Ki esett mar csapdaba, attol akit szeretett? -- Mágia alatt

Filóztam rajta, h leírjam v ne a történetet... Kicsit (nagyon) személyes, ezért nehéz róla írni :)...
Az ezotériával stb. kb 10 éve találkoztam, egy ismerősöm, aki divatból foglalkozott vele, mesélt róla dolgokat. Akkor még csak nevettem az egészen; az akarat erejében hittem, és nem mindenféle képzelt energiamezőkben. Szellemek, angyalok, itt maradt lelkek? Nem, köszi :).
Aztán találkoztam a párommal. Már 7. éve együtt vagyunk. Együtt élés szinte azonnal, eljegyzés, barátnőktől kicsit irigyelt boldogság, mert hogy ez mekkora szerelem : kb ez volt mindig. Még akkor is, mikor már állandóan vitáztunk, általában csak annyit mondtak a lányok, hogy "eh, neked könnyű, téged imádnak. Különben is, ti mindketten heves természet vagytok."
Úgy másfél éve a gyerekkori álmom majdnem megvalósult. Végül mégsem. Elég nagy munka és hit állt mögötte, hogy addig elkerüljek, ergo a kudarc életem eddigi legnagyobb pofonja volt. De nem aggódtam, hanem remek tervet eszeltem ki a sikeres folytatásra :).

Ez sem jött be, és a párommal közben kemény vitákig fajultak a dolgok. Annyira, h már tanácsot kellett kérjek a tesómtól.
A tesom, mivel akkoriban ismerkedett ő is komolyabban agykontrollal, ezotériával, ilyesmivel, egy "szakértő" véleményét is kikérte, nem tom miért. A szakértő után gázos híre volt : rontás van rajtam, elég erős ráadásul. Egy fotóm alapján sütötték ki a fentit :). Kb 4 hónapos huzavona után végül hallgattam rá, és elmentem a szakértőjéhez, de annyira hittem az egészben, mint a musztáng a cowboyban =).
A találkozó után, mikor mindenféle érdekes dolgot tapasztaltam, elvégeztem reiki tanfolyamokat, újra kezdtem az agykontrollt, jóga, meditációk, titok stb.
Végül a tesóm szakértőjével történt néhány beszélgetés után meg lettem győzve, hogy a párom inkább negatív erőket képvisel, és ő maga alkalmaz rám fekete mágiás eszközöket. Azt nem tudom pl, miért is.
Ez az egész vmivel több, mint 1 év alatt alakult ki amúgy.
(A "mágia" szó lehet, h ilyesztő, de én pl úgy magyarázom magamnak, mint a fizikai világ energiáit befolyásolni tudó képességet, ami jó, ha jóra használjuk, és rossz, ha rosszra. No varázslat. A fizikát könnyebb megérteni...)

Ezért írok ide, innentől kezdve van a kérdés a fejemben, hogy akkor most mi is van?
Ügye szeretem a párom, és vagyok annyira spirituális szinten, hogy tudjam, ez saját döntésem :). Felelősséget érzek iránta és szeretetet, mert valamikor jót tett velem, de ha nem maradunk együtt utána, azt ma már megérteném.

Vegyük azt, h ő egy "nagy gonosz" :). Akkor is szeretem, tényleg nem változott semmi, sőt, azóta jobban meg tudom őt és a kapcsolatunk fogyatékosságait érteni, mert úgy látom, mintha egy csapdába esett valaki lenne, akin segíthetnék. Egy rossz útra tévedt gyerek. El lehet menni szó nélkül egy rossz útra térő gyerek mellett?
A bökkenő, h ő egyáltalán nem akarja a segítségemet. Meg az is, hogy azt mondják : itt hagyjam abba az egészet, mert elvileg csak saját magunkért vagyunk felelősek.

Az a baj, h én ezt eddig nem tudtam megtenni, sem elfogadni.
Igazam van? Nincs igazam?

Ennyi.
Volt valakinek hasonló tapasztalata?

(Kiegészítés kb 9 hónap után ) -

Kb fél évvel ez előtt, szeptemberben végül sikerült elvinnem őt egy szakértőhöz.
Nem ahhoz, akihez szerettem volna, de egy olyan személyhez, aki tőle tanult. Ahhoz vittem tehát el, aki a tesómnak mondta anno, hogy rontás, vagy legalább is, rossz energiák vannak körülöttem.

Ketten is foglalkoztak velünk. Egyszer elbeszélgettek vele, másnap még egyszer. A második nap végére kijelentették, hogy nincs rajta semmiféle negatív erő.
Ebből szerintem az is következik, hogy akkor nem alkalmaz fekete mágiát rajtam.

A két szakértőt sikerült picit emberileg megismernem, mert viszonylag gyakran találkoztunk akkoriban.
Mikor a párommal beszéltek, szinte nem ismertem rájuk. Szakmai "gyanakvásuk", ami egy negatív energiának szólt volna, eltűnt, és olyasmit mondtak, hogy a párom "mágusféle", csak nem tudatosan éli meg. (Mágus = spirituálisan fejlett tudású valaki. Én legalább is így értelmezem.)

Az egésznek két értelme már biztos volt : elkezdtem tudatosan élni az életem, és nyitott lettem a spiritualitásra. Valamint végre azon vagyok, hogy elfogadjam és szeressem saját magamat is. Ebbe bele tartozik, hogy elkezdtem újra hinni a megérzéseimben.

A Megérzéseim pedig azt mondják, hogy jó, nincs "főgonosz" , de a két szakértőm bizony manipulálva lettek a párom által.

:)
.. még tartjuk a kapcsolatot .. de szerintem nemsokára vége lesz ennek az egésznek. Igyekszem felkészülni rá, valószínű el kell engedjem. Talán egy új kapcsolata lehetne valaki mással, számára megfelelőbbel. Nagyon nem tudom. Felajánlotta, hogy találkozzunk pár hónapra, és nézzük meg, újra tudjuk- e kezdeni.
Ő könnyebben veszi, én nagyobbat puffannék.
+ , ha valaki megfelelőbbről a velem való próbálkozás miatt lemarad ?
Nem tudom eldönteni, hogy melyik oldalba feccöljek energiát ..

.. Köszönöm az eddigi tanácsokat mindenképp

Sikereket mkinek



Azta, nemsemmi nyakatekert

Azta, nemsemmi nyakatekert magyarázata egy egyszerű párkapcsolati problémának. Mágia, mi? Bizonyára. :)



Szilvacska..

, az jo hogy mar befejezodott ,-)



Kedves Lolli

de jo, hogy irtal :)
sok sikert neked is



Kedves Jo!

De "Jo"újra látni, olvasni itt téged! Alig hittem el, hogyan gondolkodsz!
Neked is sok sikert kívánok!
Lolli



sziasztok

rovid leszek

csak annyit irok ide fel, hogy a napokban sikerult teljes mertekben elfogadnom a fenti tortenetet

kb 2,5 ev nehez, maganyos periodusanak a tudatos valasztasai eredmenyekent

orulok, hogy meg 2,5 evet szantam az eletembol ennek az embernek / helyzetnek, annak ellenere, hogy piszkosul fajt minden perce, es piszkosul hatraltatott is a vele valo allando kapcsolat az uj eletem felepiteseben

de orulok neki, hogy nem forditottam neki hatat teljesen, csak hogy nekem konnyebb legyen a felejtes

vigyazni arra, hogy szandekosan ne sertsunk meg masokat,
ez nagyon fontos szerintem..

..
ha megtanuljuk szeretni a Rosszat
akkor mar semmi rossz nem lehet hatassal rank

remelem, hogy olombol aranyat fogok tudni csinalni ezzel a tudassal.. , ez mar egy masik tortenet
de a mostani befejezodott

nagyon- nagyon sok sikert mindenkinek :)



Tűz ugrás

Ha hiszel a kapcsolatodban nem sokára lesz Iván napja tó vagy folyó parton este raktok máglya rakást és 23ról 24re éjfélkor a pároddal ugorj át a tűzfelet a tűz gondoskodik a többiről. Azon személyek kik pártalanok egy éven belül az igazi tárast meglelik ha éjfélkor át ugranak a tűz felett (szavamra nálam bevált) ja csak nem életem az dologgal más az életutam). MÁGIA =GONDOLAT.



Kiegészítve ..

.. a fenti .. ha valakit érdekel a folytatás =)



Király vagy, Ágica! :D

Ritka jól ki tudod magadnak magyarázni a dolgokat. :-)
Tudod, azt is lehet ám szeretni, akit éppen elhagyunk. :-)
Engem hónapokra szokott az ilyesmi kikészíteni. :-)
Nekem is volt ám/van tanulnivalóm. :D
És azt legjobban hol is lehet? :-)
Na, pusszancs így, virtuálisan, nem bántani akarlak, ugye tudod? :-)



...

Nem azért, hogy valaki Boldog János mellé álljon, de én egyet értek azzal, amit mond. Persze azt nem vonom kétségbe, hogy Lányok,nálatok eleve más helyzet van, mint amiről János írt.
Én is úgy látom, hogy ha valami nem kerek, sokan könnyen ráhúzzák, hogy más az utunk, meg a karma meg hasonlók.. Pedig olykor lehet, hogy csak szeretetteli odafordulásal sok minden változhatna.. Még egyszer mondom, ezt nem a leírt esetekre mondom.

A Briget Jones-os témának én külön örültem. Nagyon sokszor láttam a filmet ( talán nem véletlen.. gyakran hasonlítanak hozzá, amilyen dilis meg hebehurgya tudok lenni néha napján:) )
Az a véleményem, hogy sokszor túl misztifikáljuk meg spiritualizáljuk a dolgokat és helyzeteket, ahelyett, hogy csak egyszerűen szeretnénk.. jól szeretnénk...

Sziasztok. Meli



Sziasztok! Elnézést kérek a

Sziasztok!

Elnézést kérek a tegnapi kirohanásomért, főleg Jánostól. Tudom, hogy nem az én hsz-emhez szólt, csak valahogy ezt a csapdábaesés dolgot annyira átérzem mivel én is benne vagyok egy olyan szituban amikor a szeretet már csak visszahúz attól, hogy teljesen pontot tegyek az ügy végére és tovább tudjak lépni. Valahogy ez jött ki belőlem tegnap, ezt szerintem mindenki észrevette, túlzottan személyesre sikerült ez így igaz.
Annyiban Origaminak is igaza van, hogy tudom miért pont ezt az embert kaptam ki (nem szokásom elbújni a felelősség alól), de a döntés sokszor nem olyan egyszerű mint ahogy azt gondolja az ember. A szeretet a legerősebb kötelék és az pedig nem döntés kérdése, viszont hatalmas ereje van. Ennyi.



No ulláccik ez félre ment egészen :))

Ha fenntartod.. fenn tartod.

Akkor további minden jót mindenkinek.. :)



Jani,

mivel a cikkre reagáltál : a Brigite -s hasonlatot én is fenntartással kezelem, ha megérted.
Kicsit elhamarkodottan írtál =
*a rosszabb dolgokat nem írtam le ; nem akarom, hogy publikusak legyenek. Nem "csakviták"ról van szó.
Félreérthetően írtam, egy pont neked :).
Szerintem mindig mondjuk el magunknak, mielőtt véleményt alkotunk , hogy nem csak annyi igazság létezik a dolgokban, amit látunk. Az igazságoknak is van felszíne. Ez pedig olyan, mint a jéghegy : annak alig 1/9 része látszik a víz színe felett ; a többit alá kell képzelni : egy pont nekem :).*

Szép sikereket neked is.
<).

(a *os megjegyzést utólag tettem hozzá, ha nem baj)



Naaaaaaa.........

Naaaaaaa.........



Semmi gond.. Kedves Nettike :)

Lehet hogy én értettem félre a..."... miután János ilyen Bridget Johns-os példákkal jön.."-t..

Én kérek elnézést :DDD



"....most mit tegyen. Legyen

"....most mit tegyen. Legyen mártír, kínlódjon még jó darabig a szeretet nevében vagy pedig szeresse saját magát is annyira, hogy belássa ő mindendt megpróbált, megtett de nem veheti át a másik ember terhét, nem oldhatja meg a másik ember életét és akkor saját maga mellett dönt. Igen tovább kell menni."- Ágicával egyetértek.

Ja, a pszichiátria a saját kapcsolatára vonatkozott, sztem nem akart "támadni" téged, Boldog János:) . de bocs, hogy belevauvau :))



Jól tetted, hogy felhúztad magad..

.. minek az a nagy nyugalom :))
De asszem rossz irányba lövöldözöd a nyilaidat, nem én vagyok a te embered.. (nem is nagyon értem, hogy mi bajod velem)

Én ugyan is inkább IO cikkéhez szóltam hozzá.. és ő egy szóval sem írt önpusztításról, sem pedig pszichiátriáról.. sőt inkább valami olyasmit írt, hogy sokat veszekednek, mert nem értenek egyet, mind ketten heves vérmérsékletűek, és igazából szeretik egymást, mármint amit ki tudtam következtetni a leírtakból.. (bár lehet, hogy tévedek)

Egy szóval sem írtam, hogy minden nő legyen mártír és áldozza fel magát egy férfi oltárán. (nem tom melyik részből olvastad ki)
Csak arra próbáltam igen szerényen (kár hogy nincsenek még kisebb betűk) felhívni a Briget Jones-os jelenettel a figyelmet, hogy az emberek hajlamosak túlzásokba esni, amikor a negativítás felmerül vagy párkapcsolati problémájuk van (amit a film készítői is jelezni szerettek volna).

Bocs hogy nem olvastam el a te hsz.-eidet (sem) de balgán azt gondoltam, hogy elég ha a cikkhez írok, néhány keresetlen szót.. és nem szólítok meg mindenkit, akinek a neve itten felugrik az oldalon.. de látom már hiba volt..
Elnézésedet kérem, a figyelmetlenségemért ígérem többet nem fog előfordulni..

Részemről a kérdést ezennel lezártnak tekintem és semmilyen formában nem kívánom folytatni..

Sok sikert mindenhez :D



Hát, igen, mindennek van OKA, Ágica.

Vajon Te miben egyeztél meg azzal az emberrel, akit bevonzottál magadnak? :-)
Milyen negatív tulajdonságodat vetítetted ki rá, és távolítottad el a rosszat így magadtól?
És MIÉRT szenvedtél mellette évekig?
Ez ugyanis a Te döntésed volt.
Ezek az OKOK, a fránya OKOK. :D



Ehhez muszáj hozzászólnom.

Ehhez muszáj hozzászólnom. Szerintem itt a nők többsége (de lehet, hogy csak én látom így) nem arról panaszkodik lehúzás gyanánt, hogy egynémely pasi "csupán" nem ért vele egyet. Szerintem itt sokkal durvább dolgokon átmentek lelkileg azok akik ehhez a témához hozzászóltak. Nem hiszem, hogy többségünk megijedt volna attól, hogy a másiknak éppen rossz a kedve és az lehúzza. Igen lehet valaki jó ember amellett, hogy bazi nagy negatív energiái vannak és lehet őket nagyon szeretni (mint ahogy tettük, tesszük is) és valóban aki kijön egy ilyen kapcsolatból az tuti hogy gyémántot visz magával mert az is tény, hogy az ilyen kapcsolatokból nagyon sokat lehet tanulni, tapasztalni. DEEEEE azért van egy határ amikor már betelik az a pohár, amikor az ember a szíve, lelke összes csöppjét is odaadja annak a másiknak és csak ad és csak ad és az a másik meg folyton fájdalmat okoz (nem holmi kis véleménykülönbséggel és talán nem is szándékosan), és éppen azért tud fájni mert szeretjük mindennek ellenére, és rájövünk hogy hiába teszünk meg mindent akkor igenis eljön egy pont amikor már annyira fáj az egész és annyira rossz, hogy az ember eldöntheti vagy tönkremegyek vele együtt, vagy pedig lépek és igyekszem legalább a saját életemet rendbentartani. Szerintem ilyen az amikor az ember szakít avval, hogy lehúzzák. Hogy ez a pont mikor jön el, az lehet egy Bridget Johns-os durci de nagyon-nagyon komoly és súlyos dolgok is lehetnek. Akik itt hozzászóltak nem a durcis fajtából valók, hiszen pont az a lényege ennek a vitának, hogy az ember szereti azt a bizonyos pasit akkor is amikor már nagyonfáj, amikor már nagyon rossz, és elért ahhoz a bizonyos ponthoz és azon gyötrődik most mit tegyen. Legyen mártír, kínlódjon még jó darabig a szeretet nevében vagy pedig szeresse saját magát is annyira, hogy belássa ő mindendt megpróbált, megtett de nem veheti át a másik ember terhét, nem oldhatja meg a másik ember életét és akkor saját maga mellett dönt. Igen tovább kell menni.

Bocsesz kicsit elragadott a hév, miután János ilyen Bridget Johns-os példákkal jön miközben én a három év alatt azon voltam hogy kihozzam a srácot az önpusztításból, a pszichiátriára mászkáltam vele, kifizettem egy év alatt a fizetésemből 200.000 forint adósságot amit csak úgy a felelőtlenségével a nyakamba ragasztott, x nőért volt oda közben és én akkor is ott áltam mellette és a barátja voltam. Hát köszönöm szépen szeretem most is a srácot, mert lehet szeretni sok jót is kaptam tőle de valahogy már hiába akar feleségül venni nincsen hozzá kedvem. Vajon miért???
Hú egy kicsit fölhúztam magam bocsi...

Persze aki akar mártír lenni legyen. Az olyan jó ugye?



Nos egen..

Asszem akik nagyon belemerülnek az ezoba és nagyon, nagyon, nagyon haladni akarnak a "létrán" a megvilágosodás felé, bármit is jelent ez.. (bár szerintem fogalmunk nincs mi is az a "szellemi fejődés".)

No azt akarom kihozni belőle, hogy a "negatív" energiákat már elkönyvelik valami borzalmas rossznak.. azt hogy valaki dühös vagy szomorú.. főleg azt hogy NEM AZT AKARJA MINT ÉN.. NEM ÉRT EGYET VELEM.. nem jó.. egyenesen rossz karma, amit kerülni kell, mert lehúz... és nem haladok.

Kíváncsi vagyok, hová akar elérni???

Azt gondolom, hogy egy kicsit túlzásba lehet esni a negatívság bűnnek való kikiáltása által.

Nem rég láttam a Briget Jones II.-t ahol is a csaj egy thai börtönben csücsül és panaszkodik a többi "lakónak" hogy szakított a pasijával mert az borzalmasan bánt vele..
Erre a többiek is mondják, hogy óóó igen megértelek, az én pasim is rosszul bánt velem.. rászoktatott a kábítószerre és prostit csinált belőlem.. az enyém meg folyton vert... az enyém meg elszedte az összes pénzem.. Briget meg persze bőszen hallgatott és buzgón bólogatott, mert az ő pasijának mindössze annyi volt a bűne, hogy nem értett egyet vele..

Engem elgondolkodtatott ez a dolog.. attól, hogy valakinek negatív energiái vannak, még lehet jó ember.. és az hogy nem olyan mint amilyennek szeretnéd, még szerethet szíve minden szeretetével... és kikiáltani valami nagy gonosznak, enyhén szólva is túlzásnak tartom.

Az hogy szereted, azt gondolom a szívedből jön.. és az, hogy a "negatívsága" miatt szakíts vele inkább az elméd, és (amint látom a környezeted súgja)
Tedd amit jónak látsz..

Sok sikert mindenhez :DD



valahol e mellett

pedig mindannak, amit írtam, semmi előrevivő szerepe nincs, ezek csak rebellis, akadályozó gondolatok. De akkor is fáj, hogy én sem vagyok olyan, aki tud segíteni, és hogy mennyieknek van szüksége segítségre.
(Nem a (volt) páromról írok.)



hali,

" ha valaki lehúz, a haladás nekünk is nehezebb " (ez nem új de néha jó emlékezni rá) , és Netti levele úgy cakkpakk voltak a "legrámillőbb" hozzászólások (így gondolom kb, csak még nem tartok ott, ahol te, Netti), de köszi mindenkinek

Azzal, hogy mindent, ami velünk történik, mi vonzunk magunkhoz, nem tudom, hogy egyet értsek- e ;
nem most hallom először persze, de vannak olyan tényleg szörnyű dolgok az életben, amit , tanulási folyamat ide oda , elfogadhatatlannak tartok, hogy megtörténhetnek.
Ha így is van, akkor magával a rendszerrel nem értek egyet, és nem hiszem azt sem, hogy igazságos azért leszületni, hogy az életünk 90%át átszenvedjük, mert a saját hibáinkból tanulni kell . Az életnek szépnek és játéknak kellene lennie, nem "addig verjük a gyereket, míg meg nem érti" "sulirendszer" ... , és a Titok alkalmazása ugyan irtó fontos, de nem mindenkinek sikerül, minden igyekezete ellenére,

az energia és a siker / szerencse a mi saját pozitív gondolatainkból születnek, és kicsi teremtők vagyunk mindannyian, oké, de semmiből senki nem tud önmagának elég erős teremtést létrehozni =
ha csak a saját fejlődésünkkel vagyunk elfoglalva, mert kevés az igazán olyan ember, aki ha ad energiát, is marad neki elég, szóval akaratlanul vannak olyanok, akik halmozzák és halmozzák a karmáikat, mert nincs elég olyan lélek, aki tudna segíteni -- ez sem helyes sztem.

(Nem magamról beszélek itt. Hanem azokról , akiknek mással is meg kell küzdeniük, mert ha az én bajomat ennyire rossz megélni, el tudom (?) képzelni a többit...)

Még nem találkoztam olyan emberrel, akivel hasonló dolgokban egyet értettünk volna <)



csak az én véleményem...

Szerintem a rontás csak azon működik, aki hisz benne.
Egyébként: én 9 évig (!!) voltam egy ilyen karrrrmikus, "az Isten is egymásnak teremtett titeket, és mindketten erős egyéniségek vagytok", igaz szerelem kapcsolatban, feleslegesen....bár, ha belegondolok, szinte mindent, ami most a boldogságomat okozza, ezidő alatt tanultam. Szóval mégiscsak hálás lehetek ezért.
Én azt tudom mondani, amit nekem is mondtak akkor és nem fogadtam meg jó sokáig; hogy nem érdemes egy olyan kapcsolatban vergődni, amiben nem haladtok előre. Hiába a "majd én azt tudom, és megoldom" hozzáállás, ha a párod nem képes erre, és minden hatástalan nála. A keménység, a tükör állítása, a megengedő, befogadó, "csak tiszta szeretet" próbálkozások. Az, hogy azt csak te tudod, hogy ő milyen, és más nem látja, ezért is te tudsz a legjobban segíteni neki....gondolom ezt érzed....nem tudom.....nem akarok tanácsokat osztogatni (mert akkor azt mondanám hagyd ott...de azt elmondom, hogy az én esetemben lehetetlennek tartottam, hogy valaha is megszűnjön az, hogy közünk van egymáshoz....pláne meg az, hogy mást szeressek....ezért nem tudtam elengedni....amikor meg megpróbáltam, ő mindig visszajött...szóval nehéz...
de sikerült. És képzeld, nem kudarcot éreztem, hogy nem sikerült őt "megmentenem", hanem felszabadultam, ÓRIÁSI könnyebbség lepett meg és....szóval leírhatatlan érzés.
És ezután jött a nagybetűs igazi kapcsolat: teljes harmóniában élünk, elmondhatatlan. Ja, és ő lett a férjem:))) Úgyhogy: "Harcra fel, győzni kell" :))) Önmagadért!



Mindaz ami veled történik azt te..

Mindaz ami veled történt, és történik tudom egy kicsit furán hangzik de, te vonzottad magadhoz, és te vonzod a jövő történéseit is. Azért hogy tanulj belőle. Ahhoz hogy változtatni tudj a történéseken neked kell változnod először. Erre van megoldás, de csak is te változtathatod meg senki nem teheti meg helyetted.
Szia Évi



Kedves sober

"...szerettem volna a masikon segiteni, aki reszben miattam kerult oda,.."
"...meg elofordulnak "hibak"...csak azokat nem tudom,hogy hogyan kezeljem."
A lelkiismeretfurrdallast a legnehezebb elviselni.
A hibakat vagy elkeruljuk vagy ha mar megtettuk,kijavitjuk.
Tiszta lelkiismerettel minden sokkal konnyebb!:)

Szeretettel,
felebarat



Nah, nő létedre kerülni a felelősséget!

Nem semmi! :-)
Tényleg egyre jobban elfajul ez a világ! :D :D :D
Nem szükséges áldozatnak lenni, ha ezt érzed, akkor annak OKA van.
Mi lehet az ok?
És milyen régről származik?
Ezt is csak TE tudhatod. :-)



Nem-nem, én nem hibáztatok

Nem-nem, én nem hibáztatok mást a velem történtekért, csak ha most kilépek a mókuskerékből a saját egészségem/boldogságom miatt, szerettem volna a másiknak segíteni, aki részben miattam került oda, ahol most van. Legközelebb próbálok hamarabb kapcsolni....de a gyakorlatban még mindig nem tudom, hogyan kell jól a vonzás törvényét alkalmazni azt hiszem...mikor kell elhagynom valakit és mikor kell pozitívan felé fordulni és megpróbálni megoldani a problémát. Sajnos olyan szinten még nem vagyok, hogy folyamatosan magas szinten rezegjek, még előfordulnak "hibák"...csak azokat nem tudom, hogy hogyan kezeljem.
Milyen asszony?:D Lány vagyok!:)



Akkor rövidebb leszek, Sober.

"Lehúzni" csak azt lehet, aki meg akarja tapasztalni, milyen lent.
EGYEDÜL TE vagy a SAJÁT életedért a felelős, de könnyebb az asszonyra kenni a dolgot, igaz? :-)
Hát, van ilyen.



Kedves Origami, honnan vehető

Kedves Origami,

honnan vehető észre kezdeti stádiumban, ha valaki "húz lefelé"? Mikor tudunk úgy kilépni az egészből, hogy megőrizzük a magas rezgési szintünket? Ha már késő, hogy lehet könnyen helyrejönni?
Én nagyon sokáig boldog és elégedett voltam, utána valami kicsit rosszabb lett, de hittem benne, hogy tudok rajta segíteni pozitív gondolatokkal, rezgésekkel, tettekkel, a másik biztatásával... erre következő nap hirtelen 1000 m mélyen találtam magam.
A másikon segíteni már nem tudok (volt kedvesem), hogy álljak újra talpra? Sajnálom, mert a legjobb barátja is én vagyok, de ha még szenvedünk tovább így, tönkremegyünk mindketten. Nem tudom mi adjon nekem erőt, ha tudom, hogy az is szenved, akit szeretek. Ha ő így lenne boldog nélkülem, akkor helyrejönnék (mint máskor is), de így....



Kedves Csillagvándor!

Senki sem "húzhatja le" azt, aki VALÓBAN tiszta úton jár.
"Lehúzni" csak azt lehet, aki meg akarja tapasztalni, milyen lent.
A felelősséget nem más nyakába kellene varrni a SAJÁT életedért!



Talán túlságosan ragaszkodsz

Talán túlságosan ragaszkodsz a gondlathoz,hogy segíts rajta és ezért egyre többet vonzol ebből az életedbe.

A másik,ami eszembe jutott,hogy azért nem tudsz segíteni,mert ő még nem tart ott, ahol te.
De lehet a dologban férfiúi büszkeség is vagy mindkettő.

Ha így folytatod minden energiádat felemészti.

Voltam lényegét tekintve hasonló esetben: el kell engedni a dolgot és a megoldás magától megérkezik.
Gondolj arra,hogy ez a probléma már megoldódott és az a valóságod.

A többit hagyd az univerzumra vagy a sorsra, a gondviselésre.....nem tudom te hogy nevezed.

Képzrld el,hogy megteremthesd!