A mennyek Kulcsa

Egyszer volt,hol nem volt,messze-messze innen,ahol a kurta farkú malac túr,élt egyszer két testvér.Az egyik nagyon szépen tudott énekelni,a másik nagyon szépen tudott hallgatni.

"A mennyek kulcsa a kezedben van,
senki sem árt neked"

- énekelte a fiú és a lány hallgatta a testvére énekét és látta, hogy a zene ütemére virágszirmok
peregnek és az ének hangjait, mint a pókháló ezüstös fonalát felkapja a szél. Ettől a naptól
fogva akár szomorú volt, akár vidám, a fülébe csengett az ének és ha nem hallotta senki ő is
ezt dúdolta és ha ráért próbálta elképzelni, hogy milyen lehet az az ember, akinek a Mennyek
Kulcsa a kezében van.

Egy napon, amikor a tavaszi mezőn sétált egy patakhoz ért, amin egy híd vezetett át. Átment a
hídon és a híd túloldalán egy szürke, égmagas fa tövében eléje toppant egy öregember, aki így
szólt hozzá:
- Tessék, itt van a kulcs, vagy nem ezért jöttél, nem ezt kerested?
A lány nézte a kulcsot, a véseteket, a gyémántokat és a közepén a smaragdot és ezt kérdezte:
- Nekem adod?
- Nem adom neked, mindig is a Tiéd volt, csak már elfelejtetted.
Állt a lány csöndesen, kezében a kulccsal és nem merte megkérdezni, hogy ez most a
Mennyek Kulcsa-e, hanem csak megköszönte szépen az ajándékot.

Ahogy a virágos mezőn hazafelé ballagott a kulccsal a kezében, arra gondolt, hogy most
odaszalad a testvéréhez és megmutatja neki. „Nézd, látod igaz az ének, és köszönöm szépen,
hogy megmondtad, hogy a kezemben van, mert látod itt van.” - így zengtek benne a szavak.
Nagyon boldog volt, mert hirtelen minden tiszta lett a számára, mint egy végtelen oldalú
kristálygömb, de amint közelebb ért, egyre halkult a zengés, a kristálygömb sziporkákká esett
szét és elszöktek előle a szavak.
Megállt a testvére előtt és mindaz, amit meg akart köszönni, amit cserébe akart adni, amit el
akart mesélni a világról és amit kívánni akart neki egyetlen szóba állt össze, de azt sem mondta ki.

Hozzászólások



Édes Kicsi Ercsikém! :)

Én tudom, hogy már tudsz! :)))

Szeretlek! :)
Álomkereső



Drága Deni!

Sajnos nem én írtam,de a lelkemből szól.
Ezért tettem közzé.Talán már tudnék hasonlót szavakkal megfogalmazni,
talán már sejtetni tudnám mit érzek ,gondolok belül,
de még nem volt bátorságom.Ezért ez a mese.
Köszönöm



Lótuszillat:)

Te írtad?

Bárhogy is van, szép mese. :) Köszönöm:)

Maizah



Ercsikém,

Kedvesem!
Szeretlek!

Álomkereső



Krisztinek!

Gyönyörű napot Neked!
Szeretettel:Ercsike



Ercsikének!

Szia Ercsike!
Mit is mondhatnék? Köszönöm!

Szeretettel: Kriszti