A megfelelő cselekedet

jelenlétAz ego ezt kérdezi: hogyan tehetném ezt a helyzetet olyanná, hogy kielégítse az igényeimet? Vagy: hogyan juthatnék valamilyen más helyzethez, ami kielégíti az igényeimet?

A JELENLÉT a belső tágasság állapota. Amikor jelen vagy, ezt kérdezed: hogyan feleljek meg e helyzet, e pillanat igényeinek? Valójában még csak föl sem kell tenned ezt a kérdést. Elcsöndesült vagy, éber és nyitott arra, ami éppen van. Ezzel új dimenziót viszel a helyzetbe: TERET. Azt követően pedig nézel és figyelsz. Ily módon eggyé válsz a szituációval. Ha ahelyett, hogy a helyzettel szembeszegülve reagálnál rá, inkább egybeolvadsz vele, a megoldás a helyzetből fog előemelkedni.

Ekkor valójában nem te, a személy néz és figyel, hanem maga az éber csend. Ezt követően, ha cselekvés lehetséges vagy szükséges, akkor cselekszel. Pontosabban: a megfelelő cselekvés történik meg rajtad keresztül. Az a megfelelő tett, ami az EGÉSZ számára mgfelelő. Amikor a cselekvés véget ér, az éber, tágas nyugalom megmarad. Senki nem emeli fel győzedelmes mozdulattal a karját, s kiált kihívóan " Ez igen!"-t. Senki nem mondja: "Ide nézzetek! Ezt én műveltem!"
Minden kreativítás a belső tágasságából származik.
Amint megtörtént a teremtés, és valamilyen formát öltött, vigyáznod kell, nehogy előbújjon az "én" vagy az "enyém" gondolata.
Ha az erdményedért dicsőséget követelsz magadnak, akkor visszatért az ego, s a tágasság homályba vész.

Csendes , kreatív napot Mindenkinek!

Címkék:

Hozzászólások



finoman..

Kedves Instinct!

Köszönöm, átjár az érzés, érzem a Teret, ha este a csillagos égre nézek fel..jól tudom, hogy a Mienk..igazán bizsergető jó érzéssel tölt fel..csodás szavakkal öntötted formába, hogy minden a Mienk, nem az Enyém, nem a Tied..csak és kizárólag a Mienk, világ életemben így éreztem mindennel, hogy a MIENK..

Halkan, finoman lágyan szellőként megérintve határtalan szeretettel Anna



Szia kedves!

Sajnos tudom miről írsz, de a fájdalom nem mindíg engedi, hogy azonnal visszatérj ebbe az állapotba...

már egyre jobban megy, de a végkimerülés részemről még ezért nem következett be, mert rövid szakaszokra ugyan kiesem, de igyekszem minnél több időt önmagam középpontjában tölteni....

Azért írtam, hogy sajnos, mert mikor kiesem elkezek aggódni... vajon jól teszem, hogy nem teszek "semmit" mit az egom tenne, hanem türelemmel várok, sokszor nem is tudva a követező lépést?... majd ismét ÉN vagyok, és érzem, helyes, ha így vagyok...

de ez időnként hasonlít a skizofrén állapotra... várom a megoldást, mely hamarosan érkezik, de minden jel mi eddig pozitivnak tünt, egyenlőre csak segített még apróbb darabokra hullni, hogy így legyen teljes a megújulásom...

szeretettel:
Ildikó

"Te magad változz,hogy a titok örök fénye felragyogjon benned és felébredjél végre.Légy a csend mestere ,bird tudatodat szóra,és a legmerészebb álmaid válnak valóra." (Müller Péter)

www.tahmina.hu



Köszönöm

szépen :)

A szeretet mindent áthat.....
Mosolyogj Drága Magyarország :)



köszi

köszi