Pénteken volt a temetés….

Kértem a fiaimat, hogy a temetés után hívják el azokat hozzánk, akiket szeretnének. Én barátokra, barátnőkre gondoltam és titokba arra, hogy milyen jól lenne, ha a válásunk miatt megszakadt rokoni kapcsolatokat újra ápolhatnánk. Ha újra összejönnének azokkal az unokatestvéreikkel, akikkel régebben nap mint nap játszottak, találkoztak.
Az én rokonaimból többen eljöttek családostól. Nagyon jól esett, mert így nem voltam egyedül, elkísértek erre a nehéz útra. Két fiam mellett a barátnője állt, a harmadik – aki a hajón hagyta a barátnőjét – egyedül volt, ezért mögé álltunk a rokonaimmal.
A volt férjem családjának sok tagja, nagyon sok régi kolléga – volt közös barátunk – és persze a gyerekeink barátai, barátnői, családtagjai is ott voltak. Rég nem látott emberek, régi emlékek kavargatták a lelkemet.
Elgondolkodtam, hogy mit is érzek. Én úgy éreztem, hogy ez egy élet – nagyon korai – befejeződése. Ez az ember, aki nekem egykor a legtöbbet jelentette és a gyermekeim apja, ebben az életében elvégezte azt, amire hivatott volt. Korai halála miatt a gyermekeivel együtt nagyon szomorúak vagyunk és a gyermekeink szomorúságát most csak én tudom enyhíteni. Itt maradtak ők, akikben tovább él és az emlékét én fogom bennük táplálni. Az utolsó útját nagyon körültekintően és szépen rendezték el és az a sok ember, aki eljött a végső búcsúra szintén segítette bennük a vigasztalódást.
A temetés után én a rokonaimmal visszamentem a házunkba.
Beszélgetés közben megcsörrent a telefon.
Az egyik fiam hívott, hogy hamarosan érkeznek néhányan.
Meg is jöttek, nagyon aranyos fiatal emberek, volt osztálytársaik, barátaik, feleségeikkel, barátnőjükkel. A kertben lévő nagy asztalt körbeülve ettek-ittak és beszélgettek.
Később a másik két fiam is telefonált, hogy ők is jönnek a barátaikkal és néhány meglepetés vendéggel.
Képzeljétek el, hogy eljöttek azok a unokatestvéreik, akikre titokban számítottam!
Mindegyik hozta magával a férjét, feleségét, gyerekeiket!
Egyik szebb volt, mint a másik!
A gyerekekben a szüleik hajdani gyermek-képét fedeztem fel!
Mindegyik úgy jött, olyan örömmel, mintha haza jönne!
Jöttek sorban, azt sem tudtam, hogy melyiket simogassam, ölelgessem, puszilgassam és melyiket köszöntsem!
Megtelt a ház, megtelt a terasz és megtelt a kert.
Mindenkivel jót beszélgettünk.
Kiderült, hogy ők is már nagyon várták az alkalmat, hogy találkozhassunk és ők is szeretnék, ha újra kapcsolatba kerülnénk és összejárnánk.
Zene volt a füleimnek!
Én is ezt szerettem volna és nagyon is hiányoztak ők nekünk az elmúlt években.
Most mindent ott folytathatunk, ahol abbahagytuk.
Természetesen, én is biztosítottam őket arról, hogy bármikor jöhetnek, hívhatnak, felcsöngethetnek bennünket.
Elmondtam, hogy mennyire hiányoztak nekünk az elmúlt időszakban.
Szeretnénk, ha ezután megint napi kapcsolatban lennénk.
Sokáig voltak nálunk, hisz akadt épp elég megbeszélnivalónk. Amikor elmentek újra visszaköltözött hozzánk a mosoly, és elnyomta a szomorúságot a szeretet érzése. Korábban még nem is gondoltuk, hogy ennek a napnak ilyen boldog vége lesz. Vagy még is? Mert az lett! Boldogok voltunk mindannyian. Éreztük, hogy a szeretetünk mindig is kölcsönös volt és valaki vagy valami pont akkor adta vissza nekünk Őket, amikor nagyon szükségünk lett rájuk!

Hááááát Drágáim, ilyen gyönyörű vége lett ennek a szomorú napnak!

Köszönöm, hogy elolvastatok.

Hozzászólások



Drága Evelyn!

Köszönöm!
Tudod, ez nálunk sem sikerült egyből. Én azért mindig mindenkit biztosítottam arról, hogy mi várjuk őket és jöjjenek, ha itt az ideje. Persze, közben volt ugye válás, új Párom lett, másik lakhely, nem volt ez annyira egyszerű. Aztán egyszer az egyik fiam mondja, hogy a veterán autója rendbehozásához ajánlottak neki egy jó karosszériást. Mit gondolsz, ki az? Hát, a saját unokatesója volt, a sokból az egyik, mondhatni az UNI intézte. Aztán jött a másik, hogy volt egy szórakozóhelyen és hátulról megütögette valaki a vállát, persze, egy másik unokatesó volt. Most pedig eljöttek, egy szóra, hozták a családjukat, sorba bemutatkoztak, háááát, gyönyörű volt....köszönöm UNI!:)))))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Ery:)

Már szinte irígykedem...igaz tudom, az irígység egy negatív érzés...de mégis! Az én családom már annyira szétesett, hogy számomra gyermekeimen kívül már csak élő szüleim vannak...saját testvéremmel, unokatesókkal, egyáltalán szinte nem is találkozunk:((( VOLtak családegyesítő próbálkozásaim korábban, de soha nem sült el jól az ötletem...valamiért ezt a körülményt kaptam ebben a földi létben:))))

Nagyon sok szeretet árad belőled!!! Köszönöm, hogy kaphattam belőle:))))

''A mosoly az a fény, mely az arc ablakán világít, s jelzi, hogy a szív otthon van.''
Evelyn:)



Drága Domcsi!

Én is gondoltam Rátok és éreztem a támogatásotokat.
Tudod, amikor a szomorúság közepette jött ez a kis mentő sereg, én tényleg azt éreztem, hogy nagyon szerencsés
ember vagyok. Kaptuk és adtuk a szeretetet egymásnak folyamatosan. Olyan erők voltak velünk ott, akkor, amik
kiemeltek bennünket a mélypontunkról és felemeltek egy magasabb, sokkal magasabb frekvenciára.
Köszönöm!:))))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Drága Ery!

Nagyon sokat gondoltam rád pénteken, mert a pontos dátumot nem tudtam.
Örülök, hogy ennyire "jól sikerült" minden fájdalom ellenére, és annak, hogy a gyerekek is jól viselték. Szerintem mindenki példát vehet tőled, hogy egy ilyen nehéz helyzetben is a jót találod meg. Én biztos tanultam tőled.
Ölellek



Drága Öbi!

Tudnád, milyen jól esik!:)))
Épp most olvastam Tőled: "....amikor életünket rossznak éljük meg, akkor is abban meg kell keresnünk a jót. Én hiszek abban, hogy egy-egy rossz történés figyelmeztet arra bennünket, hogy egy nagyobb változásnak leszünk részei."
Köszönöm!

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Drága Ery :)

Mi is hálásan köszönjük hogy csodás lényeddel fényt hozol az életünkbe :) Mindig olyan jó hallgatni Téged :) Mindent olyan széppé varázsolsz :)
Nagyon szeretlek :) Öbike :)
A szeretet mindent áthat.....
Mosolyogj Drága Magyarország :)



Drágáim !!!!!!

Éreztem, hogy meg kell Nektek írnom.
Ti annyi erőt adtok nekem azzal, hogy mindig pontosan tudjátok mi miért van.
Én általában csak örülök, vagy bánatos vagyok, vagy még jobban örülök.
Ti pedig megtaláljátok mindenben a lényeget és az összefüggést!
Köszönöm, hogy vagytok!:))))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Drága Ery Kivánom hogy

Drága Ery

Kivánom hogy egyre többet találkozzon a népes családotok:)Tudom miről beszélek mert én nálam is nagy a familia:D

" A boldogságod forrása TE MAGAD VAGY:)"



Ez csak így történhetett!

Téged megismerve éreztem, hogy a legnehezebb napokat is széppé varázsolod a családoddal!

"Csal egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."



Erykém drága..

Teljes szivemmel veled éreztem végig.....most, hogy olvasom írásod, hát Te és az egész családod olyan szeretetere méltó emberek vagytok, hogy vonzátok még a legnagyobb bajban is az örömöt, boldogságot!
Kívánom, hogy ez mindig így maradjon. És tudod a másik..., hogy nincs írásaidba sose panasz! Nagyra becsülöm ,ahogy gondolkozol , ahogy megosztod gondolataid ! Csodállak és nagyon tisztelem őszinteséged és családod iránti mély szeretetedet! Kívánok Nektek csodás napokat, éveket......
Szeretettel ölelget: ágica



Boldogság ez bizony:))))

De jó Ery!!!!!!!!!!!! Nagyon jó ezeket olvasni, egy a szomorkás csak benne, hogy ahhoz, hogy a nagy család így összejöjjön, ahhoz valakinek el kellett mennie...de annyira szép ez Ery!!!!!

Szüleim családja sajnos nem ennyire összetartó...pedig én is vágynék egy ennyire nagy családra:))))

''A mosoly az a fény, mely az arc ablakán világít, s jelzi, hogy a szív otthon van.''
Evelyn:)