Tündérkertek 1.

BakonyBakony:
pár éve voltam egy olyan részébe, ahová engedéllyel lehet bemenni. Itt az Ember nem vesz el, s nem is tesz hozzá. Kivéve talán a botanikusokat és egyéb kutatókat. A Természet végzi a dolgát mindenféle beleszólás nélkül. Persze ahová bárki mehet ott is békében dolgoznak a Szellemek.
A tájat, mintha Tolkien teremtette volna. A Gyűrűk Ura jutott eszembe. És odaképzeltem a Hobbitokat, ahogy esznek- isznak, dalolnak, heverésznek... Mert hát ők ezt teszik. Láttam lelki szemeim előtt Samut, ahogy kertészkedik. Frodót, ahogy Bilbo meséit eleveníti föl, mit talált Hobbitfalván túl? És érzem, hogy vágyik útra kelni.. Látom Trufát és Pippint Szilszakáll vállán…
Látom azt az útmenti kis kocsmát, hol a törpök tanyáznak Gimlivel az élen. A szél sör illatot visz.. Dimenziók nyílnak meg. Megpillanthatom a másik világban milyen az élet, hogyan élnek az emberek. Sírnak, szeretnek, örülnek. Pont, mint itt.
Barlangok ásítoznak, amik őrzik a hangokat, esetleg valamilyen kincset. Az egyikben állítólag aranyat rejtettek el. Vezetőm elmondta, sokan ereszkednek le, reménykedve…
Már bent jártam a sűrűjében, mikor étel illatát éreztem. Elindultam irányába. És egy helyen kifejezetten megerősödött. Lehunytam szemem. Láttam a kis nádfedeles házat, az előtte bográcsozó középkorú férfit. Figyelte a tüzet,piszkálgatta. Úgy tűnt nála borult az ég, hamarosan esni fog. Még a levegő is hűvösebb. Akkor megörültem, hogy ebben a világban ilyen kellemesen süt a Nap. A szellő pedig lágy melegséggel öleli át az erre járókat.
A mai napig kedvenc helyem a Bakonyi Betyárok még-éppenhogy-megmaradt lakja. Oda is bemerészkedtem. Fura érzés volt ott lenni… A környezet nyugodt és kellemes. Lóherék ezrei nőttek bent, a romfalak ölében.
A hegység erdei felérnek egy kincsestárral. Szeder, erdei szamóca, gombák száz fajtája, szappanvirág, s még milliónyi látnivaló. Mint például az út melletti páfrányok katonás felsorakozása, róka kölykök késő délutáni parádéja, szentjánosbogarak tánca a sötétben…
Majd üres hassal és kulaccsal visszaérni a táborba. Tűz mellett vacsorázni, beszélgetni, nevetgélni, pihenni, együtt lenni…

CsatolmányMéret
12152_420bakonynana.jpg200.13 KB

Hozzászólások



Köszönöm :)

Őszintén bevallom, hogy ismerem egy bakonyi település polgármesterét, akinek van engedélye és bevitt. :) Hát azt mondják használjuk ki az élet lehetőségeit. :D



Ezt tényleg jó volt olvasni,

Ezt tényleg jó volt olvasni, szemléletesen írtál! :-)

Lehet tudni, hogyan juthatunk el ebbe a Tündérkertbe?



Én Fródóék helyett

magamat képzeltem oda.