A fokozatosság elve

Itt ahogy írtam a cimkéket,mindegyik szóról a fokozatosság elve jutott eszembe.Nagyon fontos dolognak tartom,hogy az időt kivárjuk és ne sietessük,mert minden a visszájára üthet vissza.Amikor ismerkedünk-éppen lehet,hogy életünk szerelmével- gondoljunk arra,hogy az a rengeteg információ halmaz,ami bennünk van a bennünk lévő energiával együtt,ha ezt a másikra hirtelen ráborítjuk,lehet hogy észveszejtve megrémül és elrohan.A másik,hogy az agyunk nem képes ennyi ismeretanyagot feldolgozni."Mindennek eljön az ideje."mondás mögött ott található az a bölcsesség,ami a fokozatos fejlődést bíztosítja.Engedjük magunknak arra időt,hogy a másikat megismerjük és elfogadjuk olyannak amilyen.
A belső nyugalom megteremtésével elérhetjük,hogy a másikat figyelmesen szemléljük és hogy ne akarjunk azonnal mindent rázúdítani.

Hozzászólások



Kedves Szilvo

A legtöbbet a saját tapasztalatainkból tanulunk és ha odafigyelünk az eseményekre,akkor nagy valószínűséggel nem követjük el ugyanazt a hibát.Nem rég olvastam,hogy a boldogságunkhoz csak kis mértékben járul hozzá a társunk,ahhoz hogy jól érezzük magunkat az élet többi területén is elégedetnek kell lennünk.A türelem és azt gondolom,az önuralom sokszor a segítségünkre lehet.
"Egyetlen szó létezik,ez a szív szava."



Kedves Ébredező!

Én közel egy éve veszítettem el az édesapámat és akkor ismerkedtünk össze a párommal is.Nagyon kavarogtak bennem az érzések és ki voltam éhezve a szeretetre és a vigasztalásra.Ő ott volt végig mellettem és sokszor akkor is mehettem hozzá,amikor neki egy kis magányra volt szűksége,mert érzelmileg ő sem volt a topon.Hisz ő is egy hosszú kapcsolaton van túl ami sebet ejtett a lelkén.
Most januárba valószínűleg már sok volt túl sok volt az ami feléje áramlott és majdnem elveszítettem.Beszélgettünk és talán rendeződnek a dolgok.
Azt hiszem elkövettem azt a hibát,hogy túlságosan vágytam valakire,aki szeretetet ad,hogy túl gyors tempót diktáltam és amikor ő ott volt csak a saját érzéseimmel törődtem.Nem törődtem azzal,hogy lehet hogy neki is rendeznie kell a lelkét.Szóval egyáltalán nem tartottam be a fokozatosság elvét.

"Aki nem fogadja el a fokozatosságot,úgyis visszacsúszik az alap helyzetbe és ha rájön,majd másodszorra sikerül neki a pályára állnia."



Kedves lollipop!

Örülök az azonos hullámhossznak.Én is a tapasztalatomat írtam meg és tudom,hogy a sok információ nem marad meg,viszont az érzés igen.
A saját technikám a következő az ilyen esetekben:hallgatom a történeteket és közben figyelem a testem reagálását,mivel tudjuk,hogy a tudatalatti elöbb jelzi,hogy elfogadom-e ezt a másik embert vagy sem.A testbeszédemből ez világosan kitűnik.
"Egyetlen szó létezik,ez a szív szava"
Andrea



Kedves ébredező!

Elmúlt időszakom tapasztalatai alapján ebbe a hibába, leggyakrabban a férfiak esnek.
Túl sok mindent szeretnének elárulni magukról az első találkozás alkalmával.
Van, hogy nem is vonzódik az ember a másikhoz, mint utólag kiderül, és felesleges a sok információ feldolgozása, mert az ember 3-ad napra már el is felejti... a lényeg, hogy érezzük jól magunkat együtt, amikor ismerkedünk.
Tényleg nem kell siettetni a dolgokat.
Kívánom neked, hogy a sikerrel kézenfogva járj!

lollipop



Kedves Ébredező! Én úgy gondolom,

csenge333
nagyon is a dolgok mögé tudok nézni, még akkor is, ha sokáig titkolom....



Kedves Csenge

A fokozatosságról beszéltem,mint ahogy írtam,most ezt leszűkítettem az ismerkedés területére,de ennek is meg van az oka,mint mindennek.
Szerencsére nem kell futnom,mert szeretem önmagam így a belső harmóniám is megteremtettem.Köszönöm a hozzászólásodat,kérlek nézz a dolgok mögé.:)
Szeretettel:Andrea
"Egyetlen szó létezik,ez a szív szava."



Kedves Ébredező!Kíváncsivá tettél...

csenge333
Arra gondolsz, hogy nem jó, ha valaki"rögtön" eléd tárja az életét?/Van úgy, hogy spontán megnyílunk másoknak vagy valamit el szeretnénk mondani neki...Nem lehet, hogy inkább te félsz attól, hogy a másik is kíváncsi lenne arra, ami ő megosztott veled, vagyis a TE életed bizonyos területeire??? Nem ezelől futsz kedves????