"Angyali szárnyak" meditáció

"Angyali szárnyak" meditáció

1. Ülj le egy székre egyenes háttal, és hunyd be a szemed!
2. Kösd magad a Földanyához! Érezd, ahogy gerinced alsó végéből fényszálak nyúlnak lefelé, és a földbe kapaszkodnak, mintha gyökereid lennének!
3. Haladj végig gondolataidban a csakráidon! Érzékeld őket külön-külön, a gyökércsakrádtól egészen a koronacsakráig!
4. Most figyelj a gerincedre! Érezd minden egyes csigolyádat külön-külön!
5. Ezután láss arany magocskákat, párosával, gerinced mindkét oldalán, közvetlenül a bőröd alatt! (Felülről lefelé haladj!)
6. Gerinced felső végénél kezdve képzeld el, hogy a legfelső arany maggubó hirtelen felizzik és megnyílik! Érezd és lásd, hogy egy arany szálacska nyúlik ki a gubóból!
7. Csigolyáról csigolyára haladva menj végig a gerinceden, és érezd, hogy mindegyik gubó kinyílik, és egy arany szálacska nő ki belőle! (Addig növeld őket, míg körülbelül nyolcvan centiméter hosszúak lesznek!)
8. Amit létrehoztál, azok a te szárnyaid. Lebbentsd meg őket, tekergesd őket ide-oda, nyúlj fel velük a mennyezet felé, aztán a padló felé is! Játszadozz szárnyaiddal!
9. Tegyél föl magadban egy fontos kérdést, ami válaszra vár!
10. Emeld a magasba szárnyaidat, és képzeld el, hogy érintkezik védőangyalod szárnyaival! Kérd védőangyalod, hogy válaszoljon a feltett kérdésre!
11. Figyelj befelé! A védőangyalodtól jöhet hang, kép, érzés, gondolat, stb.
12. Köszönd meg a választ (ha nincs válasz, azt is!), és engedd le szárnyaidat.
13. Húzd vissza az arany szálacskákat testedbe. Vegyél három mély lélekzetet, és az utolsó kilégzésnél nyisd ki a szemed!

Még két fontos tudnivaló:
- Ha energiával akarsz feltöltődni,
akkor érintsd össze a szárnyak végét magad előtt.
- Ha a benned lévő szeretetenergiákat akarod kisugározni,
akkor tárd szét a szárnyaidat!

Az írás "Váradi Tibor: Manifesztum 13. száma alapján készült)

Hozzászólások



:)

nyuszika ezt nagyon jó volt olvasni
és ez tény hogy nagyon meggyőző bizonyíték :)
örülök hogy elmesélted

szép napot
egyre jobban
Miki



Imádom ezt a

Imádom ezt a meditációt.
Valamelyik elmúlt télen mentem az utcán,nagyon hideg szél volt,szinte csontig hatolt a hideg.Gondoltam most kipróbálom a szárnyaimat.Gyorsan kinyitottam a jó vastag tollas szárnyaimat és összefogtam magam körül.Abban a pillanatban mintha el állt volna a szél,nem éreztem,hogy fúj és kellemes meleg lett a kabátom alatt.Mindig tudtam,hogy vannak szárnyaim,de ennél jobb bizonyíték nem kellett.

"A múltban elkövetett hiba a jövő bölcsessége!"