Visszaszerzem a szerelmemet!

szerelemÖrök téma: teremtés és párkapcsolat. Olvasva az írásokat itt az oldalon, azt tapasztalom, hogy sokan belefutnak a következőbe: vágynak valamire (boldogság, párkapcsolat) majd ezt kivetítik valakire (hívjuk nagy Ő-nek), és összekapcsolják a két dolgot. Ezek után ahhoz kezdenek el ragaszkodni, amire valójában semmi szükségük nincs (nagy Ő). Aztán pedig csodálkoznak azon, hogy az élet nekik miért tartogat szenvedést, várakozást, lemondást, és hiányt.

Az elméd által keltett vágyak nem feltétlenül arról szólnak, amire valóban tiszta szíveddel vágysz! Csak a fejedben kötötted össze őket a tényleges vágyaiddal.

Amikor új autóra vágysz, meghatározod előre a rendszámát? Hogy melyik márkakereskedésben fogod megvenni? Meghatározod azt, hogy mi legyen az alvázszáma? Nyilván nem, a lényeg a színe, márkája, típusa, felszereltsége stb. Hasonlóan ehhez, amikor boldog párkapcsolatra vágysz, szerelemre, partnerre, akkor sem kell meghatározni a leendő pasi vagy nő konkrét NEVÉT. Nem mindegy hogy hívják, ha jól érzed magad vele, és boldog vagy? Nem mindegy, hogy mi a személyi száma, hogy mekkora cipőt hord?

Szerinted mi van akkor, amikor a boldogságodat összekötöd egyetlen személlyel? Amikor kijelented, hogy neked Ő az igazi, neked Ő kell, és Ő az, akire egész életedben vártál. Ő az aki mellett boldog lehetsz, más szóba sem jöhet... Biztos vagy benne hogy ezt tiszta szívvel mondod? Egy cseppet sem kételkedsz ilyenkor Önmagadban?

Kinéztél magadnak valakit. Szerinted, ismétlem SZERINTED az a valaki a nagy Ő. Biztos vagy benne, hogy Ő az? Te tudod. Hiszen ismered Őt. Jobban, mint Ő saját magát. Igaz?
Azt is tudod, hogy Ő mit gondol rólad. Azt hiszed hogy ismered, de valójában még magadat is alig ismered, ráadásul Ő mondhat bármit: honnan tudod hogy tényleg azt is gondolja, amit mond? Vagy még ha azt is gondolja, amit mond, honnan tudod azt, hogy tisztában van saját magával annyira, hogy tényleg az is lesz, amit mond?

Nem azt mondom, hogy hülyeség azt gondolni valakiről hogy ő a nagy Ő, de szerintem felesleges, mert elveszi a boldogság lehetőségét. Egyszerűen élvezd a pillanatokat, élvezd a társaságát annak, akivel vagy, de leginkább a saját társaságodat élvezd. Mindig tedd azt amit érzel, tedd őszintén, és akkor nem kell várnod semmilyen viszonzást.

Az esetek nagy részében csak azért ragaszkodunk bizonyos személyekhez, mert szeretjük elhitetni magunkkal, hogy amit gondolunk, az úgy lesz. De ha nem érzed jól magad közben, amikor vele vagy, ha bánatot, szomorúságot okoz, akkor minek maradnál mellette?

ENGEDD EL!

Jön más, jön jobb, hiszen a boldogság BELŐLED fakad, nem a másikból, nem a társadból. Nem kívülről jön. BENNED VAN. És ha ezt megtalálod Önmagadban, akkor bárki mellett csodás életed lehet. Akkor nem fogsz egy valakire vágyni, mégis ott lesz majd előbb-utóbb melletted az a Valaki. És örömmel lesz egy életen át melletted!

Szeretettel,
A.

Hozzászólások



Hogyan teremtsünk (konkrétan!)

Sziasztok!

Én továbbra is azt mondom, konkrét személyt ne vonzzatok, csak "érzéseket", így semmilyen törvénybe nem ütközik vágyatok.
Ha mindenáron személyt szeretnétek, inkább menjetek el egy templomba és úgy kérjetek, abban nincs semmi rossz.

Jó rég nem írtam már ide, azóta lett saját weboldalam is.
Bármi kérdésetek van, keressetek meg nyugodtan.

Négy éve írtam utoljára, azóta a visszateremtett pasik továbbra is nyomulnak, és továbbra sem kell egyik sem. Nem jó ezt csinálni, inkább tiszta, egyszerű dolgoktól érdemes várni hogy jobbá legyen életünk.
Őszinteség, igaz szeretet, kompromisszumkészség az ami számít, és ha ennek ellenére sem történik meg a hőn áhított boldogság, akkor tudni kell elengedni a dolgokat..

Egy kis segítség a vonzáshoz "Mágikus Álomvilágtól"

A tudatos teremtés tíz alapelve

A tudatos teremtés tíz alapelve az ébredés, ráeszmélés hatékony eszköze. Amikor tanulod és gyakorlod, hozzájárul, hogy vágyaid szerint alkosd meg életed élményeit. Akár fizikai állapotot gyógyítasz, vagy keresed azt a bizonyos tökéletes kapcsolatot, a tíz alapelv meg tudja mutatni neked az utat. Ezek a megtévesztően egyszerű alapelvek segíthetnek neked irányítani egy vállalkozást, új otthont találni, felébreszteni fizikai képességeid, vagy drámaian megváltoztatni az anyagi helyzeted.

A tudatos teremtés tíz alapelve a fejlődést jelenti. Nincs vége azoknak az ajándékoknak, melyeket nyújtanak. Nem számít, hogy a siker melyik szintjét érted el, az alapelvek mindig ott lesznek, arra várva, hogy egy másik szintre juttassanak. Ezek a bölcsesség és az útmutatás végtelen eszközei. Hogyan működnek? Alapvetően mindegyik alapelv egy kulcs, mely nyitja a tudatosság magasabb szintjét és rácsatlakoztat a saját teremtésed hatalmához.

Igazság
Bizalom
Szenvedély
Tisztaság
Kommunikáció
Befejezés
Imádság
Meditáció
Alvási állapot programozása
Mesteri irányítás

A hármasság

Első – Igazság
Az igazság a szeretet lényege, amiből minden valóság kiterjed és fényetek alapja a földön. Az igazság a gondolat, a világ és a cselekedet teljessége, ami megalkotja a szabadságot, hogy az légy, aki igazán vagy. Az igazság a többi kilenc alapelv megalapozója.

Második – Bizalom
A bizalom egy belső tudás, ami abból az igazságból ered, hogy a Teremtő egy része vagy, és a valóság minden szintjével kapcsolatban vagy, illetve a megértés, hogy életedben minden tökéletesen bontakozik ki.

Harmadik – Szenvedély
A szenvedély a lényeg-energia, mely által megérzed saját teremtő fényed jelenlétét. A szenvedély annak a megértése, hogy korlátok nélküli fény-lény vagy. Ez egy erő, mely hagyja, hogy életutad folyamatosan fejlődjön.

A három elkötelezettség

Negyedik – Tisztaság
A legegyszerűbb formájában, a tisztaság annak az elismerése, hogy a fizikai önmagad egy nagyobb, nem fizikai hatalomnak, erőnek a része. A tisztaság a saját igazságod tudása, mely vezet téged, hogy tudatosan teremtsd meg életed.

Ötödik – Kommunikáció
A kommunikáció az energiák és információk (a szavakat beleértve) cseréje emberek között, a fizikai önmagad és az esszenciális vagy felsőbb éned között, és közötted és a fény látatlan erői között.

Hatodik – Befejezés
A befejezés annak a tudása, hogy egy tapasztalat, egy folyamat, vagy egy út végeredménye a megértés több szintjén létezik. Minden befejezés egy új tapasztalás, folyamat vagy út kezdetét nyitja meg.

A négy pillér

Hetedik – Imádság
Az imádság egy kommunikáció az emberi önmagad és a fény látatlan erői között, amiben benne lehet a saját felsőbb éned, a Teremtő, az angyalok, kísérőid, stb. Az imádságnak nem kell vallási cselekedetnek lennie; ez egy lehetőség számodra, hogy meghatározd gondolataid, érzéseid és vágyaid életutad mindennapjaiban.

Nyolcadik – Meditáció
A tudatod lecsendesítésének gyakorlata, hogy képes legyél tudatosan ismeretanyagot, bölcsességet és iránymutatást fogadni a nem fizikai forrásokból. Kirael mester szavaival: „Az imádság a kérés; a meditáció az, ahol meghallod a válaszokat az imádságaidra.”

Kilencedik – Alvási állapot programozása
Az alvási állapot programozása annak a gyakorlása, hogy megnyerd a felsőbb éned, vagy lényegi fényed, hogy amikor alszol, vegye fel a kapcsolatot és kommunikáljon mások felsőbb énjével.

Tíz – Mesteri irányítás
Mesteri irányítás: megalkotni egy kollektív tudatosságot, mely arra összpontosít, hogy létrejöjjön egy bizonyos tapasztalat, vagy végkifejlet. Ez a kollektív tudatosság állhat fizikai emberi lényekből, emberek felsőbb énjeiből, angyalokból, vezetőkből, és a fény más látatlan erőiből



Sziasztok! Sajnos én is

Sziasztok!
Sajnos én is azok közé tartozok akik nagyon szerelmesek abba a bizonyos emberbe akivel már egyszer voltak.Velem szakítottak és fájt olvasok olvastam nagyon sokat de csak oda jutok hogy szeretem és ha megkapom az álmaimat amit tényleg igazán akarok és az az ő szerelme akkor miért ne. Három hete több mint három hete történ egy hét nagyon szar volt most igyekszek sajátmagamat szeretni jólérezni magam azt csinálni amit nagyon nagyon szeretek.JÓLÉRZEM MAGM ! Holnap fogunk találkozni a szerelmemmel.Valamilyen szinten megkaptam amit akartam de a szerelmét még nem érzem, beszélgetéseink során.Sőt egyáltalán nem bíztat és egy szót nem mond amivel egy kicsit is biztathatna.De azt is tudom hogy szeret és nem csak barátilag hisz ő mondta, hogy akkor miért alakult így ne kérdezzétek nem tudom.De ha el akarna felejteni nekem nem akarna fájdalmat okozni akkor nem mennénk moziba holnap én szerintem.Ugyanakkor nem tudom mi az a dolog amivel tudnék hatni az érzéseire és ez nagyon rossz ugyanis holnapra nagyon jó lenne.
Nem tudom mi a helyes tényleg csak szerelemre vágyni vagy egy meghatározott ember szerelmére vágyni.Én valószínűleg a jóérzés mellett döntök: a boldogság, próbálom magamban megtalálni az értékeimet amit szeretek, amitől jobban érzem magam , amitől boldog vagyok, és elhinni magamról hogy tényleg mindenre képes vagyok!! És bízok az életemben és az univerzumban hogy amiket kibocsájtok érzéseket azok tényleg az áhított szerelmemet vonza majd hozzám!!
Nagy ölelés mindenkinek!



Szerintem meg ne akarjunk senkit "visszaszerezni", főleg akkor,

ha minden csak játék volt az illetőnek.Na pápá!http://www.thesecret.hu/



visszaszerzés

Nekem a Tettamanti Gábor-féle könyv segített nagyon sokat a visszaszerzésben.



Nemertem hogy lehet,kerlek segitsetek.

Szeretnenk tanácsot kerni!Párommal tobb mint 4 és fél éve vagyunk együt.Boldogok voltunk stb.Én mivel a munkám miat kimentem külföldre egy ével ezelőtt nemvoltunk együtt egy évig.Sikeresen hazetértem,minden nagyon jo volt.Utanna a párom elment főiskolára,és ekkor kezdőttek a kisseb problémák.De még minden rendben volt.Mult héten aszt közölte velem hogy van egy nagy problémája.Segiteni akartam hát erre kikerdeztem mi a gond.Aszt mondta hogy az a gond hogy nemtugya szeret e engem még ugy ahogy régebben az elején.Megprobaltam segiteni tanacsokkal.Tegnap hazajöt és közölte velem szakitani akar velem mert hogy már nincs meg az a szikra ami az elótt volt.Hogy hiányzik neki az uj ismerkedések,a bulizás.Nagyon roszul esett nekem ez a közlés es nemtudom mit tegyek.Hát szakitottunk.Az igaz tény hogy nagyon fiatalan talán keztünk járni egymással.A szülei sem értik miért es mindenki csodalkozot.Tegnap is és mais irosgatunk egymasnak és alitotta hogy kiábrándult belőlem.Baráti alapon szeret de más több nincs.Valakik aszt mongyák van neki valaki más,de ö aszt álitja nincs senki.Én szerelmes vagyok belé és nemakarom elvesziteni.Én aszt feltételezem hogy valojában nemtugya mit akar.Szeretném valaho gyvisza hőditani vagy esetleg megpróbalni,csak nemtudom mit és hogy kezdjem,kapcsolatban vagyok vele minden nap.Kérlek segitsetek nekem,előre is köszönöm mindenkinek.



Kedves Luxor és Admin!

Tegnap megtettem "az első lépést" ,hogy újra eggyütt lehesssek a Szerelmemmel.Elöször a fájdalom és a bánat jött ki belőlem,de mikor láttam milyen fájdalmat okoztam a szavaimmal,inkább némi habozás után hozzáléptem és átöleltem.Éreztem ahogyan a feszültség oldódott,talán mind a kettőnkben.
Azt súgtam neki:Szeretlek!
Mire Ő így felelt:Tudom!
Ekkor bevillant:Ez az én szövegem!!!!!!!!:))))))))))))))(mindig én mondtam neki mikor együtt voltunk)
Magamnak köszönhetem,hogy elveszítettem!Magamnak köszönhetem,hogy újra együtt lehetünk!Tudom,hogy ez hamarosan bekövetkezik.Megbeszélünk mindent és megtanuljuk elfogadni a másikat és a boldogságot együtt éljük át!
Míg tart a boldogság addig én vele maradok!

(a kisképen mi vagyunk,még tavaly készült Vribnik-ben mikor a tengerparton nyaraltunk)

Tedd meg az első lépést hittel.
Nem kell látnod a lépcsősort.
Csak tedd meg az első lépést
anett



http://www.adamus-saint-germa

....EZ... ÚGY... IDE ILLETT SZERINTEM :-)

Az első millióm ebből jött 2 hónap alatt!
Életem...



Szia Zsul, Ezt én is így

Szia Zsul,

Ezt én is így látom, de ehhez egy sokkal magasabb szintű tudatosság kell, mert ésszel könnyen lehet félreértelmezni ezeket a helyzeteket... a csoportszex is épp egy ilyen félreértelmezési terep :-)

Egyszer volt valami film a tévében, már nem tudom mi mert épp csak egy részét kaptam el. Egy haldokló nő utolsó kívánsága volt az hogy több mint 10 éve nem szexelt, és mennyire vágyik rá, és akinek ezt mondta az végül megtette a kedvéért, pedig nem volt köztük semmi korábban csak barátok voltak talán. Végülis ez is egy ilyen szeretet adásként értelmezhető...

Az emberek nagy többsége hajlamos egyébként a szex és a szerelem témakörét túlmisztifikálni, miközben ez is egy olyan szükséglet, mint a levegővétel vagy az evés... és ez részben a vallási tiltások hatása.

A.



Tipp

Amióta intenzívebben láthatok sorsokat itt a honlapon, plusz hozzáteszem ehez a tantrás élményeket és lehetőségeket, azóta körvonalazódik bennem valami: lehet, hogy eljön egy új jelenség az ember életébe, ami most még talán nevettségesen hangzik. Talán globálisan a több tudatosság megérkezése kevesebb egós gondolkodást, egyáltalán gondolkodást fog eredményezni. Ha ez így lesz, akkor nem fog a szeretet ereje lezáródni egy házasságra. Szerintem házas emberek, párok, egymásközt és más "szingli" emberek között fogják ezt a szeretetet tovább sugározni, s így nem lesz olyan görcsös ez a "megcsal e" kérdéskör sem. Ez persze nem azt jelenti, hogy nagy csoportszexek lesznek, az más téma.



Kedves Luxor!Kedves Admin!

Köszönöm,hogy válaszoltatok a kérdéseimre!
Én mindig addig akartam egy firfival maradni,míg mindketten boldogok voltunk.Nekem az a nézetem:Ha valaki menni akar azt hagyni kell!
Mégegyszer köszönöm!

Tedd meg az első lépést hittel.
Nem kell látnod a lépcsősort.
Csak tedd meg az első lépést
anett



:)

Köszönöm a válaszod! Sokat gondolkodom ezen a házasságon, arany igazság, amit írtál. Az egómon kellene már túllépni. A többi megy, mendegél, csak ez az egy pont, ami még fejtörést okoz. Még... :)

Köszönöm mégegyszer!

Szeretettel: kíváncsi :)



Kedves Kíváncsi! Érdekes

Kedves Kíváncsi!

Érdekes dolgokat írtál: "Mi van akkor, ha én elengedném, de nem tudom (nem merem), mert házasságunk be van betonozva több szálon is?"... Bebetonoztad? Mert csak akkor lehet ez így, ha te eldöntötted hogy be lesz betonozva... De ha azt szeretnéd, akkor megoldható az is hogy ne legyen, és simán el tudjatok válni. Keresd a lehetőségeket, ha ezt szeretnéd.

"Én már régóta tudom, hogy nekünk a vegetáció maradt" --- megint csak azt tudom mondani, ha te így szeretnéd, akkor az Univerzum teljesíti kívánságodat, és sikeresen fogsz vegetálni :-) Ha te nem ezt szeretnéd, akkor ne ezzel foglalkozz, hanem a megoldásokat keresd arra, amit igazán szeretnél!

"Mi nem beszéltük ki a tüskéket a lelkünkből, mert lehet, én nem tudtam neki átadni mindazt, amit éreztem akkor." -- Erre pedig könnyedén azt tudom mondani, hogy sosem késő... persze te tudod, hogy mit szeretnél, és mi éri meg. Szeritnem egy hosszú kapcsolatban is lehet olyan fordulatot vinni, ami mindent fel tud forgatni, és újra napfényt varázsol a mindennapokba, de ehhez TE kellesz, én hiába tanácsolok bármit. Döntsd el mit szeretnél, és tedd őszintén... az mindig hat :-)

De a fő kérdésed: "Vajon bevonzhatok magamnak egy olyan embert, akivel boldogok vagyunk az élet minden területén így, hogy házasságban élek?"
Igen, de szerintem csak akkor ha ezt az elején tisztázod vele.... persze pont azért kezdtem azzal, hogy talán a bebetonozott házasságról alkotott képed kellene átformálni előbb, mert akkor erre a kérdésre már nem is kell válaszolni, magától eltűnik...

Szeretettel, A.



Sziasztok!Nekem nagyon

Sziasztok!
Nekem nagyon tetszik ez a téma, főleg a hsz-ok. Időnként dejavu érzésem van.
Kérdeznék, de előre bocsátom, kissé pirul az arcom. Nem a sztori miatt, hanem a gyávaságom miatt és jóllehet, nem is erre az oldalra való, elnézést, ha ez zavar valakit, de nagyon tetszettek, amiket írtatok!
Mi van akkor, ha én elengedném, de nem tudom (nem merem), mert házasságunk be van betonozva több szálon is? Én már régóta tudom, hogy nekünk a vegetáció maradt, érzésekben nem tudok már többet adni, mert úgy érzem, hogy amit adtam, az akkor nem kellett és belefáradtam, most meg már nem is akarok többet adni, hiányzik az átélt boldogság. Mi nem beszéltük ki a tüskéket a lelkünkből, mert lehet, én nem tudtam neki átadni mindazt, amit éreztem akkor. Sajnos, itt sok a kérdőjel még bennem is, mert még a sok feltett kérdésemre sem kaptam egyértelmű választ, csak mosolyt. Éppen ezért nem vagyok tisztában az Ő álláspontjával. Hibáztam, ezt is tudom!
Nem visszaszerezni szeretném, azon már túl vagyok, hanem - és ez a kérdés -, vajon bevonzhatok magamnak egy olyan embert, akivel boldogok vagyunk az élet minden területén így, hogy házasságban élek? Van ehhez jogom? Valahol azt olvastam, hogy addig ez nem fog menni, amíg valakihez tartozom, de így meg szenvedek...
Remélem, értitek a lényeget, még ha zagyvasának is tűnik, amit írtam.
Nagyon várom a válaszokat! :)
Köszönöm!

Szeretettel: kíváncsi :)



Katisnál a pont, és a lényeg!

S annyit tennék csak hozzá, hogy akik csak nyiladoznak e felé, azok egy bizonyos ideig el tudják felejteni az önmagukról és az életükről alkotott gondolathalmazt (amit az "én"-nel tesznek egyenértékűvé), amely ugye rengeteg korlátot szokott tartalmazni. Amikor elfelejtik, akkor van a SZERELEM, így nagybetüvel. A szerelem képes kihozni az embert a fejéből, a saját magáról alkotott képből, s megy a szárnyalás. Aztán eltellik X idő, és visszazuhannak a "kis én"-be, a korlátaik közé. Ha a két félből csak az egyik zuhan vissza még lehet esély, de már akkor is igen kicsi, mert a visszazuhant fél konokúl ragaszkodni fog a korlátaihoz és sorolja, hogy miért nem működhetnek a dolgok... Ha nem kapja meg a maga igazát, vagy ha a szeretet - bocsánat a kifejezésért - szinte fáj neki, akkor jön az erős elkülönülés. El lehet képzelni, hogy mi van akkor, amikor mondjuk egy házasság tart össze két embert már, s ebben az elkülönülős szakaszba léptek, s ráadásúl nem csak az egyik fél zuhan vissza, hanem mindkettő... rengeteg veszekedés, kiabálás, majd ha tényleg nem bírják tovább, ha eleget szenvedtek, akkor jön a válás időszaka. Nah, nem ezzel szeretném zárni, hanem azzal, hogy 2008-ban ébredtem rá a szerelem legkellemesebb mellékhatására, nevezetesen, hogy az egyént ráébreszti arra, hogy nem csak a fejében élhet, hanem az itt és most pillanatát élvezheti, s olyankor eltünnek a hétköznapok. Ez a mechanizmus megmaradhat az emberben, nem csak a "szerelem rózsaszín köde" tarthatja fennt ezt az állapotot. Egyszerűen megszokjuk... így már, ha tök egyedül vagyunk, teszemazt egy buszmegállóban, akkor már két életállapot közül tudunk választani, hogy eme pillanatban hogyan létezünk: benne vagyunk a fejünkben, s akkor hullámzó lehet kedélyállapotunk, vagy egyenesen életunt, hiszen már 4554342523534x állunk abban a buszmegállóban és várjuk a reggeli buszt. Ekkor persze ha lefoglaljuk magunkat gondolatainkkal, akkor elterelődik az életuntság. A másik állapot, pedig az itt és most mindíg frissítő létezése. Ez körülménytől független... ez az az eneregia:
1. amivel jól érezhetjük magunkat mindíg, körülménytől függetlenül, ez a belső boldogság enerigája,
2. ez lép működésbe a szerelem hatására, de ha erre valaki nem ébred rá, könnyen visszazuhanhat, ezért is nevezték el ezt a jelenséget a "szerelem rózsaszín ködének". A fogalomhoz kötött megállapítások CSAK akkor érvényesek, ha megtörtént a visszazuhanás, s egyenlőre nincs visszaút. Ha azonban maradandó a belső változás más a helyzet. Az ember kezdi elvonatkoztatni ezt a létállapotot a szerelemtől, persze az is lehet h nem, s folyton "kedvesének számlájára" írja a jelenséget.
3. ez az energia szükséges ahoz, hogy jól működtessük a vonzás törvényét.



Kedves Imre és hozzászólók,

Elolvastam az írást és a hozzászólásokat is.
Tapasztalatból egy valamit biztosan állíthatok magam is.
Hogyha bennem,"világomban" rend van és béke,öröm,szeretet,magyarán nagyon jól kijövök magammal és örömmel érzem át az Életet,akkor Valóban Minden működőképes.
Baráttal,társsal,családdal,a világgal.
Szóval,nagy Igazság ez.Vagyis Igaz Igazság,ahogyan erre már oly sokan rájöttek,avagy Világossá vált előttük.

Így kívánok mindenkinek /meg még magamnak is :P /belső békét és életörömöt és a szeretet érzését a Létben:)



Kedves Anett! Nincsenek

Kedves Anett!

Nincsenek receptek! Minden eset más és más. Amiről az írásom szól: érdemes elgondolkodni, mert sokan csak visszaszerzési kényszert éreznek, de ez csak addig a pillanatig tart, ameddig meg nem kapják újra a régi szerelmet (olyan ez mint a függőség...). Aztán amikor visszakapták, azt érzik, hogy jujdejó hogy sikerült visszahódítani, de nem lett volna jobb valami új? Biztos ezt akartam??

Elképzelhető, hogy ha te hibáztál és később rájössz, akkor vissza tudod csinálni és jobb lesz mint előtte. De mielőtt visszacsinálod, képzeld el hogy SIKERÜLT, és visszakaptad. Mit érzel? Boldogságot, vagy csak a sikert?

Minden válasz benned van, csak te tudhatod hogy az adott kapcsolatban ki és mit hibázott el. Elég ha visszagondolsz arra, hogy amikor azt akartad hogy VÉGE legyen, akkor mi volt az indok, és mit éreztél! Szakítás előtt az ember mindig máshogy érez, mint utána. Csak az a baj, hogy sokan nem emlékeznek utána, hogy mit éreztek előtte... aztán a kibékülés persze mindig mámoros, de egy-két hét vagy hónap múlva újra előjönnek a szakítás előtti érzések.

Persze ez csak akkor van így, ha tényleg nem működik a kapcsolat. De ha egy kapcsolat jól működik, akkor fel sem merül a szakítás.... nemhogy megtörténik!

A.



Attól függ, hogy a vonzás

Attól függ, hogy a vonzás törvényét mely részünk szeretné alkalmazni. Ha az akarnokságunk, a "minden úgy lesz ahogy én akarom, mert úgy a legjobb és kész, és ebbe nincs belepofázás", akkor biztosak lehetünk abban, hogy ez lesz az eredmény: hol akarom, hol nem, mint a szeszélyes kisgyerek... Ha azonban csökken belőlünk az akarnokság, ha többet vagyunk a MOST-ban, s nem járatjuk folyton az agyunkat, tehát ha képesek vagyunk kilépni a fejünkből, s így élvezni minden egyes apró cselekedetet, létezést, akkor ez megy a párunkkal is... élvezzük az átlag, szürke hétköznapokat is, mert egyszerűen megunhatatlan és élvezetes lesz... nem, nem attól mert olyan nagy a szerelem. A szerelem lehet nagy, de a kulcs nem ez, hanem az, hogy megtanulja, megérezni az ember, hogy mi a különbség a fejünkben élt élet, s a fejünkől kívül élt élet között. Ha az ember kapcsolatba lép a saját forrásával, akkor abból fogja nyerni az erőt az élet dolgaihoz, nem pedig úgy, hogy azt gondolja: "magamból adok és ez folyton fogy". Ez sokszor dühöt, indulatut, üzleties viselkedést vált ki: ha én ennyit adtam elvárom, hogy így és így történnyenek a dolgok, stb. Nem akarok elveszni a részletekben: ha az ember már máshogy áll hozzá az élethez, akkor biztos, hogy biztosabban fogja használni a vonzás törvényét is, és nem szeretne havonta, vagy két havonta mindíg mást.:)



Kedves Luxor!

Köszönöm az írásodat,nem is tudod mennyit segítettél ezzel!!Már ki is nyomtattam:)KÖSZÖNÖM!Légyszi irj még,engem érdekel,és szerintem sokakat itt!Puszi neked!



Köszönöm! A téma

Köszönöm!
A téma valóban örök , sokkal többet kellene róla beszélni...bár tudom, leginkább saját tapasztalat kell ahhoz, hogy tisztán lássuk az összefüggéseket. Azt is tudom, hogy nagyon sokat vitába szállnának velem, Adminnal, vagy Luxorral és ezt is megértem, hiszen elég sok idő telik el, mire feltűnik a csapda.
2 év kelett nekem is, mire összeállt...mikor is észrevettem, hogy miként működik...
Rettent nehéz persze elengedni valakit, akiről addíg azt gondoltad, hogy a másik feled..tudom...mégis az a véleményem, hogy csupán önmagát bántja az, aki fogcsikorgatva, tíz körömmel ragaszkodik!
Teljesen egyetértek Luxorral: visszajön, ha akarjuk, de csak rövid időre lesz olyan a kapcsolat, amilyenben jól érezzük magunkat. Aztán újra távolodunk..és valóban azért, mert az első felbukkanó--ismerős--gondnál már nem akarjuk, vagy nem úgy akarjuk, vagy másként akarjuk...és megkapjuk,mert máris km-re van tőlünk....utánna jön egy szép perc, újra szép érzésekkel, megint vonzzuk, ismét csodás....és mint egy hullámvasút...egészen addíg megy, amíg elengedjük.
Nem vagyok a visszavonzás ellen. Ha valaki el tudja fogadni , hogy nem tökéletes és simán át tud lépni azon, ami nem jó, akkor miért ne?
Akkor viszont nem lennének visszavonzások, mert mindenki boldogan élne egy félig jó, félig rossz kapcsolatban.
Ha mondjuk 18 éves korunk körül MINDEN EGYES EMBER megtanulná az elfogadást,- megtanulná , hogy a másikban a szépet lássa, -figyelmen kívül hagyná a rosszat és megtanulná MEGBESZÉLNI a felmerülő apróságokat,- alapon megtanulná mindenki TISZTELETET ,akkor nem alakulnának ki sérelmek és nagyon csekély arányban lennének rossz párkapcsolatok.
Azonban az a tapasztalat, hogy előbbieket csak sokkal később tanuljuk meg, ...vagy sosem...
Ha szabad --én azt ajánlanám mindenkinek, aki vissza akarja kapni a volt párját, hogy először önmagával nézzen szembe. Ne a visszavonzásba tegye bele azt a rengeteg energiát, ami mindenkiben van, hanem önmagába.
Amint megtanuljuk szeretni magunkat, amint megismerjük a boldogság érzést, melyhez senkire sincs szükség...már változik a világ...közben pedig vagy marad az eredeti elképzelés, vagy ---nem....de addígra ezt már nem fogja senki sem tragédiának megélni!
Én nem sajnálom az elmúlt 2 évet, de abban is biztos vagyok, ha korábban olvastam volna tapasztalatokon alapuló írásokat, bizony végig gondoltam volna!
Minden szépet!
Szeretettel: Mimi

" Amit látsz, óh , ember,
azzá is kell válnod:
Istenné, ha Istent,
Porrá, ha azt látod."



Köszönöm :-) "sajnos"

Köszönöm :-)
"sajnos" tapasztalatból írok, az utóbbi három évem csak a szerelem témakörében zajlott, ráadásul mikor elkezdtem használni ezeket a dolgokat, szép lassan elkezdtem ráérezni hogyan is működik. Eléggé megdöbbentő ahogyan dolgok zajlanak, elmondani nem is nagyon lehet csak valahogy ráérezni.. azért próbáltam példákat hozni, mert abból talán jobban meg lehet érteni.

Anett, ez az egyetlen dolog, ami talán visszacsinálható, ha nem is gondoltad komolyan a szakítást és valójában nincs semmi gond közöttetek. Ilyet is csináltam már :-) Volt egy srác akivel iszonyú jó volt együttlenni, de sajnos nagyon ritkán láttam. Emiatt volt egy csomó bonyodalom mert amikor vele voltam akkor akartam, aztán pár nap múlva bedühödtem és újat követeltem. Egy ilyen botlásomat vissza tudtam csinálni, azt gondoltam, elfogadom a helyzetet olyannak amilyen. De mikor ott volt velem már megint azon járt az agyam hogy el fog menni és nem látom majd sokáig.. mikor visszakaptam, akkor jöttem rá hogy NEM! Nem tudom elfogadni a helyzetet olyannak amilyen, ő meg nem tud változni. Szóval végül elengedtem.
Ha nálatok semmi gáz nincs és csak "véletlenül" rontottad el, akkor elvileg vissza tudod csinálni.
Az igazi kérdés valójában az, hogy érdemes-e. Mert ha valami közétek áll és nem megy az elfogadás, megint elkezdtek távolodni egymástól.
Erre mondtam azt az előbb, hogy rövid időre vissza lehet csinálni, de hosszabb távra már nem. Hacsak tényleg minden problémát fel tudtatok számolni.



Kedves Admin és Luxor!

Én tulajdonképpen egyet értek veletek.De szeretném megtudni mi van akkor amikor minden olyan csodás,és te saját magad teremted meg a szakítást!Akkopr is "bűn" visszakérni az Unitól az exszerelmet?Csak azért kérdezem,mert én kimondottan magamnak köszönhetem azt,hogy szakítottunk.ÉN TEREMTETTEM MEG!Amikor az ember jópofin csak azt hajtogatja viccből,vagy éppen méregből:Majd a következő barátnőd legyen.....!
És az Univerzum csak ezt mondja:A kérésed számomra parancs!
A szerelem az folyamatosan ég,lángol,felizzik!
Csak teremtettem egy Következőt!
Ekkor mi a helyzet?És miért nem jó visszakérni azt a szerelmet?

Tedd meg az első lépést hittel.
Nem kell látnod a lépcsősort.
Csak tedd meg az első lépést
anett



Kedves Luxor, Ezt most

Kedves Luxor,

Ezt most nagyon odatetted :)) Régebb óta célozgatok én itt finoman, most meg írtam egy hosszabb szösszenetet, de te kerek perec leírtad, hogy is van ez :DDDD
Köszönöm a kiegészítést, igen én is erről beszélek. A boldogsághoz nem kell konkrét célpont, elég ha azt tudod MIT akarsz azt nem kell tudnod KIT akarsz :))

Jó volt olvasni a soraidat!

Köszönöm, A.



Luxor! És mi van akkor, ha

Luxor!

És mi van akkor, ha az illető fiúval nem jártam még, akit be szeretnék vonzani magamnak ? :-)



:)

De aranyos vagy!!! Köszönöm!



Kedves Luxor!

Igazi szerencse, h itt vagy köztünk, és hogy ezeket a tapasztalatokat most megosztottad Velünk!
Köszönöm...:)
Igazán felbecsülhetetlen, amit most leírtál, ha másért nem már azért is megérte megtapasztalnod újra, és újra a tévedéseidet, h másoknak, köztük nekem is, hasznos párkapcsolati, és egyúttal életvezetési tanácsokat adhass!!!
Megőrzöm őket emlékezetemben és szívemben, h megvilágítsák számomra utamat...:)))

Szeretettel:

Angelgirl



kipróbáltam többször is - tapasztalatok:

Sziasztok!

Én már több mint két éve használom a vonzás törvényét, jóval a titok előttről. Természetesen kipróbáltam a szerelmeim visszaszerzésére is. Egészen pontosan három ilyen tapasztalatom van, de ezen a három férfin belül számtalan visszaszerzési próbálkozásom, mire megértettem hogyan is működik ez a dolog élő emberrel.
A rossz hírrel kezdem: NAGYON NEM JAVASLOM a sercretet az ex visszaszerzésére!!!

A következő történik: ha mindent jól csinálsz, az illető egy-egy pillanatra, rövid távra visszajöhet (de még ez sem garancia) de hosszú távra nem működik (a valódi vágyaid miatt). Ami a legrosszabb, elkezdenek körülvenni olyan emberek, akik pont ugyanolyanok mint a volt párod. Persze nem foglalkozol velük mivel te ŐT akarod. De hát őt nem lehet visszaszerezni, viszont nem tudsz új embert sem találni, mert ha véletlenül kicsit is nyitott vagy az új kapcsolatra, pont olyanokat fogsz ki mint ő. És ez nagyon rossz, mert egy valójában nem működő párkapcsolat jön vissza folyamatosan, új formában.

Nekem volt olyan, hogy egy UGYANOLYAN veszekedés alakult ki, pont UGYANOLYAN mondatokkal, hátborzongató volt!!! Ugyanazok a hibák, ugyanolyan rosszak azok a dolgok amik az előző kapcsolatban is előfordultak. Olyan mintha megállna az idő.

Sajnos ha szakításra kerül sor, el kell fogadni és nem szabad visszacsinálni mivel úgysem megy (az egyik volt szerelmemmel tízszer szakítottunk, emiatt a hülyeség miatt, és persze nem is vagyunk együtt.. nem szabad eddig húzni, mert csak fáj).

A legjobb, ha szakítás után mindent megpróbál az ember ami lehetséges, pl belátja a hibáit, bocsánatot kér, türelmes amíg a másik lehiggad.. és ha ezután sem működik, el kell engedni az illetőt és hagyni magunkat kipihenni az egészet.
Aztán ha eljött az idő, előveszel egy papírt, összeírod mi az amit szeretnél, és garantáltan megkapod! Nekem akármilyen lista lett írva, mind egy szálig teljesült, méghozzá HÁROMSZOR! Szóval nem kérdéses hogy a következő JOBB lesz és azonnal megkapod (az én tapasztalatom 1-2hét maximum), inkább az a kérdés mikor unod meg az ex után való nyavalygást és mikortól vállalod fel azt amit valójában szeretnél.

Ha erre azt mondod: de hát én ŐT szeretném, akkor tedd fel magadnak azt a kérdést: ha leírom egy papírra mi tesz igazán boldoggá egy párkapcsolatban, mi az amire már nagyon vágyom, és nem írom oda a volt párom nevét, csak egyszerűen nyitott vagyok arra amit szeretnék, elfogadom majd, bárki is jön? Ha a válasz nem, akkor te nem boldog akarsz lenni hanem őt akarod visszakapni, és ez nem más mint önmagad becsapása. Azon kívül, mivel te valójában azt akarnád ami ezen a listán van (de ugye az nem nagyon stimmel az exre) emiatt a visszaszerzett ex-el folyton olyan események fognak bevonzódni ami a szakítást segíti elő, mivel az Univerzum a listádat szeretné teljesíteni, ehhez pedig az kell hogy szakítsatok hogy jöhessen az új. Ja és persze nem kell hogy listát írj, még csak az sem hogy végiggondold mit szeretnél, ugyanis ezt az egészet a szívből jövő vágyaid irányítják, a papírra azért érdemes leírni amiket szeretnél, hogy később lásd miért történtek így a dolgok.

Mesélek saját példát. Nem voltam benne biztos hogy szerelmes vagyok-e a srácba, mert folyton zavart valami, de nem tudtam mi. Reggel a wc-n arra gondoltam, bárcsak tisztán látnék! Aztán el is felejtettem az egészet. Aznap akkora veszekedés lett, és én annyira megharagudtam rá, hogy két napig nem beszéltem vele és csak puffogtam hogy valójában milyen hülye ez az ember. Aztán a második nap végén baromira elkezdett hiányozni és arra gondoltam, lesz@rom hogy milyen hülye, vonzódok hozzá és hiányzik, mégiscsak őt akarom. Öt percen belül hívott hogy ez nem mehet így tovább, nagyon szeret és beszéljük meg. Megkaptam amit akartam: tisztán láttam hogy mint ember, nem szimpatikus, azt is tisztán láttam hogy nem tudok nélküle meglenni, és a vágy hogy megint együtt legyünk azonnal teljesült.
Nagyon durva egyébként, hogy az ilyen felismerések után, mikor valóban tudjuk mit akarunk, szinte AZONNAL megtörténik!
A kapcsolatom vele egyébként úgy alakult, hogy mindig mikor arra gondoltam, nekem nem erre van szükségem, azonnal történt valami ami távolított minket egymástól. Ha nem az életemről lett volna szó, még viccesnek is találtam volna hogy milyen gyorsan követi az Univerzum a pillanatnyi vágyaimat. Szép lassan aztán beláttam, hiába javítgatom a kapcsolatunkat, az egész úgy ahogy van túl sok energiába kerül, inkább egy olyan hapsi kéne aki eleve olyan amilyet én szeretnék. Amikor készen voltam rá,megkaptam amit szerettem volna és azóta is együtt vagyunk az új szerelmemmel.

Mondok innen is példát: mind a ketten azt kívántuk, bárcsak örökre együtt maradhatnánk, bárcsak még szorosabb lenne a kapcsolatunk.. erre kb öt perc múlva valami hülye félreértésen nagyon összevesztünk, pedig addig egyetlen vita sem volt köztünk. Mivel már rutinos vagyok, sejtettem hogy ez kapcsolatban van a kívánságunkkal, és figyeltem az eseményeket. A vitát nem hagytuk annyiban hanem megbeszéltük, és bár nagyon fájdalmas volt, késő éjszakára már tökéletesen boldogan bújtunk egymáshoz, és mind a ketten úgy éreztük, leomlott a köztünk lévő védőfal, amit még sokkal korábban építettünk magunknak korábbi félelmeinkből.. szóval nem az számít hogy hogyan, hanem hogy megtörténik amit szeretnénk! Azóta is sokszor emlegetjük ezt a vitát, mert ez hozott még közelebb minket egymáshoz.

Rengeteg ilyen tapasztalatom van és le is szoktam magamnak írni hogy el ne felejtsem milyen módon valósultak meg a dolgok, ha érdekel Titeket, szivesen mesélek.



Édes Imrém:-)

Ha tudnád,már mennyire vártam:-)))))))))
Nagyon szuper lett, és tökéletesen egyetértek Veled!
Nagy ölelés: Ercsi