Lenni és túl-lenni

hattyúIstenem, de szép is ahogy a fák átöltözéséhez hasonlóan a szívünk is észrevétlenül ölthet más ruhát - akkor is, ha azt hisszük csak az az egy fakóvá koptatott, ideg- és széltépte, színtelen, emlékektől néhol illatozó néhol bűzlő rongyunk van, és nem is lesz soha már más; vagy legalábbis csak nagyon-nagyon sokára...
De szép, hogy mindig van Miért és Merre, és Mikor, sőt Kivel is, ha elhiszed; vagy ha nem, akkor is... De a legfontosabb az a Valaki, aki mindezeket átéli és aki egyben válasz a legfontosabb kérdésre, arra, hogy:

Kiért?

-- -- -- -- -- -- -- -- -- --

Igazából nem kételkedtem benne, hogy lábra állok Utána.
Nagy szerelem volt, filmbe illő jelenetekkel és csoda-pillanatoktól illatos mély, mindig-őszinte és I-G-A-Z érzelmekkel szinezett..
De Pilleszárnyú álomkép, kettőnk vágya, nem más volt a féléves beteljesülés; tudhatták elméink -megbeszélték az első percben nagy titokban-, hogy nem lesz ebből házasság..
De a jobb agyfélteke tehetsége révén Szebbvilágravágyó Retináink kereknek látták a Hiányt is a másikban. Agysejteink vészt jósló igazságai csendbe rejtve maradtak az lassan gomolygó pihekönnyű, kényelmes felhőfátyol mögött. Kettőnk által ügyesen rendezett film volt ez, s élveztük is, hisz mindketten amolyan romantikus lelkek vagyunk.

És tudjátok mit?
Jó volt igy.

Örülök, hogy megtörtént.

Frázis, hogy ezt kell tenni a bánkódás helyett, de én ezt komolyan igy érzem. Voltak csodás pillanataink, sőt, óráink, napjaink; mennyiségben-minőségben intenziv volt az első 3-4 hónap; még annak a szomorú ténynek a tudatában is, hogy az, amit ekkor láttam belőle, valószinűleg egyik legjobb formája lehetett az életében.
Igen, kicsit szomorú, hogy valóban idea-kép volt, amit egymásra húztunk; és nem az van, hogy "Most Ő rossz passzban van", vagy hogy "Nem önmaga egy ideje", hanem a kemény igazság az, hogy
Ő igazából ilyen. És nincs mivé visszaváltozni, mert az volt a rendjén kivüli valaki, akit én megismertem, s ez itt, ez a gyáva, szegény, elesett, rettegő, beteg és tisztán látását vesztett valaki valójában sokkal inkább Ő.
És mire a konfliktustenger végtére is darabokká repeszti az ideatükröt a szemedben Róla; mire befejezed önmagad hitegetését, hogy megváltozhat, addigra -ha szerencséd van, vagy inkább: ha lelkileg jól kezelted a helyzetet-, már nem is ragaszkodsz annyira Hozzá.

Igen, a felismerés egy néma sikolya szakitott belőlem egy darabot, mikor ráébredtem, hogy akihez ragaszkodom, az nem Ő valójában. Kivülállók persze mindig hamarabb meglátják ezt, ill. ezeket a különbségeket. Leszűrik a lényegi információt, mert a vágyak és érzelmek visszás fénye nem zavarja a képet. Ilyen volt például az édesanyám, vagy a lakótársam. Ők tudták már akkor is, mikor a szivem -görcsösen szoritva a kettőnk által majd' tökéletesre pingált képet Rólunk, Róla- még mindig kifogásokat, mentségeket keresett rég félreérthetetlen jelekként sorakozó tetteire.

Az utolsó hetekben már szinte semmi nem kötött össze bennünket. Lelki kapcsolatunk minimális, mentális és testi nulla; s én mégis ott álltam szemben vele kétségbeesett arkifejezéssel kutatva benne még valamit abból, akinek megismertem. Kezemben a foszlányokká szaggatott közös forgatókönyvünkkel próbáltam érvelni, s nem értettem, hogy eshetett ki ennyire ebből a Közösségből (nemcsak a Mi Közösségünkből, hanem minden egyéb közösségből is egyébként), s minden tétován és véletlenül elejtett Közös Szót reménynek véltem.
De nem volt már akkor ott.
Ő már nem.
És igazából nem is létezett. Csak egy időre, Nekünk.

-- -- -- -- -- -- -- -- -- --

Szivből remélem, hogy ha teljesen soha nem is gyógyul meg mentálisan, legalább több legyen a tiszta perce, mint a rettegéssé homályosult.
Kivánom, hogy az a személyiség, ami benne van, a napok nagy részében győzzön, és legyen olyan ragyogó individuum, olyan érzelmes szerelmes, olyan mélyről iró zenész, olyan szépre éhes világszemlélő, akinek megismertem -mert lényének egy része maximálisan tisztelhető, szerethető, és módfelett értékes.
Kivánok neki a mentális egészségen kivül természetesen testit is, bár egyik következik a másikból, azt hiszem.
És sok alkotó-percet is. Ha már erre a 'művész-sinre' tette magát nemcsak lelkileg, hanem szellemileg és anyagilag is..
Köszönettel emlékezem vissza minden Közösen Tökéletessé Tett Pillanatra.
És tudom, hogy szive mélyén, a hipochonder elme téveszméi és elferdült világszemlélete alatt mélyen valahol; vagy ha nem térben akarjuk elhelyezni, akkor egy őszbe hajló öregkezű délutánon egyszer Ő is érzi az igazságot: hogy nem a világ volt gonosz őhozzá, és hogy amit mások fekete tetteinek látott, az nem más, mint saját keresztjének árnyéka.

Legyen könnyű neki vele.
Mindenki vigye a sajátját.

-- -- --
Mert szállnod kell, ha szárnyakat kaptál.
Hinned kell a szárnyaidban.
És meglátod,
megmutatják majd, milyen erősek..

Hozzászólások



Az ember sokkal erősebb, mint képzeli!

csenge333
Én is "túl-lettem" dolgokon és kisebb problémám is nagyobb most, mint siratni a múltat.../Erre már se időm, se kedvem nincs hozzá./És ma rájöttem valamire!Istennek nagyon jó humora van!Ami miatt "sírsz" az egyik helyen, pont amiatt fogsz örülni a másikon.Miért?Mert akik szeretnek, egyszerűen másnak látnak és észreveszik azt, amit a téged nem szerető emberek csak gúnnyal vesznek észre vagy éppen semmit nem látnak!!!.Érdekes ez!Ma beléptem egy ajtón és valaki pont olyat mondott nekem, ami miatt "sírtam" máshol, hogy nem mondta/mondták, sőt...Az ellenkezőjét hangoztatta/hangoztatták..Hát vicc az élet...Komolyan mondom!!!És éjfél van!Óh igen!Erre is már csak "emlékszem".Mire is???Hát a "zárásra"...LEZÁRÁSRA.



Tündérke:)))))))))

Már azon vagy:)))) Amikor képes vagy megfogalmazni a problémát, félig meg is oldottad azt:))))

És mindenki másnál saját Magadat szeressed jobban:))))))))))))))))))) Majd figyeld mi történik....tedd meg:))))))))))))

''A mosoly az a fény, mely az arc ablakán világít, s jelzi, hogy a szív otthon van.''
Evelyn:)



Drága Tündérke!

A megvilágodás sokszor csak utólag Jön. De Jön, nagybetűvel, mert JÖN ;) Miután lezajlik, aminek kell, megtudod, mi miért történt, mikor még nem értetted. Csak Mindig Befelé figyelj, akkor nem tévedhetsz el.

Idő és Energia.
Néha hagyni kell, hogy az idő segitsen, múlasszon; vagy éppen forditson egyet a dolgokon. De lényeges, hogy a saját idődre is figyelj: a Te életed telik -de ami fontosabb: hogyan telik?? Nem mondom, hogy időpocsékolás, amit művelsz, hogy együtt maradsz vele /hacsak nem hosszú hónapok óta húzódik/; de én például, akkor mikor még igazán, szivből szerelemmel szerettem, sőt még akkor is, mikor nemcsak hogy szerettem, de elképesztően ragaszkodtam is hozzá -- akkor is odafigyeltem, ill. kezdtem odafigyelni magamra:
"Oké, az életem 'magán-oldala' most stagnál, vagy 'A' lesz vagy 'B', csak vesződünk, nem tudom; de attól még az életemet Élnem kell."
És elkezdtem azt a kimondhatatlan mennyiségű energiát -amit eddig Neki, a kapcsolatunknak, a veszekedéseknek, a 'se_veled_se_nélküled'-nek vagy szimplán az önsajnálatnak /mert valljuk be, van egy adag ilyenkor az emberben/ adtam- végre MAGAMRA forditani.
És képzeld, az Univerzum, Isten, vagy akárhogy is hivod, az első kis energiaráforditásokat is egy-egy nagy ajándékkal 'viszonozta'; azaz ha tettem valamit magamért, a dolgok elkezdtek csak simán 'működni'. Valahogy minden könnyebben ment mint korábban gondoltam. És ez azért történt igy, hogy felismerjem: Jó Úton Járok.

Tudod, mikor két ember egymásba szeret, az az energiákról szól. A kapcsolatok is mind-mind az energiákon alapszanak -jó a közelében lenni; jó tőle kapni, jó neki adni etc.

Na most, azon elgondolkodtál már, hogy ha Neked sincs, miből tudnál adni??

Nem tudom, nálad ez valós probléma-e, de azt tudom, hogy nagyon sokan /főleg a nők közül/ hajlamosak az önmarcagolással, tépelődéssel lassan teljesen elfeledkezni Magukról, és nem teszik fel ezt a szimpla kérdéskört maguknak, amit én feltettem:
"Hey Dia, de mit szeretnél Te most? Jó, értem, még nem törnél pálcát véglegesen a dolog fölött, de addig is.. Ez a hangulat megfelel neked? Mikor ébredtél utoljára mosolyra? Mikor nevettél utoljára csak szimplán az utcán? Mikor énekeltél utoljára?? Szerinted csak ebből a problémádból áll az életed??? Hol vannak az energiáid, az a fantasztikus harmónia, ami mindig jellemzett téged? Időnként találkozni vele, de legtöbbször csak reményvesztett szomorúságot érzek rajtad.. Vagy aggodalmat, esetleg időszakos vidámságot két borús szemöldökrántás között.. Nyisd ki a szemed és vedd észre újra, aminek 'szabadabb időkben' 'csak úgy' örülni tudtál!
És Légy Újra Önmagad"

..
Maradok továbbra is Csillagokkal Álmodó..



Ery :*

Ez egy nagy puszi! :)
..
Maradok továbbra is Csillagokkal Álmodó..



Háááát ez a kép nagyon találó ennek a gyönyörű Diának

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Kergetem a képet, és csak kergetem...

Kedves Dia!

Nagyon megindítottak soraid. Sajnos ,azért, mert egy őrületesen hasonló cipőben járok, mint amilyet te már "levetettél".
Nem is tudom mit mondjak... csak olvasom, és olvasom, és hinni nem akarom. Egyenlőre senki sem tud meggyőzni, hogy ő "nem az", "nem ő az", ő egy idea amit követek és követek, holott már rég nem az az ember néz vissza rám, amit kergetek szüntelen.

El kell gondolkodnom... sokmindenen... magamon.. az életemen... a boldogságon... a szerelmen, a szereteten... a viszonzatlan érzelmeken... az álomkép kergetésen...

"És mire a konfliktustenger végtére is darabokká repeszti az ideatükröt a szemedben Róla; mire befejezed önmagad hitegetését, hogy megváltozhat, addigra -ha szerencséd van, vagy inkább: ha lelkileg jól kezelted a helyzetet-, már nem is ragaszkodsz annyira Hozzá.
Igen, a felismerés egy néma sikolya szakitott belőlem egy darabot, mikor ráébredtem, hogy akihez ragaszkodom, az nem Ő valójában. Kivülállók persze mindig hamarabb meglátják ezt, ill. ezeket a különbségeket. Leszűrik a lényegi információt, mert a vágyak és érzelmek visszás fénye nem zavarja a képet. Ilyen volt például az édesanyám, vagy a lakótársam. Ők tudták már akkor is, mikor a szivem -görcsösen szoritva a kettőnk által majd' tökéletesre pingált képet Rólunk, Róla- még mindig kifogásokat, mentségeket keresett rég félreérthetetlen jelekként sorakozó tetteire."

Köszönöm hogy olvashattam soraid... egyenlőre most csak ennyit köszönök. A "megvilágosodás" még várat magára. Még nem akarom elhinni amit talán el kellene... még nem megy...
Még nincs annyi erő.... még nincs annyi hitem.
De tudom, hogy meglesz. És megtalálom az utamat én is.



Én köszönöm,

..hogy olvastad!
Ragyogó életet kivánok Neked!
Dia
..
Maradok továbbra is Csillagokkal Álmodó..



Nem is tudom

Nem is tudom mit írjak! Talán annyi elég: nekem nagyon tetszett! Gratulálok szépen megfogalmazott és roppant kultúrált írás!!! Megdöbbentő az éleslátás ahogy leírod a történteket.
Köszönöm már +int tanultam vmit!



Drága Nézzafénybe-Diácskám...

Csodálatosan írtál......Az uolsó 4 sort, leírtam, hogy szem elött legyen mindig.Köszönöm ! Szeretettel ölel : ágica



Happy happy bizony:))))

Nálunk a hétvégén dupla ünnep lesz!!!!

Édesanyum 75 éves lesz 11-én és édesapum 80 éves 6-án:)))))))))))) DE erre a hétvégére nem számítanak, hogy mi meglepjük őket!!!!! Nővéremmel végre nagyon jó a kapcsolat, hangulat ebben a készülődésben:)))) Már ez is csodálatossá tette a hétvégémet...és a koronája a holnapi nap, amikor konvolyban érkezünk szüleim házához...a kocsik tele finomságokkal és egy olyan tortával, ami úgy néz ki, mint egy album!!! Az egyik oldalán 3 fotó lesz nővéremék családjáról, másik oldalon pedig jómagam 3 gyerkőcömmel...és egy-egy szikrázó csillagszóró lesz rajta:)))))

Jó muffin sütést kedves kis Diácska!!!! Ide érzem az illatát:)))) Én a sajtos rudakat sütögetem meg most is, anyukámtól tanultam a receptjét:))))

Matoéknál pedig a nevemben is ölelgess meg mindenkit:))))

''A mosoly az a fény, mely az arc ablakán világít, s jelzi, hogy a szív otthon van.''
Evelyn:)



megyek megyek naa

Igen, még muffint is sütnöm kell meg boltba menni és esőben :/ Nem baj, Don't worry be happy van egész nap :))
Jól van nagyon, és várja már a költözést :)
Átadom!!!
És Köszönöm. Nagyon szép családos ünneplést és boldog szülinapot anyukádnak (ugye?)
Ölellek:
Dia
..
Maradok továbbra is Csillagokkal Álmodó..



:)

Szeretettel ölel:
Lenor öö Dia :))
S2
..
Maradok továbbra is Csillagokkal Álmodó..



Ééédes vagy!!

Kösziii :)
..
Maradok továbbra is Csillagokkal Álmodó..



Nem vagy a színházban????

Most látom csak, Te online vagy???

Színházról írtál, utána meg usgyi a Mato buliba...vagy később lesznek ezek???

Édesanyud jól van??? Üdvözlöm őt is nagy-nagy szeretettel:)))) Csodálatos lánya van:))))

''A mosoly az a fény, mely az arc ablakán világít, s jelzi, hogy a szív otthon van.''
Evelyn:)



Kedves Khadidzsa!

Örülök, hogy adhattam!
Ragyogó napot:
Dia
..
Maradok továbbra is Csillagokkal Álmodó..



Drágai Nézzafénybe Diácska!

Szavaidtól megindulva....szavaidra válaszolva....szavaidból idézek:

"Istenem, de szép is, ahogy a fák átöltözéséhez hasonlóan a szivünk is észrevétlenül ölthet más ruhát..."

....MERT NINCS SZAVAM!
....SZERETLEK!:))))))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Kedves alexander!

Tetszett az irásod. Köszönöm.
És ne aggódj, abszolút Fent vagyok!!
Dia

..
Maradok továbbra is Csillagokkal Álmodó..



Ez tetszik:))))

Juditmama megfogalmazása, miszerint Diácskánk "Csodabébi":))))) És valóban!!!! Kényszeresen jött ki belőlem is, hogy más jelzőt is használjak Diával kapcsolatban, mert nem titok, ő valóban a kis kedvencünk is lett...legalábbis sokunknak:)))) Szóval én ha őrá gondolok, mint a "Kiskedvencem" kéretszkedik be gondolataim közé, mint ahogy Macsesz drágám a "lyányom":))))

Bocsánat érte lányok, de ez amolyan anyai érzések részünkről, tudjátok a mi korunkban...:)))))))))))

Csodás hétvégétek legyen!!! Az idő ugyan pisisre sikeredett, de szívetek szeretete olyan hévvel van jelen, hogy észre sem veszitek az esőt...csak egymást:))))

''A mosoly az a fény, mely az arc ablakán világít, s jelzi, hogy a szív otthon van.''
Evelyn:)



Kedves Nézzafénybe !

Gyönyörűségesen engedted őt útjára. Megmutattad nekem azt, hogy így is lehet, hogy így kell. Hálás köszönet neked ! Szeretettel:Khadidzsa



Drága Dia!

Csodálatosan írsz! Ha nem láttalak volna már "élőben" nem is hinném el a korodat. Te vagy a mi bölcs csodabébink akiben akkora de akkora szeretet van!Ez sugárzik végig az írásodből! annak ellenére, amit megéltél , átéltél ez alatt a néhány hónap alatt, még mindíg tudsz a szép emlékekre gondolni. Sokat tanultál, tapasztaltál ebből a kapcsolatból és ezt Te is tudod! Írd ki magadból a fájdalmadat, mi meg hadd olvassuk ámulattal gyönyörü gondolataidat. Érezd Magad nagyon jól Lajosmizsén és a többi programodban is!
Szeretettel: Judit

"Csak egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."



TE

KEDVES NÉZZAFÉNYBE ! az " ORSZÁG " - alma ! de inkább ÁLMA a KEZEDBEN !!!

Gondolataid akár 231 563 210 785 975 emberhez is SZÓLHATNAK ! bár lehet egynek szántad .

Mikor " hosszú távon " értékel az ember ........ bíz ' rájön : ott és akkor cefetül fájt , " ROSSZ " volt . De ha " ez " nem történik velem , akkor ma még biztosan nem állnék sokkal sokkal " magasabb " szinten .

- bepillantva a " bűvészdobozba " :::::::::: BÍZ ' nincs " jó " és " rossz " . Vannak esetek történések az Isteni közömbösség terhével . Ezen " szemüvegen " keresztül egy képlet tünik elő , mely a három dimenziós világ " sajátossága " . A benne szereplők " felylődéséért munkálkodik " -

Természetesen , egy ilyen és hasonló eset " üzenetét " kell / fontos : a " KELL " terhe nélkül / megtalálni , elolvasni ÉRZELEM MENTESEN elemezni .
Nehéz az egyénnek , bezzeg a KÍVÜLÁLLÓ " bölcs " / " segít " is majd n+1 tanáccsal / bár Ő is benne van ám rendesen .

Hiszen az " ŐVÉ " volt , birtokolt - kötött - láncolt - fogott - szorított , esetleg kisajátított . Vagy VELE " tették " ugyanezt ......... vagy Ő önmagával ???
VAGY CSAK az ÉRZÉSBE volt " szerelmes ??? mely " alapok " nélkül a nyárral elszáll , s jő a " HŰVÖS " ősz ? Pedig a MOSOLYGÓS ősz a leglegleg .......... hiszen benne az év " termése " .

üdv alexander

- nomen est omen : nézz a fénybe ! és előre , föl , egyre FÖLJEBB -