Korfu a béke és megtisztulás szigete

Korfu. Csodás sziget. Idén ott nyaraltam egy hetet édesanyámmal, csak mi kettesben.
Míg itthon voltam nem tudtam mennyi üzenete lesz számomra ennek a kiruccanásnak.
Amióta önálló életet élek (lassan 20 éve) Anyával nem voltunk kettesben sehol. Tele voltam várakózással mert köztünk nagyon jó a kapcsolat és minden nap beszélünk telefonon, és minden hétvégén összefutunk de nagy beszélgetésekre sosincs időnk.
Milyen fura, hogy egy hét után teljesen feltöltődve, rengeteg információval vissza térve még jobban át értékeltem az életemet.
Tudjátok Én egy nagyon szerencsés ember vagyok. Eddig is tudtam de valahogy egyre mélyebben él bennem ez a dolog.
Gyönyörű tájakon jártunk és annyit nevettünk. Jaj de édesek voltak azok a napok. A görög emberek amilyen hangosak annyira szelídek. Szerettem ott lenni. Az illatok, a nap melege, a tenger kéksége, a leánderek színpompája teljesen áthelyezett egy másik világba. Szó szerint értem. Egy hét alatt a testem is el kezdett változni. Az a nyugalom, biztonság ami ott körül vett elmondhatatlan. Semmi stressz csak nyugalom. Mellettünk olaszok laktak, egyfolytában kiabáltak (de érezhető volt, hogy nem agresszióból, ha nem mert ilyenek) de az sem zavart.
Teljesen kislány lehettem újra, Anyám meg újra az Anyám, mert átadtam magam neki. Hagytam, hogy oktasson, hagytam, hogy óvatosságra intsen. Olyan felhőtlenül szerettük egymást mint kisgyermek koromban. Gondolom értitek mire akarok kilyukadni.

Aztán ahogy esténként a párommal beszéltünk telefonon. Itthon is tudtam mennyire fontos nekem és bizonyára Ő is tudta mennyire fontos vagyok neki, de ez a távolság ami csak repülővel enyhíthető igen nagy. Jó volt haza gondolni hozzá, és a szerelem ami eddig is élt bennem annyira felerősödőt, hogy szinte duplájára nőtt a szívem tőle. Jó volt tudni, hogy várnak haza. A nagylányom aki egész nyáron alig volt otthon most tobzódott az anyja nélkül. Hát igen kérem szépen a távolság emberek között igen hasznos tud lenni. Rég éreztem a hiányukat mert itthon minden nap együtt vagyunk. Belém hasított mennyire természetes tud lenni az életünk. Jó volt végig gondolnom, hogy mennyire szerencsés ember is vagyok. Anyám azon túl, hogy világra hozott és felnevelt egy ritka remek ember és a humora, hát most is mosolyra fakad a szám ahogy eszembe jutnak a beszólásai.
A párom egy kivételes férfi, akinek fontos a családja és ezt úgy értem, ahogy gondoskodik rólunk, ahogy félt minket, ahogy szeret minket. 20 évet vártam rá, de megkaptam Őt Isten adományaként.
A lányom aki még csak most tanulja az élet rejtelmeit, a korához képest most „normális” kis emberke.
Édes ahogy kezd nővé válni, és mert az édesanyja a lábát lógatta a sós vízben átvette addig a háztartási feladatokat. (amióta itthon vagyok valahogy elfelejtette újra)
Biztos páran gondolódtok azon, hogy ezeket miért osztom meg veletek, de számomra egy új korszak nyílt meg. Mert örömmel tölt el, hogy milyen jól megy a sorsom. A nehézségek is elkerülnek egy ideje. Gördülékeny minden, de ehhez el kellett 1200 km-et utaznom, hogy felismerjem.
Sok magyar lány él kint Korfu szigetén, oda mentek férjhez. Akikkel beszélgettem egyik sem akar már haza jönni, de látogatóba sem. Először nem értettem, sőt kicsit nehezményeztem ezt, de aztán rájöttem, hogy a kinti nyugalom mekkora biztonságot ad. Pedig nagyon egyszerűen élnek.
Nekünk a panzióba mindenből csak kettő volt. Tányér, pohár, kés, kanál stb. Nem volt mikró se televízió, de még rádió sem. És tudjátok mit fel sem tűnt, csak amikor itthon beszélgettünk róla. Megvoltunk szépen mert így kényelmes volt. Legalább mindig el volt mosogatva.
Most itthon jövök rá, hiába szerető család és egyelőre nehézség nélküli élet, megint nyugtalanság és feszültség van bennem. Hiányzik az a végtelen más energia ami azt a szigetet körül lengi. Ami az ott élő emberekből száll ki nap mint nap. Valami más fajta egységrendszer amitől olyan másfajta világ az. Tudatosodott bennem, hogy egyre többet kell igen is áldoznom arra, hogy magyarok között is ez legyen. El kell kezdeni a békés együttélést embertársainkkal. Minden hosszú út egy lépéssel kezdődik és ha képes vagyok rá, talán így tudok hatni a körülöttem élőkre is. Szeretni jó, tartozni valahová jó, várni és várva lenni. Nagyon vágyom arra, hogy amit kint megtapasztaltam az a mi kis országunkban is úgy legyen.
És igen bár én szerencsés vagyok mert nekem az otthonomban béke van és nyugalom. Szerető embereket látok benne akiket viszont szeretek.
Az üzenet számomra az volt, hogy még jobban becsüljem meg őket, és a hiány nem általuk volt, hanem az, hogy az országunkban nincs béke.
Vissza vágyom Korfura illetve szívesen áthoznám onnan az energiákat, de ezt nem lehet. Erre csak a magyar emberek lennének képesek, hogy pozitívabbak legyenek.
Most legszívesebben becsomagolnék a drágáimmal együtt és vissza mennék a béke szigetére.

Köszönöm, hogy megoszthattam veletek azt ami bennem életre kelt.

Címkék:

Hozzászólások



Végig gondoltam

Kedves Admin! Sajnálom ha nem értetted meg a lényegét írásomnak. Úgy gondolom azért mert Magyarországra születik valaki még nem biztos, hogy ott találja meg a békéjét. Már csak azért sem, mert Én esetemben mindenem meg van. Nem szenvedek semmiben hiányt. Egészség, család, otthon, pénz, szerelem, gyerek. Mindenem meg van!!!!!!! Velük az otthonomban érzem azt amit kint a szigeten. De ahogy kilépek az ajtón, már nem!!!! Korfun éreztem azt a nyugalmat ami lelkemnek kívánnék itthon. Nem hiszek azokban a magasztós dumákban, hogy aki a saját országában nem találja a helyét vele van a baj. Ez nem feltétlenül igaz mindig.



nekem itthon van a béke

nekem itthon van a béke szigete, ha külföldre megyek, akkor lehet hogy sok kalandot találok, de egy idő után haza vágyom és nem a világvégére. korfun is jártam, számomra mást jelentett. ha számodra a "világvégén" van a nyugalom, akkor érdemes elgondolkodni hogy miért van ez, és mi az amin itthon változtatni kellene...



Kedves Rózsafa!

Ezt nagyon jó érzésekkel olvastam végig, köszönöm!:)))

Szeretettel: E R Y
Élj a Szíved Erejével!



Nagyon sok van.

Nyugtató volt még azokat is hallgatni.



Inkább a kabócáké szerintem:-)

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
A nevetés a legfőbb szentség.
Micimackó sokkal jobban szeret téged!
A szabad gondolkodás mindenkinek kijár, akárcsak a széles látókör.