A TÁNC

Megfeledkeztem egy alapvető éltető elememről.
Mindenkinek megvan a sajátja. Az, amitől feltöltődik, amitől megkapja azt az erőt, ami előrébb viszi. Nekem ez a TÁNC. Konkrét stílus, forma nélküli, egyedül az ösztöneimre hallgatva táncolt TÁNC.
A zene, mindig hangulatfüggő, de dinamikusnak kell lennie, hogy kiadjam a bennem lévő feszültséget és táplálkozzak újabb erővel.
Egy páran már megkérdezték, hogy miért nem táncolok hivatalosan. Hát többféle hivatalos verzióm létezik:
1. A műtött térdem nem bírja. Ez részben igaz. Elkezdtem a standard és latint, és utána egész este borogattam, mert akkora lett mint a combom. Csak egy kérdés motoszkál ilyenkor mindig bennem: miért nem fáj soha, miért nem duzzad fel, amikor órákat táncolok egymagamban és hát nem igazából kímélem? Ez még egy kicsit rejtélyes a számomra.
2. Öreg vagyok már hozzá, fiatalon kellett volna kezdenem. Ez is igaz, hiszen sok profi pici korától kezdve táncol. Akkor apám, akivel viszont nem ez volt a helyzet, mégis miért nyert zonden classe-ban savaria táncversenyeket?
3. Lámpalázam van. Ez is részben igaz. Bár egy lépést már megtettem ennek leküzdésére, amikor elmentem a szépségversenyre.

De igazából a szívem mélyén tudom a választ, csak ezt nehéz megmagyarázni.
A TÁNC számomra egy nagyon intim dolog. Testbeszéd és én amikor az ősi ösztöneimtől hajtva táncolok, akkor kitárulkozok és lemeztelenítem magam. Egyrészt ezt az oldalamat nem szeretem másnak megmutatni, mert maszktól mentes, izzadt önmagamat adom. Voltaképp: AZ VAGYOK ÉN, AMIKOR TÁNCOLOK. És én ezt senki kezébe betenni nem akarom.

Amikor buliba, diszkóba, bálba stb stb... megyek akkor is táncolok, de az egy TÁNC-light. Egyrészt, mert a tánc kifejező eszköz és ha férfi van a közelben, félre is értheti. Nha igen, ez meg a másik. Miért hiszi mindenki azt, hogyha egy nő táncikál, akkor a mozdulataival hivogatja a másikat? Hát igen, azért, amit fent írtam. A tánc egy ősi ösztön, ami bennünk munkál. Ez olyan, mint egy festmény. Akiben van művész véna, az érti, hogy miről van szó. Vagy egy vers, ahol a sorok között kell olvasni. A tánc a párválasztás egyik eszköze. Hány kultúra épül eköré? No persze nem a francia négyesről beszélek.... Vicces nem, hogy e kor táncainak kitalálói, mennyire tisztában voltak azzal, hogy a tánc mit is jelent és micsoda forradalom volt a keringő megjelenése!
Huh, egy kicsit elkalandoztam.
Aki érti a tánc testbeszéddel kifejeződő szavait, az figyel fel a táncoló alakokra.
Ezért imádtam mindig is a balettet. Hát kellenek szavak egy oly csodás történethez, mint a Hattyúk tava? A Zorba a görög? A Diótörő? Mindent elbeszél a táncosok teste... És én imádom a balettet. Kislány és kamasz koromban sok balettet láttam. Még kedvenc táncosom is volt :) És úgy hiányzik nekem a balett!!! Csak az embereket nem vonza, nem érdekli, vagy nem érti, vagy még soha nem látott...

Egy szó mint száz, ha tánc, akkor önmagamban tudok kiteljesedni.

Miért szánok ennek a "jelentéktelen" dolognak ennyit? Mert nekem nagyon fontos és ez az én blogom :)
És boldog vagyok, hogy újra felfedeztem ennek a fontosságát.

Ettől rendben mennek a dolgaim... :)
És még oly borús napon is, mint ez a mai, tudok mosolyogni :)

Hozzászólások



A tánchoz :)

Kedves István,

nagyon jól fejezted ki azt, amit én cikornyásabban és hosszadalmasabban próbáltam megfogalmazni. De nagyon igazad van:
"Ha engedjük magunkat, hogy a zene átjárja az egész lényünket, hogy belülről mozgasson, akkor ez valóban éltető energiaforrás tud lenni."
Lehet, hogy csak ennyit kellett volna írnom :)

Sajnos még nem láttalak téged. Nemrégiben egy tárgyalásom során ismerkedtem meg egy hölggyel, aki megajándékozott engem a "Titok" című filmmel. Azt hiszem sikerült megtalálnom a választ arra, ami már régóta motoszkál bennem, csak még nem tudtam megfogalmazni. Ez most történt hétfőn :)
Úgyhogy friss "Titok-ismerő-vagyok". :)

Bízom benne, hogy lesz még találkozó, ahol személyesen is találkozhatunk...



Kedves Pszichogirl!!

A tánc a szemen kívül a másik tükör,melyen keresztül valaki lelkét megismerjük.
Csak táncolj tovább!!!
Gyönyörűséges...
Szeretettel:Ercsike



Drága István!

Az első pillanatban láttam:-)))
Tipikus táncos tested van,és valóban "elég jó az attitűdöd":-))
Szeretettel:Ercsike



Még mindig a tánc.

Imádom azt az érzést amikor magával ragad a zene, a szám a fülemig ér a boldogságtól és táncra perdülök. Nem zavar mások véleménye. Ez gyönyör!
Táncra fel barátaim!



A Tánc:)))

A tánc egy vízszintes vágy, függőleges kifejeződése!

Csillagvirágos ölelgetésem

Ha egy lépést teszel a kegyelem felé, az ezer lépést tesz Feléd!



A Tánc:)))

A tánc egy vízszintes vágy, függőleges kifejeződése!

Csillagvirágos ölelgetésem

Ha egy lépést teszel a kegyelem felé, az ezer lépést tesz Feléd!



A tánc - folytatás

Kedves Pszichogirl!

Csatalkozhatom a gondolataidhoz? Bízom benne, hogy igen :)

Nagyon megörült a lelkem, amikor a táncról és annak szerepéről írtál. Aki már személyesen találkozott velem a két margitszigeti találkozón az láthatta rajtam, hogy elég jó az attitűdöm :) Most elárulom a titkot, hogy mit láthattok rajtam: lassan 19 éve a tánc az életem nagyon fontos része, ez már egyfajta életforma. Ha engedjük magunkat, hogy a zene átjárja az egész lényünket, hogy belülről mozgasson, akkor ez valóban éltető energiaforrás tud lenni. Én is úgy vagyok vele, hogy bármilyen szinten is vagyok az érzelmi skálán, egy jó buli, egy jó tánc mindig képes nagyon magasra emelni. Aki még nem próbálta annak én is ajánlom. Tudjátok, ilyen nem létezik, hogy "én nem vagyok olyan, ez nekem nem, megy, nekem nincs érzékem a tánchoz, ehhez már túl öreg vagyok" stb-stb. Egyszerűen engedd át magad az érzésnek, engedd áramoltatni magadban azt a zenét, ami neked tetszik.

Kedves Pshichogirl, hát igen, én is nagy táncrajongó vagyok, standard, latin, salsa és az sem kizárt, hogy már nem találkoztunk valahol :)

FG / István

"Azzá válsz, amire gondolsz!"