Az egész életem...

...olyan, mint egy mese, és a legjobb benne, hogy én írom, és olyan kalandosra írom, amilyenre csak akarom! mert mindig , bármire vágytam, megkaptam, akkor is , mikor még szinte azt sem tudtam, mit is akarok... az Isten mindig jobban tudta nálam! Mert ott belül, legmélyen, a vágy tudattalanul is, de ott él. És ami ott lapul a tudatalattiban, mindig megvalósul. Aztán később rájöttem, tényleg, így akartam... néha lemaradok ömagamtól, de hát ki az aki állandóan lépést bír tartani azzal a sok mindennel, ami benne él?
Én úgy örülök, mert Isten kegyeltje vagyok, s nemcsak én, de mindenki!
Örülök hogy egyre jobban megtanulom használni azt a hatalmas energiát, amit kapok. Hogy naponta sikerül egy kicsit közelebb kerülnöm ahhoz, akivé válni szeretnék. Hogy ehhez mindig, minden támogatást megkapok Istentől, hát KÖSZÖNÖM!!!!!
Ady Endre: Köszönöm, köszönöm, köszönöm

Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban nevednek jó ize van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem! Istenem, Istenem...
Zavart lelkem tegnap mindent bevallott:
Te voltál mindig mindenben minden
Boldog szimatolásaimban,
Gyöngéd simogatásaimben
S éles, szomoru nézéseimben.
Ma köszönöm, hogy Te voltál ott,
Hol éreztem az életemet
S hol dőltek, épültek az oltárok.
Köszönöm az énértem vetett ágyat,
Köszönöm neked az első sírást,
Köszönöm tört szivü édesanyámat,
Fiatalságomat és bűneimet,
Köszönöm a kétséget, a hitet,
A csókot és a betegséget.
Köszönöm, hogy nem tartozok senkinek
Másnak, csupán Néked, mindenért Néked.
Napsugarak zÚgása, amit hallok,
Számban nevednek jó ize van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem! Istenem, Istenem...
Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott,
Hogy Te voltál élet, bú, csók, öröm
S hogy Te leszel a halál, köszönöm.

Hozzászólások



Jól látod, Alfajáró...

33 éves vagyok, krisztusi kor... valahogy midig itt élt bennem, hogy ez az év valami nagy áttörést hoz...De hogy EKKORÁT!!!!!! Minden látomásom, minden alkotásom, érzéseim és tapasztalataim, egész eddigi életem, mintha mindez csak a nagy Felkészülés része lett volna... mit volna, az volt+++Csupán lépcsőfokok, De most, MOST a világ kitárul előttem!!! Egy hatalmas nagy IGEN! ölel körbe , muszály kitáncolni és kiénekelni, hűűűűűűűűűűűűű.....Elmondhatatlan érzés!!! Leírhatatlan!!!! Újra látom a jövőt, ha a múltba és jelenbe nézek, egy Nagy Pillanattá sűrűsödik az idő, s talpalatnyi földdé az egész Föld, nincsenek határok...na, nem mintha azelőtt lettek volna, csakhát ugye amikor a szív napjára felhő borul, az ember megvakul...
We're moving
Higher, higher!
Soaring to the sky
Higher, higher!
We know that we can fly!

Nemsokára elárulom ezt a titkot, de most még nem!! Olyan gyönyörű himnusz ez....

Lángvirág