem jeleskedik a bíztatásban...inkább csak cseszeget, állandóan azt hallom, hogy semmit sem tudok, meg tök béna vagyok,(nem ezekkel a szavakkal, de ez a lényege), meg hogy nem fog sikerülni a vizsgám, meg ilyenek...és ettől még rosszabbul érzem magam, és még rosszabbul megy a vezetés....Néha eldöntöm, hogy igenis, jól megy, és jól csinálom, de mintha az oktató csak azért ülne ott mellettem, mintha az lenne a dolga, hogy az ellenkezőjét bizonyítsa be nekem...és lassan el is éri...de ezt nem akarom!!!
Mit tanácsoltok? Mit csináljak, hogy jobb legyen? Én már teljesen kétségbe vagyok esve!

 

Drága Kateri, Sreka, Gini és a többiek!:

Nagyon köszönöm a jótanácsokat!
Gini, mindenképp kipróbálom az orbáncfűteát mézzel:) Ja, és beveszem a lesz@rom tablettát is!
Amúgy ma is voltam, igaz, csak egy órát, de a jótanácsoknak köszönhetően ma új erővel indultam el, és sokkal jobb is volt!
Este, ahogy Katis is tanácsolta, végiggondoltam, elképzeltem, ahogy beülök a kocsiba, beállítom az ülést, a tükröket, majd beindítom a kocsit, stb...és így végiggondoltam egy jó pár útvonalat, amit be szoktunk járni, és közben azt is elképzeltem, hogy az oktató csak ül mellettem, és meg sem szólal....és képzeljétek, ma szinte tényleg meg sem szólalt egész idő alatt, amíg vezettem,de azért néha oda kellett szólnia:))De már nem esett olyan zokon, mint tegnap, nem vettem magamra a dolgot, aztán látta, hogy nincs kivel vitázni, és abbahagyta:)) Szóval tök jó volt ez a mai vezetés:)
A vizsgától pedig már nem is félek annyira:)))
NAGYON HÁLÁS VAGYOK NEKTEK!!!!KÖSZÖNÖM, DRÁGA BARÁTAIM!!!



szia heidi

csak egy tanácsom van.este lefekvés után üzenj az oktatodnak.küldj neki szeretetet,köszönd meg az eddigi segitségét.szeredgesd meg az oktatot.és neaggódj.minden rendben lesz.majd számolj be róla ha tul leszel rajta.



Kedves Heidi

Tuti,hogy sikerulni fog a vizsgad,csak be kell vesned az agyadba es biztatnon kell magad,hogy igen is neg tudod csinalni ; senki es semmi nem allhat az utadba.Akard teljes szivedbol es menni fog.



Heidikém drágám, 1986-ban

Heidikém drágám, 1986-ban nyomták rá a pecsétet a jogsimra, de úgy emlékszem rá, mintha ma lett volna.
Én is, mint Nyuszika, összevesztem többször az oktatómmal, hogy engem ne stresszeljen feleslegesen mert akkor hibázok.
A vizsga előtt bevettem egy valeriánát és sitty-sutty mentem át, lazavagányul.
(Te igyál egy krigli ORBÁNCFŰ teát mézzel helyette!!!) és vedd be a lesz@rom tablettát!:-)))
Ne görcsölj, legyél biztos benne, hogy EZ A TE NAPOD, a jogsid megszerzésének napja...
Drukkolok és várom a jóhíreket!:-))

Ölellek

www.aminababa.com
www.flavin7.com/gini99



Drága Nyuszika!!!

Nagyon nagyon köszönöm!!!! Sokat segítettél!Mint ahogy a többiek is! Nagyon kalandos volt a vizsgád!örülök, ogy megosztottad velem,így már nem félek annyira...
Nagyon rendesek vagytok mindannyian! Nemrég beszéltem a párommal, neki is volt egy-két nyugtató szava felém, ami szintén nagyon jólesett, és örülök, hogy már mindenki így örül, hogy sikerült a vizsgám! :))
És akkor most nekilátok teremteni...a holnapi vezetésre!:)))
KÖSZÖNÖM!!!!!



Kedves Heidi!

Ez most lehet,hogy nem lesz secretes hanem a valóság.
Vezetni nem az órákon tanúlsz meg,hanem majd ,ha meglesz a jogsid és elkezdesz vezetni.
A vizsgán megvan adva hány embert kell megbuktatni,hogy meglegyen a pótvizsgázók száma.Lehetsz Te csúcs szuper,ha beleesel a létszámba és lehetsz tök béna,ha megvan a létszám átengednek!
83-ban tanúltam vezetni.Már az első alkalommal ordított az oktató velem.Otthon mondtam a páromnak,hogy én így nem tudok semmit csinálni,mert félek.Legközelebb azzal keztem,hogy legyen szives és ne kiabáljon velem,mert ki fogok szállni.Innentől szinte nem szólt hozzám.A következő húzása az volt,hogy mentünk az utcán és közölte fordúljak balra,de behajtani tilos tábla volt,én mentem tovább.Jó pár kereszteződést elhagytunk amikor vége lett az utcának és kérdeztem,hogy most merre.Erre Ő a nagy okos azt mondja mondta,hogy fordúljak balra,mire én mondom neki,de ott nem lehetett.Azt mondja akkor értelem szerint a következő lehetőségnél kellett volna.Na akkor elkapott a harci ideg,mondtam neki nem vagyok én gondolat olvasó,ha akar valamit mondja meg normálisan.Innetől normális volt velem.Egy sofőrt felkellett vinni Kaposvárról Fehérvárra,két embert vitt az országútra az egyik én voltam.A másik srác nagyon félt így én vezettem majdnem teljesen oda vissza.Nagyon meg dicsért.
A vizsga elött mindenki mondogatta csak nehogy az XY legyen a vizsgabiztos mert tuti bukta.Beülök a kocsiba,beszáll a vizsgáztató és közli Ő XY.Na azt se tudtam mi hol van.A rutinon felborítottam a bólyát.Az utcán lelépett egy néni elém a vizsgabiztos taposott a fékbe,lefulladt az autó.Be fordulok a következő utcán és majdnem nekimegyek a szembejövő autónak félrerántom a kórmányt ez a jóember meg órdít,hogy mindjárt összetörök 3 autót.Elvileg át kellett volna ültetnie,nem értettem miért engedett tovább.Késöbb esett le,hogy 1 irányú utca volt nem jöhetett volna velem szembe autó csak a parától ez eszembe se jutott.Vissza értünk a tanpályára,odahívta az oktatómat és kérdezi mit csináltunk az órák alatt,mert ilyen bénával már rég űlt 1 kocsiba.Erre az oktatóm azt mondja én voltam vele Fehérváron,ez meg tajtékzik,hogy mégegyszer tanulót el ne vigyen ilyen hosszú útra.Na mondom nekem annyi.Lényeg,hogy átengedett.A mai napig talány számomra,hogy miért?
Vezetni utánna tanóltam meg,szegény Trabantunk meg lett jelőlve 2 oldalt rendesen,mert tolatni azt sokáig nem tudtam,aztán szép lassan megtanúltam és sok ezer kilómétert levezettem nagy márkás autokkal karcolás nélkűl.
A többit meg szépen intézd a vonzás törvényével.Hiszen már a kezedben van a jogosítványod,mert sikeres vizsgát tettél.
Gratulálok hozzá!
Szeretettel ölellek.

"A múltban elkövetett hiba a jövő bölcsessége!"



Kedves Dreamgirl!!!

Teljesen igazad van, csak egy bejegyzés a naptáramban jövőhét hétfőre, amit majd a nap végén kiipálhatok, hogy "igen, ez is megvolt", jöhet a következő tennivaló....és van is mit csináni utána:)).....okmányirodába menni a papírokkal még azon a héten mindenképp:)))
Neked is nagyon köszönöm!!



Kedves Katis!:)

Kipróbálom este mindenképp!!! Nagyon köszönöm!!!!
Tényleg sok időm van még hétfőig! És addig még minden nap megyek vezetni! Tehát van remény:)))
Köszönöm!!!



Kedves Ery!

Nagyon rendes oktatód lehetett, ha ráérzett, mire van szükséged, hogy visszanyerd az önbizalmadat! Sajnos én úgy érzem, hogy ez távol áll az én oktatómtól... Mindig azt mondja, azért visz a nehéz helyekre, hogy a vizsgán csak könnyebbekkel találkozzak, de közben meg ő még a nehézre is rátesz egy lapáttal, aztán a könnyű helyeken meg nem tudok mit kezdeni, a vizsgaútvonalon, pont ahol a legfontosabb lenne... de igyekezni fogok ezentúl bízni benne, és főleg magamban.
A vizsgám pedig már megvan:))) Már a mi Dzsinink is megmondta, és bízom benne:)))
Köszönöm!!!!



Heidi:)

Szerintem,
Egyik lehetőség,hogy megkéred az oktatódat még mielőt nekikezdtek az órának,hogy legyen kedves és inkább építő kritikákkal illessen,mert szándékodban áll hibátlanul levizsgázni.Te a részedről minden tőled telhetőt megteszel,segítsen./ezért az oktatód/.
Másik lehetőség,határozd el magadat,neked akkor is sikerül.Szerintem sokat segít,hogyha gondolatban felkészülsz a vezetésre.
Este mikor lefekszel,végiggondolod,ahogyan beszállsz az autóba,becsatolod a biztonsági övet,behelyezed a slusszkulcsot az indításhoz,és szépen lépésről lépsére végigcsinálod a mozzanatokat képzeletben,közben mosolyogsz,mert biztos vagy magadban és jól érzed magadat.
Hibátlanul végigvezetsz egy útvonalat.
Más esetben,nálam működött a dolog.
Sok sikert!
Hétfőig millió az időd.Gondolj arra,hogy nap mint nap ezrek vizsgáznak le sikeresen autóvezetésből,és ezeknek a vizsgázóknak is jó része küzd hasonló félelmekkel,mint te.
Szerintem menni fog!
Drukkolok;)



Kedves Heidi, Ne felj a

Kedves Heidi,

Ne felj a vizsgatol, vedd ugy az akadalyt hogy ez egy kituzott celod ami fent van a "megtenni" listadon. Tudod jol hogy nem vagy egyedul az egiek vigyaznak rad es mi van akkor ha nem sikerul, semmi, ne felejds el semmi nem tortenik ok nelkul.
Veled vagyok
Dreamgirl



Köszönöm, Vanda!

Az első gondolatod is nagyon jó volt, amit leírtál, de a másodikkal nagyon sokat segítettél! Mert amúgy már próbáltam azt, amit először írtál...elképzeltem, hogy már megvan a jogsim, és az én autómat vezetem, csak épp el kell vinnem az oktatómat valahová, meg ilyenek...és akkor tényleg jobban ment...de aztán beleszólt az oktató, és "elrontott mindent"...És most hogy így végiggondolom, azóta vesztettem el az önbizamamat...
De a második, a "secretes" tanácsod még ennél is jobb! Ha "megteremtem" az oktatómat, majd pedig a vizsgabiztost olyannak, amilyennek szeretném, akkor nincs feszültség, nincs rontás...viszont nő az önbizalom:)
És milyen jó lesz vizsga után elmondani a Szerelmemnek, hogy sikerült!!:)))) Biztos nagyon büszke lesz rám:))))
Nagyon szépen Köszönöm!!!!



Köszönöm, Vanda!

Az első gondolatod is nagyon jó volt, amit leírtál, de a másodikkal nagyon sokat segítettél! Mert amúgy már próbáltam azt, amit először írtál...elképzeltem, hogy már megvan a jogsim, és az én autómat vezetem, csak épp el kell vinnem az oktatómat valahová, meg ilyenek...és akkor tényleg jobban ment...de aztán beleszólt az oktató, és "elrontott mindent"...És most hogy így végiggondolom, azóta vesztettem el az önbizamamat...
De a második, a "secretes" tanácsod még ennél is jobb! Ha "megteremtem" az oktatómat, majd pedig a vizsgabiztost olyannak, amilyennek szeretném, akkor nincs feszültség, nincs rontás...viszont nő az önbizalom:)
És milyen jó lesz vizsga után elmondani a Szerelmemnek!!:)))) Biztos nagyon büszke lesz rám:))))
Nagyon szépen Köszönöm!!!!



Kedves Heidi!

Én is hasonló voltam. Mindent tudtam, de amikor közeledett a vizsga mindent elrontottam. Kérdezte az oktató, hogy mitől van? Én mondtam, hogy egy önbizalomhiányos liba vagyok. Erre megkérdezte, hogy legközelebb tudnék-e félórával előbb jönn, igen volt a válasz. Beültetett egy olyan nő mögé, akivel együtt vizsgáztunk az elméletből, tehát ugyanannyi gyakorlata volt, de félelmetesen bénázott. Ki sem vitte főútra, mellékutcákban mentünk 20-30-as sebességgel, időnként járdaszegélynek ütközve, stb. Én a hátsó ülésen rágtam a körmöm és amikor végre befejeződött az óra, átültem előre, az oktató ezt mondta: "Na, nyomja neki!" És én nyomtam, ettől kezdve ment újra, visszanyertem az önbizalmam. Mentünk nehéz terepekre is, de az jó ha ilyen helyekre visz, ne vedd zokon, inkább többet tudjál és akkor könnyebb a vizsga. Bízzál az oktatódban, bízzál a sikeredben, hiszen már megVAN, gratulálok!

"Az élet titok - fejtsd meg!"
Szeretettel: Ery



Hmm

Először az jutott eszembe, hogy próbáld úgy venni, mintha nem volna fontos, akkor lazább leszel, és sikerülni fog. Végülis mit számít, nem? Nem az életed függ tőle. Én így próbáltam régen "lazulni"...:-) De aztán ugyanebben a pillanatban az is bevillant, hogy ez nem lenne nagyon "secretes" ..:-)

Szóval, nincs mit tenni, örülni kell annak, hogy már átmentél a vizsgán :)

Vedd a dolgot 2 szakaszra: ha még ehéten mész vezetni, előtte kérd meg az Univerzumot, hogy az oktatód legyen veled kedvesebb. Képzeld el, ahogy megdícsér, és nem fog cseszegetni. Te is nyugodt leszel, és ügyesen veszed a forgalom történéseit. És örülj ennek nagyon, sőt, érezz szeretet az oktatód felé, hogy ő most tudása legjavát adja, hogy te megtanulj vezetni.
Aztán a vizsga előtt, érezz szeretet a vizsgabiztos felé. Képzeld el, hogy valami nagy öröm éri aznap, és jókedvűen fog beszállni az autódba. Te is nyugodt leszel, mert tudod, minden rendben, minden a helyén van, te is ott vagy. Kérd az Univerzumot, hogy legyen veled, adjon higgadt figyelmet neked. Kérj, és gondolj szeretettel az Univerzumra, "Aki" azon van, hogy kéréseinket teljesítse. És képzeld el magad, hogy a vizsga után örömmel felhívsz valakit aki neked fontos, és lelkendezve beszámolsz arról, hogy sikerült! :-)

Szorítok neked! :-)



Kedves Domcsi!

Nagyon szépen köszönöm, hogy leírtad ezt a történetet! Valóban, én is hasonlóan érzek, mint Te éreztél akkor.... olyan, mintha az oktatóm direkt olyan helyekre vinne be, hogy tuti elrontsak valamit, hogy le tudjon szidni, és ez olyan rossz...olyankor legszívesebben bőgnék(ha nem szégyellném)... De erőt veszek magamon, és folytatom, mintha meg sem hallanám, ahogy szid, de nagyon nehéz...
Köszönöm a tanácsodat! Mindenképp megfogadom!!!
KÖSZÖNÖM!!!:)



Szia Heidi!

Nos, én is voltam hasonló cipőben.
Én még "gyerekkoromban" ezelőtt tizenx éve vizsgáztam vidéken. Azóta sem vezettem. Pesten kifejezetten féltem a kormány mögé ülni egészen addig, amíg egyedül nem maradtam a gyerekekkel. Aztán pótórákat vettem. Kaptam egy olyan oktatót, aki azt sem tudta, hogyan szidja az embert. Bevitt időnként a csúcsforgalomba és abból állt az oktatás, hogy araszoltunk a kocsival. Én pedig végig sóhajtoztam az utat, halálfélelemmel a szívemben, méreggel a lelkemben, talán ismered ezt az érzést te is. Amikor pedig azt mondta az oktató, hogy lejárt a pótóra és fizessek újra be, akkor eldöntöntöttem, hogy már pedig nekem ez menni fog. Hiszen mindenki így kezdte. Figyelek és figyelnek rám. Nem akarok száguldozni és minden rendben lesz. Nézem a táblákat, ha eltévedek, hát leállok és megkeresem az alkalmas helyet, ahol visszafordulhatok, stb.
A tanácsom tehát: magabiztosan ülj be a kormány mögé. Mosolyogj és köszönj meg minden kedves szót az oktatónak, kihangsúlyozva, hogy mennyire rendes a segítségért. A vizsgáztatónak pedig mondd el szerintem, hogy egy picit izgulsz, de minden rendben lesz, hiszen te minden tőled telhetőt megteszel.
Én biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog, eddig is minden sikerült, amit akartál.
Kalappal kívánok hozzá.