A bűnök ál-súlytalansága

A világ azt a látszatot erősíti hogy mindig van lentebb és lentebb.
Hogy talaj adatik a szakadék fölé merészkedőnek.
Hogy ételt eszik az önmagát megmérgező.
Szabad a börtönbe zárt.
Élő az eltemetett.

Mintha nem lenne ára a bűnnek.
Mintha nem lenne súlya a súlynak.
Mintha nem lépne ki a küszöböt elhagyó.

Hol a tág szűknek tűnik és a jó bűnnek:
Ez a Föld.
Hol egy Nap világít:
Ez az Ég.

Bár készen állnék már én is meghalni az Életért.
Lebegésem valódi lebegés lenne és nem ál-súlytalanság.
Hogy ne csak életben maradt Halott,
hanem meg nem haló Élő legyek.
Tenném le már a súlyokat hisz a talaj csak hazugság!
Csak ég van, az Ember pedig madár!
Mégis kövér galambként morzsákért tipeg az utcán.

Aki madár, miért nem repül?

Csak az vonakodik szálni aki megnehezül!
A Földön ami zuhanás, lebegés, szárnyalás, csak talajon állásnak tűnő.
De a talaj csak látszat, a zuhanás, lebegés, szárnyalás az ami létező.

A talaj csak látszat,
ezt tudnia kell minden galambnak,
hogy ha egy közülük a talajt elhagyja,
majd szállva tegye azt és ne zuhanva!

Hozzászólások



(:D x :D) x (:D x :D)

Az özönvíz erdőket is magával sodor.:-))))))))

Aki keres az talál!! (hibákat:(( vagy megoldásokat:)))))

Köszönöm tükreim!!

"bi in bliss"



:D:D:D:D:D

:DDDDDDD



Anyádat!

Ezzel telibe találtál! Pontosan így van tubi!

(meg vagy tisztelve, hogy leanyáztalak!!!!!)



Galambom,

galambom!



:-)

Let the music guide your soul...
:-)
Unique**
akiélniakaréséliamiéliőt



ui:

Özönvízkor a városi galambok meddig jutnának?
Fáradtan a vízbe hullanának.