thesecret.hu

Buddha beszélt híveinek arról, hogy az átlag ember a tudását kivetíti a világra és abban tájékozódik és nem az eredeti világban! Ha egy erdőt lát azt előző élményeiből való erdőnek azonosítja be és úgy viszonyul hozzá ahogyan az előző erdőhöz viszonyulna: gondolataiban jár. Tovább »

A Lilith (inverzió) és a keresztény beavatás VIII-ik rész

VIII. A krisztusi (Buddha) állapot és a misztikus kábulat ellentéte Tovább »

1. Az ember legnagyobb ellensége önmaga.
2. Az ember legnagyobb butasága a hazugság.
3. Az ember legnagyobb bukása az önteltség.
4. Az ember legnagyobb szenvedése az irigység.
5. Az ember legnagyobb tévedése saját maga elvesztése.
6. Az ember legnagyobb bűne saját szüleinek a feladása.
7. Az ember sajnálni való tulajdonsága, önbizalmának a hiánya. Tovább »

Zen: Benne vagy a cselekvésben.

Akkor éled igazán az életed ha amit elhatározol, egyből megteszed.

Cselekvés.

Egyszer egy ember elment Buddhához.
Valószínűleg legalább akkora forradalmár volt, mint Marcuse vagy más, hasonló kaliber…
Eljött Buddhához, és azt kérdezte:

– Mondd meg nekem, hogyan szolgálhatnék másokat.
Mélységes részvét van bennem, és szeretnék mindenkit boldoggá tenni. Tovább »

"Képzelje el, hogy ezen a Földön
kizárólag csak Buddhák laknak,
hogy minden lény, akivel találkozik,
megvilágosodott, csak ön nem.
Képzelje el, hogy minden Buddha
azért van itt, hogy önt tanítsa.
Mindenki akivel találkozik,
mindent az ön érdekében tesz;
minden viselkedés csak egy célt
szolgál, azt, hogy olyan tanítást és
akadályokat hozzon ön elé, amelyekre Tovább »

Volt egyszer egy közel két és fél méter magas Buddhát ábrázoló betonszobor Bankok közepén. Nem számított igazi műalkotásnak és az emberek sem tisztelték vallási jelképként. Figyelemre sem méltatták.
Aztán évekkel később egy buddhista szerzetes a templomba vitte a szobrot. Szállítás közben a szobor megsérült, megrepedt és betondarabok estek le róla.
Ekkor a szerzetes észrevett valamit: Tovább »

Tudom, hogy tudjátok :)))
Ezt tegnap kaptam, én eddig különösebben nem "ügyeltem a részletekre"...de most, de most!!! :))
Hátha támpontokat ad másnak is:

http://azirastukreben.hu/ebook/tizmillioszoros_nap.pdf

Szeretettel ölellek át Benneteket :)))

Hűségesen olvastam Buddha beszédeit, meditáltam rajtuk, szatszangokon vitáztam értelmükön. Aztán nem maradt el a hatás, egyre tisztában láttam az ösvényt, mely a megvilágosodáshoz vezet. De mielőtt megvilágosodhattam volna, megtudtam, hogy Buddhának nem is volt megvilágosodási diplomája. Sőt egy megbízhatatlan hobó volt, mert meglógott királyi teendői elől, helyette bandákat alapított, és kergették a folyót.
Mikor kellően benyalogattam sebeimet, Jézus szavait kezdtem olvasni. Már egyre jobban vetettem és az aratásom is szebb lett. Tovább »

- ami képpen igaz hogy csak Isten van és nincsen más hatalom ... aképpen igaz az is hogy csak te vagy egyedül és minden döntésed ami egy képzelt hatalmasság ..külső befolyás ellenében hozol ... a te saját felelős döntésedként realizálódik ... eldöntötted hogy behódolsz egy saját "rémnek" ... kitalált hátráltató erőnek ... Tovább »

-Így érvel az ostoba:ez a föld,ez az otthonom az enyém,ezek a gyermekeim.
Íme minden együtt van,hogy teljes legyen a boldogságom-mondta Buddha a tanítványainak.

Hallgatói megkérdezték:
-Miért ostoba az efféle gondolkodás?

-Mert aki ezt mondja,az azt sem érti,hogy még maga sem a tulajdona.
Valóban semmit sem birtokolunk,csak őrizzük egy ideig. Tovább »

Mióta világ a világ, folyamatosan érkeznek életünkbe az igazság hírvivői. A legnagyobb hírvivő Jézus és Buddha volt, akik tanításaikkal próbálták az emberek szemét felnyitni. Aztán ott voltak az ókori bölcsek, filózofusok, Szokratész, Seneca, Nostradamus a látomásaival, Leonardo da Vinci a fantasztikus terveivel.
A mai életünkben folyamatosan nyílnak a „csatornák” és fantasztikus tudásanyaggal halmoznak el bennünket. Ezek a csodás emberek, tudósok, írók és gondolkodók ugyanolyan hírvivői az igazságnak, mint Jézus és Buddha a maga idejében.
Már napok óta azon gondolkodtam, hogy miért pont ők lettek a hírvivők… Tovább »

Réges-régen élt egyszer Indiában egy Kámanita nevű fiatalember, dúsgazdag kereskedőcsalád sarja. Megismerkedett egy Vaszhitti nevű lánnyal, és lángoló szerelemre gyúltak egymás iránt. S bár szerelmük az égig lobogott, mégsem lehettek egymáséi, mert Vaszhitti haridzsán volt, érinthetetlen az előkelő Kámanita számára. A kaszt törvényei erősebbek voltak, mint ők. Egy idő után el kellett válniuk. Kámanita megnősült, rangjához illő gazdag leányt vett feleségül, egyesítették a vagyont, hajóik úsztak a folyókon, karavánjaik járták az országutakat, palotájukban nyüzsögtek a szolgák és az ágyasok.

Egy napon híre jött, hogy egy Angulimála nevű kegyetlen rablóvezér érkezett a vidékre. Az a terve, hogy megrohanja Kámanita palotáját és mindenét elrabolja. Tovább »